„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A tárgyalásokról a hangsúly a következő hónapokban tehát egyre inkább ismét a frontra terelődik át”
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP
Egyszerre több irányban is felgyorsult az orosz hadsereg offenzívája. Egyre kiterjedtebb a front, Moszkva egyre nagyobb erőket vet be, a Pokrovszk és Toreck közötti hadosztály szintű áttörés után a Donbasszon kívül harcok folynak a szumi régióban és a Dnyipropetrovszki terület határán, Az orosz egységek megközelítették Szumi városát, három oldalról nyomulnak Konsztantinovka felé, Csasziv Jar már szinte teljesen orosz kézen van, és megpróbálnak áttörni Pokrovszknál is. Oroszország szintén fokozta az ukrán hátország elleni légi támadásait. Eközben Kijev orosz katonai repülőtereket támadott, a határmenti területeken pedig az utánpótlási vonalakat gyengítve vasútvonalakat robbantottak fel. A Pókháló hadműveletre még konkrét orosz „válasz” nem érkezett, de ami késik, az nem múlik.
„Ezzel a háttérrel gyorsan halványulnak azok a remények, hogy az isztambuli tárgyalások – már ha egyáltalán folytatódnak – rövid időn belül legalább tűzszünethez vezetnek”
Különösen azután, hogy Oroszország és Ukrajna teljesen ellentétes feltételeket szabott a háború befejezésére, közben a Nyugat messze nem egységes a rendezés módját illetően, mindez pedig egyre inkább frusztrálja a béketeremtésbe magát nagy lendülettel belevető Donald Trumpot. Mindehhez jön a közel-keleti helyzet kiéleződése, ami szintén elviszi a fókuszt Ukrajnáról.
„A tárgyalási folyamatban egyértelműen patthelyzet állt be. Miután Ukrajna az Egyesült Államok nyomására beleegyezett a tűzszünetbe, három lehetséges forgatókönyv vezethetett volna a harcok lezárásához”
Így amennyiben Oroszország is beleegyezik a feltétel nélküli tűzszünetbe, avagy Ukrajna, az Egyesült Államok és Európa megállapodnak abban, hogy teljesítik Oroszország feltételeit. Fennállt egy köztes megoldás esélye is, miszerint Ukrajna nem hajlandó teljesíteni Moszkva feltételeit, az Egyesült Államok ugyanakkor beleegyezik azok legalább részleges teljesítésébe, amit Oroszország elegendőnek tekint, és ez zöld utat ad a frontvonal mentén megkötendő tűzszünetnek.
„E forgatókönyvek közül csak a harmadik tűnt többé-kevésbé realisztikusnak, és nagyjából ez szerepelt Trump még áprilisban közzétett rendezési tervében is”
Az Egyesült Államok kész volt elismerni a Krímet de jure oroszként, más elfoglalt területeket de facto, és elkezdeni az Oroszország elleni szankciók feloldását. Közben az Egyesült Államok, az európai országok és Ukrajna közösen kidolgozott egy részleteiben nem teljesen világos 22 pontos tervet is, amelyet Moszkva a kiszivárgott pontok – például a nyugati békefenntartók Ukrajnába vezénylése – alapján azonnal elutasított.
Előrelépés a tárgyalási folyamatban akkor lenne lehetséges, ha Washington visszatérne a Krím elismerését és a szankciók feloldását tartalmazó eredeti javaslataihoz, avagy a még Joe Biden által jóváhagyott csomag közelgő kifutásával és a közel-keleti helyzet éleződésével leállítaná a Kijevbe irányuló fegyverszállításokat. Ehhez persze még az is elengedhetetlen lett volna, hogy a NATO hágai csúcstalálkozóján hivatalos döntés szülessen a szövetség posztszovjet térben történő bővítésének leállításáról. Minderre persze az európai „tettrekészek” és ennek nyomán Kijev mind látványosabb ellenállása miatt egyre kevesebb az esély.
„Kiderült ugyanis, hogy Trump mozgástere nem akkora, hogy a tárgyalások előrelendítése érdekében kikényszerítse az európaiak jóváhagyását. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg Kijev sem katonailag, sem gazdaságilag, sem pedig politikai értelemben nem tartja reménytelennek a helyzetét – hogy mennyire pontos ez az értékelés, az külön kérdés -, így nem kész egy az olvasatában kapitulációként értelmezett kompromisszumra”
A Nyugat belső megosztottságát látva az is elképzelhetetlen, hogy Amerika és Európa közösen gyakoroljanak nyomást Ukrajnára azzal a céllal, hogy rákényszerítsék legalább Moszkva legfontosabb követeléseinek a teljesítésére. Ráadásul ebben a kérdésben még Trump szűk körén belül sincs egység – mást gondol Trump, Vance és Witkoff, valamint Rubio és Kellogg -, s akkor az európaiakat még nem is említettük.
„De a lendületben lévő előnyomulás közepette a gyors tűzszünet Moszkvának sem érdeke”
A Kreml a kialakult helyzetből kiindulva láthatóan a háború folytatása, a hadműveletek felgyorsítása mellett döntött. Egyrészt fordulópontot remél a fronton, valamint számít arra is, hogy az Egyesült Államok és a Nyugat egészének politikai válsága még inkább elmélyül, ami jelentősen gyengítheti Ukrajna támogatottságát, és megerősítheti Oroszország tárgyalási pozícióját. Ezeket az érveket erősíti a Közel-Keleten kialakult helyzet, ennek következtében az olaj árának legalább időleges megugrása is. Moszkva azzal is számol, hogy az esetleges új szankciók nem lesznek azonnali hatással Oroszország háborús képességeire, a Nyugatnak pedig az ezidáig határozottan elvetettt közvetlen katonai beavatkozáson kívül gyakorlatilag nincsenek más kényszerítő eszközei.
„Ezt a patthelyzetet a leggyorsabban az oldhatja fel, ha a fronton az egyik fél jelentősen meggyengül, ami logikusan az adott ország belső destabilizálódásával is járna”
Valamiféle áttörésre, de inkább az ukrán erők felőrlésére Oroszországnak van nagyobb esélye. Egyes vélemények szerint talán még a nem is túl távoli jövőben. Miközben ugyanis a frontvonalak megmerevedni látszanak, az orosz hadsereg csendben újratervezi a háborút. Nem látványos áttörésekre, hanem kimerítő hadműveletekre alapoz, amelyek célja nem más, mint Ukrajna stratégiai kifárasztása. A legfontosabb kérdés ebben a helyzetben, hogy meddig bírja a két fél, melyiknek van nagyobb tartaléka?
„Az orosz kilátások egyértelműen jobbak, még ha ez nem is jelenti okvetlenül a háború idei lezárását”
Az elmúlt hetekben lezárult tavaszi offenzíva során az orosz erők hat hadműveleti irányban indítottak támadásokat, és a Pokrovszk és Toreck közötti hadosztály szintű áttöréssel egy igazán nagy sikert értek el. Ez a művelet két hónapon át tartott, ami a jövőre nézve sem ígér gyors orosz sikereket. Az eddig is meglévő tűzérségi, valamint a drónok tekintetében mind egyértelműbbé váló fölényre alapozva a súlypont áthelyezésre, a kis létszámú egységekkel végrehajtott gyalogsági rohamokra, és már a cross motorok bevetésével is dinamikusabbá vált felőrlő taktika eredményeképpen egyre nagyobb, 30-60 négyzetkilométernyi területeket foglalnak el az orosz erők. Ráadásul a felgyorsult előrenyomulás, a háború remélt és látható vége még több – havonta legalább 30 ezer – szerződéses katonát vonz be, így van erőforrás is e taktika megvalósítására. Mindehhez járul, hogy ukrán oldalon nemcsak a hadműveleti tartalékok kisebbek, de a hadsereg felduzzasztása miatti felhígulás, az elfáradás mellett a korábban inkább az orosz oldalon jellemző túlzottan központosított döntéshozatal és a sűrűsödő hibás lépések is rontják a hatékonyságot. Ennek ellenére azért az említett Pokrovszk és Toreck közötti előretörést is sikerült egy idő után megállítani, ám egyre nehezebben tartható a mind kiterjedtebb front és vele a mind érezhetőbben növekvő nyomás.
„Mindez a kibontakozóban lévő nyári offenzíva tekintetében is orosz sikereket feltételez”
Az előrenyomulás jelenleg a szumi régióban jár a legnagyobb területi nyereséggel. A kérdés, hogy ennek a puffer zónának a kialakítását kiterjesztik-e Csernyihivi és a Harkivi területre is. Hivatalosan pufferzóna kialakítása folyik a viszonylag könnyű terepként értékelhető Dnyipropetrovszki területen is, amelyen keresztül a későbbiekben esetleg lehetőség nyílik a Szurovikin-vonal tükörképének tekinthető zaporizzsjai védelmi vonal megkerülésére is. A nyári offenzíva további iránya lehet északon egy Kupjanszkot, az Oszkil folyót célzó támadás, a harkivi fronton a 2022-es ukrán előrenyomulással visszaszerzett területek egy része feletti ellenőrzés ismételt kiterjesztése. S természetesen Moszkva célja továbbra is a Donbassz legerősebb, utolsó ukrán erődítés rendszerének, a Konsztantyinovka-Druzskovka-Kramatorszk-Szlavjanszk vonal feltörése.
„A tárgyalásokról a hangsúly a következő hónapokban tehát egyre inkább ismét a frontra terelődik át”
Az itt kialakuló helyzet mellett a további kilátásokat Ukrajna, Oroszország és a Nyugat belső viszonyai fogják meghatározni. Ezt mindkét hadviselő fél látja, és az egyelőre még zajló tárgyalások fő célja nem is a tűzszünetről szóló megállapodás elérése, hanem Washington álláspontjának befolyásolása. Kijev szempontjából a folyamatos katonai segítségnyújtás fenntartása, és az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása a cél, míg Moszkva arra koncentrál, hogy megzavarja az amerikai segélyek meghosszabbítását Ukrajnának és megakadályozza az új szankciók bevezetését. Eközben mind Kijev, mind pedig Moszkva igyekszik fenntartani a párbeszédet Trumppal.
(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelta says:
Megmondom én mi a patthelyzet, itt van az eklatáns példája, ahogyan a szólásszabadságot nyírják és cenzúrázzák – mindkét oldalon. A döntetlen esete forog fenn, de inkább azt mondnám, hogy semmibe veszik a véleményeket, és eltussolják a kellemetlen megjegyzéseket.
Legutóbb például itt egy orosz nyelvű cikket kommenteltem meg cirill betűkkel, talán még mindig kint van a portálon “Moralnij upadok zapada” címmel, de ezúttal latinul írom, különben nem jelenhetne meg a portálon. Csak mert az eredeti bejegyzésem szintén oroszul íródott stílszerűen (Stier szerűen), de azonnal eltűnt a képernyőről, amikor azt elküldtem, pedig a latin betűsök legalább addig látható voltak, amíg az oldalt nem frissítettem, majd az is jóváhagyására várt. Persze szigorúan demokratikus szellemben, nehogy a paraszt azt pofázzon, amit akar, viszont ha még cirill betűkkel is ír, az már főbenjáró bűn:
Nyilván orosz propaganda, és az algoritmus azonnal letiltja, nem adnak esélyt a szerkesztőnek, hogy az cenzúrázza, vagy a további hozzászólásokat letiltsa, ahogyan azt szokta. Habár nem tudom minek, mert oroszul ebben az országban csak egyesek értenek, azok se ezt a portált olvassák, viszont logikát ne keressünk a ruszofóbiában, mert az a priori mindent letilt, ami oroszul van.
A többi kommentem Stier úr azóta jóváhagyta, – bár már voltak olyanok, amiket megmazsolázott, – viszont ezek megjelentek egy nap múlva, … ja nem, csoda történt, mert erre most fél nap is elég volt! Az orosz nyelvűt pedig bizonyára nem olvasta, mert azt egy felettes hatóság elhappolta, de megnyugtatásképpen nem ez az egyetlen kommentgenerátor, amelyik a cirill betűket ki nem állhatja, a Disqus is ilyen. Esetleg ha körülnézne az orosz piacon találhatna olyanokat, amik az orosz szavakra nem allergiásak, nem úgy mint ezek a nyugatiak, de szerintem amerikaiak. Talán akad valaki a Moszkva téren, aki azt pár programsort beilleszti a weblap kódjába.
Stier Gábor says:
Uram! Az orosz nyelvű komment itt nem jelent meg, tehát nem is cenzúrázhattam. Azt egyébként sem szoktam – kivéve, ha személyeskedő, durva -, mint ahogy mazsolázgatni sem. A kommenteket lényegében automatikusan hagyom jóvá. Lehet, hogy néha csúszok a jóváhagyással, mert nem vagyok gép közelben. Elnézést, de más dolgom is akad. Felháborodását tehát nem igazán értem, a vagdalkozását pedig nem is nagyon akarom.
brüsszelita says:
Szó nincs felháorodásról, vagy vagdalkozásról, nem szokásom, csak a tényeket sorolom. Viszont köszönöm gyors válaszát, és jó étvágyat kívánok az estebédhez szombaton, mert komment olvasással én se rontom a napom. Főleg, hogy a portál minden bizonnyal egyszemélyes vállalkozás, és mint ilyen nem irigylem: Sikerélmény egy szál se, de én legalább visszajeleztem, hogy ne csüggedjen – fel a fejjel, nehogy a leves mellémenjen!
Stier Gábor says:
Hát, ha nem is teljesen egyszemélyes, de sokan nem vagyunk. Egyébként köszönöm a visszajelzést, a cenzúrázás azonban nem az én stílusom.