„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Emelkedőben Prigozsin csillaga

2022. okt. 18.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A sokáig csak „Putyin séfjének” nevezett Jevgenyij Prigozsin kilépett a fényre. Évekig tartó tagadás után nemcsak azt ismerte el, hogy ő alapította a hírhedt magánhadsereget, a Wagner-csoportot, de már a bukdácsoló hadsereg vezetését is elkezdte bírálni. Vannak, akik szerint Ramzan Kadirov mellett ő a „különleges katonai műveletek” arca, míg mások már azt találgatják, vajon politikai pályára készül-e. Közben a politológusok azon vitatkoznak, hogy mekkora valójában Prigozsin politikai súlya, és marginális háttér szereplőből meddig emelkedett fel.

„Jelenleg pedig vele kapcsolatban már azt találgatják, hogy meddig emelkedik Prigozsin csillaga. Mert az Ukrajnában folyó harcok kapcsán az általa alapított magánhadsereg, a Wagner a figyelem középpontjába került, ő előlépett a háttérből, és megszólalásai komoly ambíciókról árulkodnak” #moszkvater

„Jelenleg pedig vele kapcsolatban már azt találgatják, hogy meddig emelkedik Prigozsin csillaga. Mert az Ukrajnában folyó harcok kapcsán az általa alapított magánhadsereg, a Wagner a figyelem középpontjába került, ő előlépett a háttérből, és megszólalásai komoly ambíciókról árulkodnak”
Fotó:EUROPRESS/STRINGER/ANADOLU AGENCY/AFP

Az évekig a háttérben meghúzódó Jevgenyij Prigozsin egyre hangosabb. Nemrégiben a hadsereg vezetését bírálta, most pedig régi ellenfelének, Alekszandr Beglov szentpétervári kormányzónak szólt be a mozgósítással kapcsolatos állítólagos visszaélések miatt. „A tolvajnak börtönben a helye. Még akkor is, ha Beglovról és környezetéről van szó!” Közben magánhadserege lett a példa az ukrán frontokon, hiszen miközben az orosz hadsereg küszködik, a „wágnerosok” egymás után érik el a sikereiket. Ezek után nem meglepő, hogy egyesek már a vízfejű hadsereg “wagnerizációját” követelik.

„Sokan teszik fe ezért mostanában a kérdést, hogy a hirtelen és látványosan helyezkedni kezdő Prigozsin kinek üzen, és kinek dolgozik”

Persze, aztán rögtön jön a válasz, hogy a leginkább magának. Mint tette azt eddig egész életében. Mindig megérezte a változások szelét, merészen belement minden kétes helyzetbe, és a siker érdekében át-átlépte a törvényesség határait is. Mint 1981-ben is, amikor csalásért és fegyveres rablásért 12 év börtönbüntetést kapott. Kilenc év után, a Szovjetunió összeomlásakor szabadult, és rögtön hot dog standot nyitott. Ezzel beindult egy szédületes vendéglátós karrier, amelyben előbb megismerkedett Putyinnal, ma pedig már ott tart, hogy az Egyesült Államok vádat emelt ellen, és szankciókkal sújtotta.

„Az 1990-es években már a giccses luxus éttermekkel aratott, közben egy lepukkant hajót felújítva a Néván nyitott népszerű helyet, ahol a világ vezető politikusai közül is többen megfordultak”

Aztán úgy másfél évtizede lépett szintet, miután elkezdtek érkezni cégeinek a nagy állami megbízások. Fogadásokat szervezett, éttermet üzemeltetett a Kremlben, ő szervezte 2008-ban Dmitrij Medvegyev beiktatási bankettjét is. Aztán elnyerte a jogot a szentpétervári iskolák ételeinek beszállítására, amelyhez komoly állami banki segítséget is kapott. Az utóbbi időben a Puytin szakácsaként” ismertté vált Prigozsinról inkább a Wagner magánhadsereg, és a szentpétervári troll gyár kapcsán beszéltek.

„Jelenleg pedig vele kapcsolatban már azt találgatják, hogy meddig emelkedik Prigozsin csillaga. Mert az Ukrajnában folyó harcok kapcsán az általa alapított magánhadsereg, a Wagner a figyelem középpontjába került, ő előlépett a háttérből, és megszólalásai komoly ambíciókról árulkodnak”

Annak ellenére, hogy a régi elit még mindig szakácsnak tekinti, és nem hajlandó egy asztalhoz ülni vele. Mások arra emlékeztetnek a befolyásával kapcsolatban, hogy már második éve nyilvánosan és nem nyilvánosan támadja Beglovot, de nem tud vele mit kezdeni. Mindezekből pedig azt a következtetést vonják le, hogy Prigozsin még mindig csupán marginális figura. Az is igaz, hogy az FSZB-től a Honvédelmi Minisztériumig sokakkal konfliktusos a viszonya. Eredménytelenül háborúzik a szentpétervári kormányzóval, ezzel rombolja a viszonyát az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjébvel, a befolyásos Szergej Kirijenkóval, és részben még a Putyinhoz közel álló oligarchával, Jurij Kovalcsukkal is. Mindez nem teszi Prigozsint központi figurává, és inkább állítja egy szintre olyan emberekkel, mint a kétes megítélésű csecsen vezető, Ramzan Kadirov, vagy a Nemzeti Gárda élén álló, és megint csak megosztó Viktor Zolotov.

„Ám mint Telegram-csatornáján az ismert elemző, Tatyjana Sztanovaja megjegyzi, Prigozsinról nem mondható el, hogy a periférián lenne, hiszen – főleg az elmúlt hónapokban – rendszeresen találkozik Putyinnal,és ha valamiben meg kell állapodni, akkor bármikor felhívhatja az elnöki adminisztrációt vezető Anton Vajnót”

De szoros kapcsolatban áll a Szövetségi Védelmi Szolgálat, az FSO embereivel, valamint munkakapcsolatot ápol olyan figurákkal, mint a moszkvai főpolgármester, Szergej Szobjanyin. Aktívan együttműködik a katonai hírszerzéssel, a GRU-val, és nem egy esetben Putyin titkosszolgálatának szerepét is betölti. S akkor még nem is beszéltünk a Wagnerről és más dolgokról.

„S hogy akkor miért nem bír például Beglovval? Ehhez érteni kell – hívja fel a figyelmet Sztanovaja –, hogy Putyin rendszerében minden játékosnak megvan a maga megengedett <homokozója>, azon belül szabad keze van, de ezen szinte lehetetlen túllépni”

A „homokozók” mérete és feladatköre mindenkinél más és más, Putyin személyes kiváltságként adja őket. Az utóbbi időben Prigozsin súlya érzékelhetően megnőtt, s igaz, hogy a „homokozójából” nem nagyon tud kilépni, ám azért csak előléptették Szergej Szurovikint, akiért Prigozsin korábban nyíltan lobbizott. Azért ebből is látszik, hogy a Wagner alapítója erősen a keményvonalasokhoz húz. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne lojális Putyinhoz. Ha a fősodor felől nézzük, akkor Prigozsin marginális, az összképet nézve azonban már nem, hiszen sok helyre bekerült. A nyugati befolyását ugyanakkor kétségkívül erősen eltúlozza a média, figyelmen kívül hagyva, hogy az a bizonyos „homokozó” rendkívül szűk, és sajátos zóna, ezen kívül pedig a befolyása erősen korlátozott. Prigozsin tehát még nem tartozik a Kreml úgynevezett bástyáinak hagyományosan nehézsúlyú játékosai közé, azonban már messze nem marginális figura.

„Kadirovval egyetemben Prigozsin sem egy széles csoport érdekeit közvetíti, ugyanakkor a jelenlegi egyedülálló pillanatban a figyelem középpontjába kerülnek, s akár a most formálódó erőközpontok élére is kerültek”

Mindenek előtt azért, mert hatékonyabb menedzsernek bizonyultak, mint az állam. Ezt sokan észreveszik, és hozzájuk csapódik akár az ipari, pénzügyi körökből is. Megértik ugyanis, hogy jelenleg, a szankciók és az általános bizonytalanság közepette pénzzel nem lehet mindent megoldani. De akiknek van fegyverük, akiknek erejük van, érdekes szövetségesekké válhatnaknak. Általában azonban az olyan emberek, mint Kadirov és Prigozsin, magukra maradnak, de koalíciók épülnek köréjük.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK