Áttörés nem várható, a kelet-ukrajnai rendezés azonban elmozdulhat a holtpontról az úgynevezett normandiai formátum párizsi találkozóján.

Kijev felfokozott hangulatban, míg Moszkva látszólagos közönnyel várja a kelet-ukrajnai rendezést célzó úgynevezett normandiai formátum párizsi találkozóját. December 9-én az Élysée-palotában három év után találkoznak Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország államfői, hogy kimozdítsák a holtpontról a megrekedt kelet-ukrajnai rendezést.

„Erre némi esélyt ad, hogy Volodimir Zelenszkij a béke jelszavával győzött tavasszal az elnökválasztásokon, így aztán egyértelmű érdeke, hogy felmutasson valamilyen eredményt”

Erősítené a siker az európai porondon az utóbbi időben rendkívül aktívvá vált Emmanuel Macron pozícióit is. A házigazda francia elnök ezért aztán mindent meg is tett annak érdekében, hogy tető alá hozza ezt a találkozót. A rendezési folyamat másik nyugat-európai fővédnöke Angela Merkel szintén szeretné, ha politikai pályája vége felé járva eredményt tudna felmutatni a nemzetközi porondon. A német kancellárt azonban az utóbbi időben inkább egészségi és belpolitikai problémái kötik le. Az előrelépés érdeke Vlagyimir Putyinnak is, az orosz elnöknek azonban van ideje kivárni. Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók feloldására belátható időn belül nem számíthat, így aligha fog engedni a jelenleg a rendezés egyetlen keretéül szolgáló minszki megállapodásból.

„Éppen ezért most alapvetően az ukrán térfélen pattog a labda”

Zelenszkij mozgásterét azonban behatárolja a belpolitikai helyzet. Jól mutatja a kijevi hangulatot, hogy az ellenzék a „Nem kötünk békét Putyinnal” jelszóval az ukrán főváros központjába, a Majdanra hívta a találkozó előtt a híveit, akiknek egy része fenyegetően az elnöki palota előtt sátorozva fogja megvárni a párizsi találkozó végét. Megélénkült a „normandiai csúcs” előtt a minszki megállapodások teljesítését öt éve blokkoló exállamfő Petro Porosenko is, egyrészről tanácsokat adott utódjának a tárgyalásokhoz a „veszélyes és manipulatív” Putyinnal, másrészről „vörös vonalat” húzott neki, amelyet nem léphet át. A probléma az, hogy e követelések egy része továbbra is akadályozza a minszki szerződésben foglaltak teljesítését, enélkül pedig aligha várható előrelépés.

„Az ukrán társadalom azonban békét akar, még ha az elmúlt öt év háborúja azért meg is keményítette”

Mint a Demokratikus Kezdeményezés Alapítvány friss felméréséből kiderül, a megkérdezettek 73 százaléka támogatja, hogy az ukrán hatalom a béke megteremtése érdekében működjön együtt Moszkvával és a Donbassz szeparatista formációival. Az ukránok 58,5 százaléka szerint ehhez kompromisszumokra is késznek kell lenni, de azért nem mindenre. Kijevnek minden áron el kell érnie a békét 14,4 százalék szerint, míg 15,8 százalék erővel oldaná meg a Donbassz kérdését. Elfogadható kompromisszumnak tartja 29,9 százalék a két szeparatista állam számára alkotmányosan biztosítandó különleges státust, míg 53,2 százalék ezt elutasítja. A teljes amnesztiát is csak 18,6 százalék támogatja, míg 62,7 százalék ellenzi. Ugyanígy nem kész a DNR és az LNR területén tartandó választásokra 66 százalék, és mindössze 16,2 százalék támogatja. A rendezést az Oroszországra gyakorolt nemzetközi diplomáciai nyomás és a szankciók útján érné el a megkérdezettek 28,9 százaléka, míg 21,3 százalék az ország gazdasági és katonai erejének növelésében látja a kiutat. A Donbassznak autonómiát 17,7 százalék adna, ennyien tárgyalnának Moszkvával is, míg 13,4 százalék szerint a megoldást az jelentené, ha Kijev közvetlenül folytatna megbeszéléseket a szeparatista államokkal.

„E számok jól mutatják, hogy az elmúlt öt év megmérgezte a társadalmat, és a többség a minszki megállapodásokat és a Donbasszban élők akaratát figyelmen kívül hagyva akar békét”

Nincs tehát könnyű helyzetben Zelenszkij. Így aztán nem meglepő az sem, hogy a párizsi találkozó előtt néhány nappal tanácsadója, Andrij Jermak Londonban harciasan arrólbeszélt, hogy a rendezéssel nem fognak a végtelenségig várni, és ha az elhúzódik, akkor életbe lép a B-terv, és izraeli mintára falat emelnek a Donbassz határán. Persze, ez még mindig jobb a konfliktus eszkalálódásánál, amit átlátszó zsarolási szándékkal más kijevi politikusok a tárgyalások sikertelensége esetére előre vetítettek. Meg is érkezett erre azonnal a moszkvai válasz. A nem éppen finom stílusáról elhíresült műsorvezető Vlagyimir Szolovjov például arra emlékeztette Kijevet, hogy az erőszakos lépésekkel az ország területi egységét veszélyezteti. Ezzel szemben a kevésbé forró fejűek a csalódások elkerülését szem előtt tartva inkább a túlzott várakozoktól óvják az ukrán társadalmat.

A várakozások közti különbségeket jól mutatja két ismert politológus nyilatkozata is. Míg az ukrán Vadim Karaszjov szerint megindulhat a minszki megállapodásban foglaltak teljesítése, körvonalazódhatnak a Donbassznak adandó különleges státus kontúrjai, és a válsztások céldátumát is kitűzhetik. Emellett a politológus úgy látja, hogy előrelépés lehet az év végén lejáró, a gáztranzitról szóló megállapodás kérdésében is. Visszafogott optimizmusát az elemző azzal magyarázza, hogy sem Zelenszkij, sem pedig Putyin nem akar eredmény nélkül hazatérni.  Fjodor Lukjanov orosz elemző ugyanakkor nem vár komoly elmozdulást, még kevésbé áttörést. Úgy véli, ezt sem Ukrajna, sem Oroszország, sem pedig az Európai Unió jelenlegi helyzetében nem lehet elvárni.