„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„A hajó idei első, a szövetségi költségvetésből támogatott belföldi útja bizonyítja, hogy a tengeri szállítmányozók egyre inkább hajlanak arra, hogy termékeiket az északi-tengeri útvonalon szállítsák”
Fotó:Roszatom
A Szevmorputy atommeghajtású teherhajó elhagyta Petropavlovszk-Kamcsatszkij kikötőjét és Murmanszk felé tart. A hajó a visszaúton összesen 204, 40 láb hosszú, a tenger gyümölcseivel, főleg fagyasztott garnélarákkal megrakott hűtő konténert szállít.
„A hajó idei első, a szövetségi költségvetésből támogatott belföldi útja bizonyítja, hogy a tengeri szállítmányozók egyre inkább hajlanak arra, hogy termékeiket az északi-tengeri útvonalon szállítsák”
– mondta Leonyid Irlica, a Roszatomhoz tartozó, és az atomjégtörő flottát, illetve ezt az atommeghajtású konténerszállító hajót működtető Atomflot vállalat vezérigazgatója. Kifejtette, hogy Szentpétervárról a Távol-Keletre tartva 90 százalékos terheléssel indult el a hajó, Kamcsatkáról viszont már teljes kapacitással indult vissza. Az ügyfelek megszerzésére tett erőfeszítéseink eredményesek.
„Az idén a tavalyinál keményebb jégviszonyokkal kell szembenézni a nyári-őszi időszakban az északi-tengeri útvonalon, a Kara-tenger keleti részét ugyanis még mindig jég borítja’
Ennek ellenére a Szevmorputy atommeghajtású teherhajó jégtörő segítség nélkül halad az útvonalán, miután rendelkezik bizonyos jégtörő képességgel is. A legénység munkáját a GlavSzevmorputy, az északi hajózási útvonalat működtető szervezet szakemberei segítik tanácsaikkal.
„Petropavlovszk-Kamcsatszkijból az út Murmanszkig a tervek szerint 14-15 napot vesz igénybe”
Az Atomflot atommeghajtású teherszállító hajója, a Szevmorputy 2023. június 24-én hagyta el a szentpétervári kikötőt, és indult el a szövetségi költségvetésből támogatott első belföldi útjára a Szentpétervár – Nahodka – Petropavlovszk-Kamcsatszkij – Murmanszk útvonalon. Még 2022-ben az Oroszoroszági Föderáció Távol-Kelet és Északi-sarkvidék Fejlesztési Minisztériuma a Roszatom leányvállalatát, az Atomflotot választotta partnerül az Oroszország európai részéből a távol-keleti régiókba és visszaútra történő teherszállításokhoz. Ennek keretében 2022-ben két oda-vissza útra került sor az Oroszoroszági Föderáció európai részén található kikötőkből a távol-keleti kikötőkbe, illetve az ellenkező irányba, amelynek során rakományként főleg halat szállítottak.
„Oroszország északi-sarkvidéki övezetének integrált fejlesztése stratégiai prioritást élvez, ezért az északi-tengeri hajózási útvonal forgalmának növelése kiemelten fontos”
A logisztikai folyosó fejlesztését a rendszeres teherszállítás kialakítása, új atommeghajtású jégtörők építése és a meglévő infrastruktúra korszerűsítése biztosítja. A Roszatom vállalatai aktív részt vállalnak ebben a munkában.
„Az északi tengeri út (oroszul Се́верный морско́й путь, átírva Szevernyij Morszkoj Puty), rövidítve Szevmorputy (Севморпуть) a Novaja Zemlja szigetektől kelet felé az orosz arktikus partvonal mentén a Kara-tengertől Szibéria mellett a Bering-szorosig vezet”
A teljes út arktikus vizeken halad, Oroszország kizárólagos gazdasági zónájában. Egyes részei csupán az év két hónapjában jégmentesek. Része az északkeleti átjárónak, amely az Északi-fok és a Bering-szoros között halad, és bármely más tengeri útnál rövidebb Nyugat-Európa és Kelet-Ázsia között. Míg az északnyugati átjáró áthalad valamennyi keleti arktikus tengeren, és összeköti az Atlanti- és a Csendes-óceánt, addig az északi tengeri út nem éri el az Atlanti-óceánt, mert nem tartozik hozzá a Barents-tenger.
„Az Arktisz jegének olvadása valószínűleg növeli a forgalmat az északi tengeri úton, és megerősíti az útvonal életképességét. Egyúttal fokozatosan a Szuezi-csatorna jelentőségének csökkenéséhez vezet”
A szankció körülményei között még inkább megnövekedik az útvonal jelentősége. Egyrészt ez a legrövidebb út Európa és Kelet-Ázsia között, másrészt a Balti-tenger orosz kikötőiből Kínáig a tankerek fele akkora hosszúságú útvonalon haladnak, mint a Szuezi-csatornán át. Murmanszkból Kínáig az út két-három hét, míg a hagyományos útvonalakon nyolc hétig tartott. De a Szevporputyon nem szednek tranzit díjat, és nem kell különböző dokumentumokat kitölteni a felségvizek határának átlépéséhez sem. Sőt itt sor sincs, mint ahogy kalózok sem, mint a déli útvonalon. Az útvonal infrastruktúrája kész, a hajózást a Roszatom biztosítja, és ami a legfontosabb, nem érintik a szankciók.
„S hogy ennek ellenére ezt az útvonalat miért nem használták idáig?”
Nos, azért, mert az előnyök mellett hátrányai is vannak. Így például az összes tengeri útvonalat figyelembe véve itt vannak a legkeményebb hajózási körülmények. Jéghegyek között, rettenetes fagyban kell hajózni. Ebből fakad a második probléma, mégpedig az, hogy az áthaladáshoz jégtörők és speciális tankerek, és professzionális személyzet kellenek. Olyanok, amelyek kibírják a sarki telet. Ilyen, a téli navigációt bíró tankerből az egész világon kevés van, és a rendszeres szállításhoz Oroszországnak egy egész flottát kellene felépítenie, amelyhez pénz és főképp idő kell. A már említett Vaszilij Dinykov egyike a Lukoil speciális arktiszi flottjához tartozó három hajónak, míg Oroszországban nyolc van belőle. Az atom jégtörőkből jelenleg négy áll rendelkezésre, míg további négy arra vár, hogy nyugdíjba küldjék. Az év nyolc hónapjában azonban jégtörő nélkül itt nem lehet közlekedni, sőt néhány kritikus ponton még nyáron is szükség van rájuk.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
