//Egyre óvatosabbak a belaruszok
Egy ortodox templomban takarít fertőtlenítővel egy alkalmazott mise után Ashmianyban, MInszktől 130 kilométerre 2020. március 22-én #moszkvater

Egyre óvatosabbak a belaruszok

MEGOSZTÁS

Míg a hatalom szerint eltúlzott a járvány veszély, és egyelőre hallani sem akar karanténról, addig a lakosság a helyzet romlására számít, és szigorítaná a megelőző intézkedéseket.

Egy ortodox templomban takarít fertőtlenítővel egy alkalmazott mise után Ashmianyban, MInszktől 130 kilométerre 2020. március 22-én #moszkvater
Egy ortodox templomban takarít fertőtlenítővel egy alkalmazott mise után Ashmianyban, Minszktől 130 kilométerre 2020. március 22-én
Fotó:EUROPRESS/Sergei GAPON/AFP

Európában két ország van, amelyik idáig nem vezette be a karantén lazább formáját sem a koronavírus járvány megfékezésére vagy inkább a terjedésének lassítására. Az egyik Belarusz, míg a másik Svédország. Míg a 10 milliós posztszovjet országban 162 fertőzöttet tartanak nyilván és egy halott hunyt el a járványban, addig a 10,3 milliós skandináv államban 180 halott mellett 4400 a regisztrált betegek száma. A sajtó mégis csak a belarusz elnök felelőtlenségét emlegeti, miközben az idő eddig Alekszandr Lukasenkót igazolja. A járvány ugyanis egyelőre jóval kisebb méreteket ölt, mint az európai átlag. Egyesek szerint azért, mert hamisak az adatok, míg mások arra figyelmeztetnek, hogy az elnök hangzatos kijelentései ellenére azért a háttérben vannak járványügyi intézkedések. Például eddig több tesztet (25 ezer) végeztek el, mint Magyarországon.

„Belaruszban nincs pánik hangulat, a lakosság azonban felkészült a legrosszabbakra is. Úgy gondolják, hogy karanténnal vagy anélkül, de a fertőzésen előbb-utóbb sokan átesnek majd. Azzal is tisztában vannak, hogy a járvány gazdasági következményei fájdalmasak lesznek”

A fizetések csökkenésére a marketinggel és tanácsadással foglalkozó minszki intézet, a Satio felmérése szerint 39 százaléka számít, míg a járvány helyzet romlására a megkérdezettek több mint fele. A megkeresettek kétharmada ráadásul már a közeljövőben a megbetegedések látványos növekedését prognosztizálja. Leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők várják a járványügyi intézkedések szigorítását. A belaruszok azonban nem várnak a kormányra, maguk tesznek meg minden lehetségest azért, hogy ne fertőződjenek meg. A megkérdezettek kétharmada gyakrabban mos kezet, míg nagyjából a fele nem látogat nyilvános rendezvényeket és állandóan használ kézfertőtlenítőt. Ezen kívül 40 százalék elhalasztotta az utazását, és csupán 18 százalék nem változtatott eddigi szokásain.

„Az idősebbek önként korlátozzák a mozgásukat, csak szükség esetén mennek ki az utcára, és ha lehet, nem nagyon használják a közösségi közlekedést. E korosztály félelme a koronavírustól tízes skálán a férfiak körében 5,9 pont, míg a nők között 6,3”

A belaruszokat azonban legalább ennyire foglalkoztatja a megélhetés kérdése. Minden második lakos már most érzi a jövedelmének csökkenését, és 79 százalékuk további romlásra számít. A közepes városokban optimistábbak az emberek, hiszen közülük csak minden második várja a helyzet rosszabbra fordulását. A fővárosban, Minszkben a pesszimisták aránya 70 százalék. Legelőbb az alacsony jövedelműeket érte el a nadrágszíj szorítás, és kiadásaikat már a legszükségesebb árucikkekre korlátozzák. A többség nem jár már moziba, kávézóba. Közben az élelmiszerekre 13, a gyógyszerekre 12, a higiéniai szerekre 8, míg az internetre 7 százalékkal nőtt meg a kereslet.

„A megkérdezettek 31 százaléka úgy látja, hogy a környezete alábecsüli a COVID-19 veszélyeit, míg 13 százalék szerint ez az egész járvány veszély eltúlzott”

A felmérés szerint a lakosság 70 százaléka már most betiltaná a nyilvános rendezvényeket, 56 százalékuk felfüggesztené az oktatást az iskolákban, 53 százalék pedig az otthoni munkát forszírozná. Mindössze 8 százalék mondta azt, hogy minden jó úgy, ahogy van.

A szomszédos oroszokat eközben a Rambler elemző központ kérdezte arról, hogy Lukasenko miért nem zárja le az országot a járvány miatt. A megkérdezettek 67 százaléka szerint a belarusz elnök leginkább a gazdasági következményektől tart, 25 százalék úgy látja, hogy nem veszi komolyan a világot, míg 8 százalék nem tudott a kérdésre válaszolni.

„A másik szomszédos ország, Litvánia elnöke eközben arra figyelmeztetett, hogy a helyzet Belaruszban rosszabb, mint azt a hatalom kommunikálja”

A balti ország egészségügyi minisztere több fertőzési gócpontról is beszélt, míg a külügyminiszter azt vetette fel, hogy fel kellene függeszteni a két ország között még meglévő járatokat. Támogatja a felvetést Gitanas Nauséda államfő is, aki szerint Minszk túlságosan lazán áll a járványhoz, és ennek még komoly következményei lehetnek.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.