„Egyszer még Belarusz is EU-tag lehet!”

Egy nap még Belarusz is uniós tag lehet. Carl Bildt volt svéd miniszterelnök és külügyminiszter jelentette ki ezt a #Moszkvatér portálnak a pozsonyi GLOBSEC biztonságpolitikai think-tank által 10. alkalommal megrendezett Tatra Csúcs 2021 elnevezésű konferencián adott interjújában, hozzátéve, hogy ez csak a távoli jövőben, egy demokratizálódási folyamat után következhet be. A politikus beszélt még arról is, hogy közép-európai együttműködések nagyon fontos eszközei lehetnek az Európa Unió (EU) keleti bővítésének.

Carl Bildt
Fotó:EUROPRESS/Saul LOEB/AFP

– Az Ön miniszterelnöksége idején (1991-1994) csatlakozott Svédország Európa Unióhoz. Az akkori felmérések alapján a svédek körében nagyon ellentmondásos volt az unió megítélése.  A csatlakozáspártiak csak egyszer, éppen a csatlakozásról tartott népszavazás alkalmával kerültek többségbe. Mennyire volt nehéz meggyőzni a pártokat és közvéleményt arról, hogy az ország érdeke a belépés?

– Az 1990-es években a svéd közvélemény az EU-tagság kérdésében valóban nagyon megosztott volt. Az általam vezetett Moderált párt volt csak teljes mértékben a csatlakozás mellett, míg a baloldal (a szociáldemokraták és a kommunisták) inkább a tagság ellen volt. Látva az uniós csatlakozás gazdasági előnyeit, ma már a kommunisták sem ellenzik az integrációt, legfeljebb nem fejezik ki a rajongásukat az Európai Unió iránt. A svéd gazdaság nagyon sokat fejlődött, ezért nincs olyan párt vagy erő, amely megkérdőjelezné, hogy az Európai Unióban van-e a az ország helye.

– Miután véget ért a kormányfői megbízatása, elhagyta a hazáját, és mint magas  rangú diplomata több kiemelkedő tisztséget is betöltött. Volt többek között az ENSZ balkáni különmegbízottja és bosznia-hercegovinai főképviselője , valamint több testület tagja. Van olyan megbízatás ezek közül, amit kiemelne? 

– A pályafutásomnak ezt a szakaszát úgy jellemezném, hogy a múlt és a jövő kérdéseivel is foglalkozhattam. A régi történelmi sebek begyógyításában próbáltam segíteni balkáni megbízatásom, és a daytoni békekonferencián betöltött tevékenység révén. Ugyanakkor az internet szabályozással foglalkozó globális bizottság elnökeként pedig jelenünket és a jövőnket befolyásoló szervezetet volt szerencsém irányítani. Bár a jelenlegi, az ECFR-ban meglévő feladataim is nagyon fontosak számomra, még sem tudnék csak egyet kiemelni.

– A svéd politikai életbe 2006-ban tért vissza, és elvállalta a külügyminiszterséget. A hivatali ideje alatt nagy erőfeszítéseket tett az EU keleti partnerségének megalapozása érdekében. Mit gondol, mennyire tekinthető sikeresnek több tíz év távlatából az EU politikája a partnerség országai felé?

– Félig-meddig sikeresnek mondanám, hiszen főleg Moldova, Grúzia és Ukrajna tett meg nagy utat még a nyilvánvaló nehézségek ellenére is. Sok gyakorlati eredménye van e folyamatnak, elég ha csak az ezekkel az államokkal létrejött vízummentes utazási lehetőséget, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakítását említem.

– El tudja képzelni, hogy az említett államok, vagy a Keleti Partnerség többi tagja előbb vagy utóbb felvételt nyerhet az EU-ba?

– Teljes mértékben. Elkötelezett vagyok abban, hogy egyszer még Belarusz, Azerbajdzsán vagy Örményország is tagja lehet a közösségünknek. Természetesen ez nem mostanában fog megtörténni, még hosszú utat kell bejárniuk ezeknek az országoknak, de az ajtó nyitva áll.

– Mi a véleménye a közép-európai együttműködési formációkkal kapcsolatban? Gondolok itt elsősorban a Három Tenger Kezdeményezésre, vagy a visegrádi együttműködésre. Esetleg a történelmi svéd-lengyel kapcsolatokra való tekintettel lehetséges, hogy Svédország belép ebbe projektbe?

– Lehetséges, hogy ezeket az Ön által is említett történelmi összefonódásokat kihasználva együttműködjünk Lengyelországgal, és a balti országokkal. Svédország elkötelezett amellett, hogy minél jobban felgyorsuljon a kelet-európai országok integrációja az EU-val. Ezáltal elősegíthetjük a Keleti Partnerség államainak a közeledését a közösségünkhöz.

♦

Carl Bild komoly nemzetközi tapasztalattal bíró svéd diplomata. Többek között volt az EU jugoszláviai különmegbízottja, ugyancsak az ENSZ Bosznia-Hercegovina főképviselője, és a daytoni békekonferencia társelnöke. De ellátta az Internet Kormányzásával Foglalkozó Globális Bizottság elnöki tisztét, megválasztották különböző neves testületek tagjává, többek között az amerikai RAND Corporation kurátorává is. Bildt elnökölt 2009-ben az EU Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának ülésein, s nem sokon múlt, hogy ő legyen az Európai Unió első külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Jelenleg az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) társelnöke. A Magyarországon kevésbé ismert ECFR díjnyertes nemzetközi agytröszt, amelynek célja, hogy független kutatásokat végezzen az európai kül- és biztonságpolitikával kapcsolatban, és találkozóhelyet biztosítson a döntéshozók, aktivisták és befolyásos szereplők számára az eszmecseréhez. A 2007-ben megalakult szervezet alapítói egy páneurópai intézmény létrehozását tűzték ki célul. Ennek megfelelően az ECFR ma hét európai fővárosban van jelen, és több mint 60 főt foglalkoztat, akik 25 különböző államból érkeznek.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com