//A Donbasszra várva
Ukrán csapatszállító a Luganszki területhez tartozó Szeverodonyeck térségében április 6-án #moszkvater

A Donbasszra várva

MEGOSZTÁS

Miközben a világ továbbra is részben a bucsai eseményekkel van elfoglalva, a háború nem csillapodik Ukrajnában. Míg Oroszország – folytatva a hadműveleti célok átértékelését – a donbasszi műveletek előkészítésére fókuszál, addig Kijev igyekszik a megsemmisült haditechnikáját nyugati segítséggel pótolni. Habár már egy ideje a levegőben lóg a donbasszi csata kezdete, még nem tudni, Moszkva vajon mikor dönt annak megindításáról. Ám a Kremlben tapasztalható kommunikációs káoszból lassan már az orosz embereknek is elegük lesz.

Ukrán csapatszállító a Luganszki területhez tartozó Szeverodonyeck térségében április 6-án #moszkvater
Ukrán csapatszállító a Luganszki területhez tartozó Szeverodonyeck térségében április 6-án
Fotó:EUROPRESS/FADEL SENNA/AFP

Legutóbbi jelentésünkhöz hasonlóan az elmúlt 48 órában sem állt be drasztikus változás az ukrajnai frontok állásában. Az eddigiekhez képest is egyre fokozódó információs háború mellett a donbasszi átcsoportosítással a fókusz az ország keleti-déli-délkeleti területeire helyeződik. Mindezeken túl a stratégiai célpontok elleni rakétacsapások intenzitása sem csökkent, amelyre az ukrán fél újabb Belgorod elleni, ezúttal sikertelen támadással kívánt reagálni. Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy a támadásra vajon Tocska-U ballisztikus rakéta vagy drón használatával került sor, azt a város környéki Sz-300PM légvédelmi üteg sikeresen elfogta.

Az elfogórakéta maradványai #moszkvater
Az elfogórakéta maradványai
Forrás:Telegram

Egyes becslések szerint immár az ukrán üzemanyag-tároló kapacitás közel 60 százaléka semmisült meg. Az elmúlt napokban többek közt találat érte Odesszán túl Dnyepropetrovszk, Nyikolajev és Harkov létesítményeit. A pontos következtetések levonását nehezíti, hogy az elérhető műholdképek alapján egy-egy ilyen depót ért támadás során nem az összes tartály, hanem csak egy részük semmisül meg. Miután pedig az ilyen tárolók szeparáltan is képesek üzemelni – feltételezve, hogy a gerinchálózat nem sérült –, az adott létesítmény bizonyos része használható marad a továbbiakban.

„Továbbá ameddig a nyugat-ukrajnai Brodi depója üzemben marad, addig nem lehet Ukrajnát teljesen elvágni az üzemanyagtól”

Ugyanis a Lvov melletti létesítmény biztosítja az összeköttetést a lengyel – és egyúttal nyugat-európai – vezetékhálózattal, amely, ha teljesen nem is, de elméletben részlegesen képes lehet a szükséges volumen pótlására. Persze, a Brodiba érkező üzemanyagot még el kellene juttatni a harcoló alakulatokhoz, amely az orosz légi fölény mellett ismét csak jelentős logisztikai kihívást jelentene. Arról nem is beszélve, hogy maga a kontinens sem éppen dúskál jelenleg gázolajban, vagy egyéb szénhidrogénben.

Ráadásul, nem is lehet egyszerűen a Kalibr rakéták után orosz szóhasználattal élve „megkalibrálni” Brodit. Lévén a depó mellett halad el a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezeték, így annak sérülése a nyugati irányú – a háború ellenére is akadálytalan – orosz szállításokat lehetetlenítené el. Természetesen, ha az Európai Unió újabb körben teljes embargót hirdetne Moszkvával szemben, akkor a Brodi elleni támadás kockázatai is drasztikusan csökkennének.

„Habár hadászati szempontból lassan már három hete változatlan a délnyugati front állása, információs téren mégis Herszon és környezete kapja a legnagyobb figyelmet”

Ugyanis Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó a napokban kiemelten nagy figyelmet szentelt Herszonra. Aresztovics szerint az ukrán erők mindössze 20 kilométerre állomásoznak a várostól, és küszöbön áll az orosz csapatok bekerítése, illetve a terület visszafoglalása. Ám a harctéri helyzet nem épp az Aresztovics által leírtak szerint alakul. Ugyanis légvonalban Nyikolajev és Herszon közt mindössze 55 kilométer a távolság, a területek határai pedig csupán 25-30 kilométerre találhatóak Herszontól. Így aztán Aresztovics nyilatkozata a számadatokat nézve igaz, ugyanakkor mégis fals a belőle levont következtetés. Mivel a Herszontól nyugatra fekvő frontszakaszon az ukrán erők március 18. óta nem voltak képesek előrenyomulásra, így nem is esélyes, hogy átvegyék a kezdeményezést. Ráadásul, mint azt a szomszédos Nyikolajev polgármestere is elmondta, a súlyos üzemanyaghiányon túl a város vasúti pályaudvara sem üzemel. Ezek nélkül pedig gyakorlatilag lehetetlen offenzív műveletek végrehajtása.

Az elmúlt hetekben gyakorlatilag változatlan délnyugati front állása április 6-án #moszkvater
Az elmúlt hetekben gyakorlatilag változatlan délnyugati front állása április 6-án
Forrás:Telegram

Vélhetően viszont épp Aresztovics nyilatkozatai hatására egyre több helyen terjed el azon elmélet, hogy Moszkva a kijevi front mintájára Herszont és az egész délnyugati régiót fel kívánja adni.

„Erre persze nem csak minimális az esély, hanem éppen az ellenkezője zajlik”

Jelen állás szerint Moszkva éppenséggel új offenzívát készít elő Nyikolajev-Odessza irányába, arról nem is beszélve, hogy a Krím biztosítása szempontjából legfontosabb területek feladása immár konkrét ukrán háborús győzelemmel érne fel. Ezt pedig nemhogy nemzetközi téren, de az orosz hátországon belül sem lehetne „taktikai visszavonulásként” eladni.

Herszon, illetve a Zaporozsjei terület orosz ellenőrzés alatt álló részeinek jövője tekintetében érdekes fejleményként merült fel a krími miniszterelnök-helyettes, Georgij Muradov nyilatkozata. Muradov szerint ugyanis ezen területek a jövőben fokozatosan állnak át a hrivnyáról a rubel alapú kereskedelemre, és a Krímmel együtt visszaállítják az egykori Dél-Ukrajna egységes gazdasági régióját.

„Egyre inkább úgy tűnik, hogy Moszkva a dél-ukrajnai területeket egy Krímmel összefüggő térségbe kívánja összevonni, akár az egykori Tavricseszkaja gubernyija, azaz kormányzóság mintájára”

A kérdés csupán az, hogy minderre független államként – donbasszi mintára Herszoni Népköztársaságként – vagy Oroszországba integrálva kerülne sor. Miután Oroszország nyugati kapcsolatai már így is történelmi mélypontra süllyedtek, így sok visszatartó erő nincs az utóbbi szcenárió végrehajtása előtt.

„A Donbassz esetében az üzemanyag depók és lőszer raktárak mellett az előkészítés részeként megkezdődött a fontos közlekedési csomópontok felszámolása”

A Harkovi területen található Lozovaja vasútállomása a hétvége után ismét találatot kapott. Utóbbi nem csupán a lehetséges utánpótlás szempontjából kiemelt jelentőségű, de az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a csapásban jelentősebb mennyiségű nyugati fegyverzet is megsemmisült.

A donbasszi bekerítés tekintetében főképp az északi fronton, Izjum térségében történtek változások. Az egyes ukrán oldalról érkező információkkal szemben Izjum környékén a harcok nem a városban, hanem az attól délre fekvő falvakban zajlanak az M03 autópálya és egyéb útvonalak mentén. Bár az ukrán tüzérség néha belő Izjum területére, ám ez még nem jelenti azt, hogy a városban folynának harcok. Jelen állás szerint az orosz erőket körülbelül 50 kilométer választja el a Szlavjanszk-Kramatorszk agglomerációtól, ám annak elérése felettébb nehézkes lesz, miután a területet többszörös mélységi védelem veszi körül.

„Helyi jelentések szerint a térségben lassan másfél hónapja az első világháborút idéző lassú árokharcok zajlanak”

A védművek áttörését segíthetné a donyecki agglomerációban – Advejevkánál és Marijivkánál – alkalmazott taktika, amely egyszerre több oldalról érkező támadásokkal kvázi túlterheli a védőket. Ennek részeként többek közt elsőre furcsának tűnő módon pont a legerősebb részen, azaz frontálisan éri a védművet támadás. Viszont miután a védők az utóbbi szakaszra koncentrálnak, így azt a gyengébb széleken és hátulról már könnyebben lehet feltörni. Ám ezhheza taktikához mind orosz, mind szakadár oldalról nagyobb mennyiségű erő bevonása szükséges.

„A donbasszi orosz támadás kapcsán jelenleg a legfontosabb kérdés az, hogy mikor indulhatnak meg a nagyszabású műveletek, mikorra válhat teljessé az erők és a haditechnika átcsoportosítása”

Míg egyes források akár már 72 órán belül a támadás megkezdését várják, addig Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint erre csak pár héten belül kerülhet sor. Vélhetően Mariupol ostromának befejezéséig mindenképp elhúzódik a kezdet, bár utóbbinál a Donyecki Népköztársaság vezetője már a városi harcok lezárultát emlegeti.

A kelet-ukrajnai harcok állása április 6-án #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása április 6-án
Forrás:Telegram

Habár a bucsai vérengzés kérdésében továbbra sem tisztázottak a pontos körülmények, immár a nagy nyugati médiumok is részben elismerik az ukrán oldalról az orosz hadifoglyok ellen elkövetett incidenseket. Legutóbb a The New York Times szakértői állapították meg egy, a Telegram üzenetküldőn keringő, orosz hadifoglyok kivégzését bemutató videó hitelességét. Habár az Amnesty Internationaltől kezdve több szervezet is felszólította Kijevet a hadifoglyokra vonatkozó genfi egyezmények betartatására, a jelenleg tapasztalható erőszak fényében aligha valószínű, hogy változás állna be a kezelésükben.

„Természetesen ez nem jelenti azt, hogy orosz oldalon az elfogások minden esetben atrocitások nélkül történnének, vagy ukrán részről csakis kínzás és kivégzések várnák a hadifoglyokat”

Ám az tény, hogy az eddig felszínre került esetek döntő többségében Kijev volt az, amely megsértette az említett koncenciót. És mielőtt még ezt egyesek a bucsai mészárlás kérdésével kötnék össze, megjegyetnénk, hogy az teljesen szeparált eset, ahol a pontos körülmények, idő, elkövetés módja és kiléte nem ismert. Nem véletlenül követelte Törökország, illetve Kína ENSZ nagykövete is Bucsa esetében egy független tényfeltáró bizottság felállítását.

A háború viszonylag magas otthoni támogatása ellenére viszont már az orosz társadalom oldaláról is egyre nagyobb támadások érik a kormányzat kommunikációját, illetve személyesen Dmitrij Peszkov elnöki szóvivőt. Utóbbi ugyanis a francia sajtónak nyilatkozva többek közt azt állította, hogy a kijevi-csernyigovi csapatok kivonása Vlagymir Putyin döntése alapján az orosz fél „jószándékának jeleként” történt, és nincs szándékában Moszkvának Zelenszkijt eltávolítani pozíciójából. Olvasóink számára vélhetően nem kell részletezzük miért hatalmas hiba kommunikációs szempontból a visszavonulásra, mint „jószándék jelére” hivatkozni.

„Gyakorlatilag a Kreml ezzel éppen a saját maga által felállított <különleges katonai művelet> narratíva egészét, és értelmét kérdőjelezi meg”

Ráadásul a döntést még nyíltan személyesen a vezérkari főnökkel is asszociálni nem szolgálja a háború és az egyes műveletek támogatottságának hazai elfogadtatását. Főképp, ha azt nézzük, hogy az ukrán oldal hajthatatlansága miatt már személyesen Szergej Lavrov is a béketárgyalások értelmetlenségét pedzegeti. Egyes orosz Telegram csatornák immár nyíltan Peszkov menesztését – de minimum időleges háttérbe szorítását – követelik. Peszkov helyén sokan inkább egy, a második világháború legendás bemondójához, Jurij Levitanhoz hasonló harciasabb személyt tudnának elképzelni, amely a háborús propaganda szempontjait nézve teljesen logikusnak tűnik.

„A konfliktus hosszabb távú alakulása tekintetében egyre egyértelműbb, hogy az Egyesült Államok – illetve az amerikai politikai nyomás következtében Brüsszel – a konfliktus elhúzódásában érdekelt”

Míg Washington az újabb fegyverszállítások részeként a legmodernebb „öngyilkos drónokat”, addig Csehország immár nehéztechnikát biztosít Kijev számára. Prága több tucatnyi T-72 harckocsit és BVP-1 gyalogsági harcjárművet indított útnak Ukrajnába, a február 24 óta lassan egy milliárd koronára – 45 millió dollár – rúgó katonai segély részeként.

A szállítmány első példányai bevagonírozva

Vélhetően ezen eszközök nem a cseh hadsereg saját, hanem a régió legnagyobb fegyverkereskedőjének számító Excalibur Army készleteiből származnak, ám mindez így is precedens értékű. Míg a The Washington Post az egykori Varsói Szerződés nehéztechnikájának lehetséges ukrajnai transzferét pedzegeti amerikai segítséggel, addig az Európai Unió további szállítmányokat kíván keletre útnak indítani.

Mint azt Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is elmondta, noha Brüsszel nem akar a konfliktus közvetlen részese lenni, ám segítenie kell Ukrajnát, miután eddig mindössze 1 milliárd euró értékben biztosított Kijevnek fegyverzetet.

„Ez az összeg pedig csupán az EU egy napnyi oroszországi energiavásárlásával ér fel”

Kérdés persze, hogy a harcok végeredményét a fegyverszállítások mennyire tudják befolyásolni. Ám az biztos, hogy a szállítások legnagyobb nyertesei a raktárkészleteit jutányos áron kiárusító Excaliburhoz hasonló vállalatok lehetnek.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.