//Denevérek egy vuhani laborból
A vuhani P4 laboratórium, ahonnan amerikai feltételezések szerint kiszabadulhatott a vírus #moszkvater

Denevérek egy vuhani laborból

Heti tükör. Közép- és Kelet-Európa egyelőre jól állja a sarat a koronavírussal szembeni küzdelemben. Egy vuhani laborból szabadulhatott ki véletlenül a vírus?  Búcsú az Olaszországot újjáépítő nemzedéktől.

A vuhani P4 laboratórium, ahonnan amerikai feltételezések szerint kiszabadulhatott a vírus #moszkvater
A vuhani P4 laboratórium, ahonnan amerikai feltételezések szerint kiszabadulhatott a vírus
Fotó:EUROPRESS/Hector RETAMAL/AFP

Higgyék el, hogy nemcsak Önök, de én is unom már a koronavírusról szóló cikkeket. De mit lehet tenni, ha ez a járvány, és nyomában a gazdaság bezuhanása áthatja az életünket. Tetszik vagy nem, korra, nemre, bőrszínre és társadalmi osztályra való tekintet nélkül mindannyiunkat érint. Nem dughatjuk a fejünket a homokba, ezzel a helyzettel együtt kell élni, és az ebből fakadó problémákat meg kell oldani. Ennek érdekében érdemes tehát körülnézni, hogy próbálnak megbirkózni a kihívással máshol. Jó példáért most nem nagyon érdemes nyugat felé tekingetnünk, mert az úgynevezett fejlett világ – talán Németország kivételével – nagyobb bajban van, mint Közép- És Kelet-Európa, és nem nagyon járt elöl jó példával.

„Ezzel szemben Oroszország a nagy népességű országok között még mindig egész jól tartja magát, sajátos úton jár Belarusz, de a számok egyelőre nem azt mutatják, hogy a szakadék felé rohanna, Közép-Európa pedig eddig kimondottan jól lassítja a fertőzés terjedését, és lapítja azt a bizonyos járványgörbét”

Oroszországban a regisztrált fertőzöttek szám a héten már átlépte a 30 ezres határt, és a csúcsot május elejére várják, de a mozgás szigorú korlátozása, a leginkább érintett Moszkvában lényegében a rendkívüli állapot bevezetése reményt ad arra, hogy a romló tendencia ellenére kordában tartható a helyzet. Ezek a számok ugyanis hol vannak a 600 ezer amerikai fertőzötthöz, de az olasz, a spanyol vagy a francia állapotokkal összehasonlítva is sokkal jobb a helyzet. Belaruszban nincsenek korlátozások, még a foci bajnokságot sem állították le, és a fertőzöttek száma 4 ezer körüli és 35-en haltak meg. A hasonlóan 10 milliós Michiganben 13 ezren betegek és 400 fölött van a halálos áldozatok száma. És az orosz vagy a belarusz számok viszonylag intenzív tesztelés mellett értendők.

„Belaruszban például közel háromszor annyi tesztet végeztek el, mint Magyarországon”

Közép-Európában is csak ezután várható a csúcs, ám az már most elmondható, hogy a térség az európai átlag felett teljesít. Sehol nem omlott össze az egészségügyi rendszer, és a problémák ellenére egyértelműen sikerült elnyújtani a járványt. Kimondottan példaértékű a járvány kezelése Csehországban és Szlovákiában. Nem rossz a helyzet Lengyelországban és Magyarországon sem, nálunk azonban ezt a képet kissé árnyalja a tesztek viszonylag alacsony száma. Az is elgondolkodtató, hogy míg Szlovákiában eddig 11-en haltak meg, addig Magyarországon 172-en. Ennek fele Csehországban is a halálos esetek száma. Mindhárom visegrádi ország szigorúbb járványügyi intézkedéseket vezetett be, mint Magyarország, emellett látványos a különbség a maszk viselésében és a tesztelések számában. Ezzel összefüggésben máshogy alakulnak az esetszámok is. Ahol ugyanis többet tesztelnek, ott logikusan több az igazolt fertőzöttek száma.

„A lakosságszámban Magyarországhoz hasonlító Csehországban körülbelül négyszer annyi vizsgálatot folytattak, mint nálunk, és négyszer több pozitív mintát találtak”

De népességarányosan mintegy 60 százalékkal több teszt készült Szlovákiában is. Ráadásul, mikor a WHO kihirdette a világjárványt, itt már maszkban jártak az emberek. Pedig finoman mondva itt sem voltak tele a raktárak, de más volt a szemlélet. Varrtak otthon maszkot a szlovákok, míg nálunk még most is azon folyik a vita, hogy hasznos-e egyáltalán a maszk. Mindez annak ellenére ment viszonylag flottul, hogy Szlovákia épp kormányt váltott, minden adva volt tehát ahhoz, hogy legyen egy kis káosz. Emellett mind Szlovákia, mind pedig Csehország előbb – még március elején – lépett Magyarországnál.

„összességében elmondható, hogy Kelet-Közép-Európa az esetszámokhoz viszonyítva gyorsabban reagált a járványra, és a nyugati országoknál korábban vezették be az elszigetelő intézkedéseket. Ezért aztán a betegséget is normális mederben tudják tartani”

De a világ egyre intenzívebben vizsgálja a kínai tapasztalatokat is, hiszen az ázsiai hatalom már túljutott a járványon. Közben mintha fordulat állna be a járvány eredetének vizsgálatában is. Az eddig is egyértelmű volt, hogy az Egyesült Államok – részben saját mulasztásait leplezendő, részben pedig Kína térnyerését ellensúlyozandó – minden erővel igyekszik Peking felelősségét kidomborítani a járvány kialakulásában. A vírust eleve „kínainak” nevezték.

Mike Pompeo külügyminiszter ennek jegyében a héten arra szólította fel Kínát, hogy ossza meg az összes információt az új típusú koronavírus járványának eredetéről. Mint a Fox televíziónak nyilatkozott, „azt tudjuk, hogy a vírus Vuhanból, Kínából ered. Tudjuk, hogy létezik egy Vuhani Virológiai Intézet, csupán néhány kilométernyire az élőállat piactól. De sok minden mást is meg kell tudnunk. És az Egyesült Államok kormányzata szorgalmasan dolgozik azon, hogy megismerje az igazságot”. Pompeo ezzel arra utal, hogy a járvány valószínűleg az élőállat piacról indult el, de

„egyre több feltételezés jelenik meg az amerikai sajtóban arról, hogy a vírus véletlenül egy laboratóriumból szabadult ki”

Egyes republikánus törvényhozók szintén ezt a feltételezést tették magukévá, és vizsgálatot is sürgetnek az ügyben. Ezután Trump is kijelentette, Amerika vizsgálja, hogy a vírus a wuhani laboratóriumból jött-e. Kína közben tagad, a külügyi szóvivő a Reutersnek elmondta, hogy nem titkolt el semmit a vírus kirobbanása körül, ám talán nem véletlenül korrigálták a vuhani halottak számát. Az elhunytak számát – miként arról az MTI is beszámolt – további 1290-nel 3869-re korrigálták, a betegekét pedig 325-tel 50 333-ra javították. A vuhani esetek ezzel az ország szárazföldi részén regisztrált 82 367 megbetegedés mintegy kétharmadát teszik ki.

„Közvetlen bizonyíték erre az elméletre – amelynek lényege, hogy mégis csak denevér, de kísérleti a koronavírus forrása – még nincs, ám a média intenzíven elkezdett nyomozni és érezhetően egyre jobban szorul a hurok a Wuhan Institute of Virology körül”

Mint a napokban kiderült, a pekingi amerikai nagykövetség már a járvány kirobbanása előtt aggódott amiatt, hogy a laborban meglehetősen lazán kezelik a biztonsági előírásokat. Mint a Washington Post birtokába került diplomáciai táviratokból kiderült, az amerikai nagykövetség munkatársai már két éve jártak a vuhani laboratóriumban, és figyelmeztették Washingtont, ahonnan nem mellesleg finanszírozták is az ottani kutatásokat. Húsz ilyen állatkísérletes projektet támogattak.

A médiában még április elején bukkant fel a téma, miután egy sokáig Kínában élő, a nyelvet beszélő olvasó népszerű amerikai videó blogger, Matthew Tye posztolt egy oknyomozó videót:

melyben kibogozza, hogy nagy eséllyel a COVID-19 legelső betege Huang Yan Ling, az intézet egyik kutatója lehetett, aki éppen denevérek által hordozott koronavírusokat kutatott és december óta eltűnt. Tye szerint véletlenül megfertőzte magát, jó eséllyel kollégáit is. Ezután a Daily Mail a főnökéről, Shi Zhen-gliről írt, akinek a legutolsó kutatásai hirtelen elérhetetlenné váltak, s aki tagadja, hogy a vírusnak köze lenne a laborhoz. Közben érezhetően a titkosszolgálatok is ráálltak a témára, és ennek nyomán a brit kormány már nem zárta ki, hogy a vírus a vuhani laboratóriumból ered.

„A Daily Mail tovább görgette a sztorit, és a héten megtudta, hogy az Egyesült Államok 3,7 millió dollárral támogatta az állatkísérleteket végző vuhani biológiai laboratórium koronavírus kutatási programját”

Megoszlanak tehát a vélemények arról, hogy honnan terjedt el az új típusú koronavírus. Az egyik tábor szerint a vadhús piacon vásárolt állatokról, méghozzá denevérről és tobzoskáról terjedt át az emberre. A másik szerint ugyanakkor a vírust mesterségesen állították elő – egyes összeesküvés-elméletek szerint biológiai fegyverként – , és laboratóriumból szabadult ki. A Daily Mail most valahol e két elméletet egyesíti azzal a feltevéssel, hogy az új típusú koronavírus tényleg denevérekről terjedt el, de olyanokról, amelyeken előtte koronavírus kísérleteket folytattak egy vuhani laboratóriumban. Méghozzá egy 3,7 millió dolláros amerikai kormányzati támogatással működő laboratóriumban. Csak erősíti a gyanút, hogy a kínai kormány letiltotta az erről szóló publikációkat, míg az Egyesült Államok röviddel a járvány kirobbanása előtt állította le a vuhani koronavírusos állatkísérletek finanszírozását.

„A vuhani biológiai laboratórium a legmodernebb Kínában, és 20 mérföldre van attól a piactól, ahonnan állítólag kiindult a koronavírus-járvány”

A kínai kormány azután alapította, hogy 2002-2003-ban a SARS-járványban a világon 775-en meghaltak, mintegy 8000-en pedig megfertőződtek. A labor az amerikai egészségügyi minisztérium első számú orvosbiológiai kísérletekkel foglalkozó intézetének partnerei közé tartozik. A Daily Mail birtokába került dokumentumok alapján a vuhani labor egy közös, amerikai finanszírozású projekt keretében kísérletezett denevérekkel, és erről kétszer is publikáltak tudományos cikket. Mesterséges körülmények között fertőzték meg koronavírussal a három napos denevéreket. Egy másik, az ominózus piactól három mérföldre fekvő laborban szintén folytak a koronavírus terjedését vizsgáló állatkísérletek. Ezek után – vonja le a következtetést a lap – nem lehet kizárni a COVID-19 laboratóriumi eredetét.

„Az egyik verzió szerint a kutatók véletlenül fertőződhettek meg, és terjesztették el a vírust a helyi lakosok között”

A laboratórium vezetője ezt tagadja, és bizonyítékul hozza fel, hogy a világban fertőző vírus nem azonos az intézetben folyó kísérletekben lévő vírussal. Ezt az elméletet cáfolják amerikai virológusok is, akik szerint a vuhani kutatók magasan képzettek, a laboratórium pedig megfelel a legszigorúbb biztonsági előírásoknak. Nem tartják tehát életszerűnek, hogy innen jutott volna ki a vírus.

Ezzel párhuzamosan azt a teóriát, hogy a vuhani piacról terjedt volna el a vírus, a múlt héten megingatta a helyi kórház egyik orvosa, akinek a kutatásai alapján az első 41 fertőzöttből 13-nak semmiféle kapcsolata nem volt az ominózus piaccal. A New Jersey államban található Rutgers University’s Waksman Institute of Microbiology professzora Richard Ebright közben szintén a vuhani laborra terhelő információkkal azzal állt elő. Mint mondta, bizonyítékokat látott arra vonatkozóan, hogy a vuhani labor az ajánlott 4-es biztonsági fokozat helyett csak 2-es biztonsági szinten működött. Ez pedig csak minimálisan védi a labor dolgozóit a fertőzéstől.

„Így szerinte azt ki lehet zárni, hogy biológiai fegyverről lenne szó, szerencsétlen módon azonban kiszabadulhatott ilyen vírus Vuhanban”

Végezetül engedjék meg, hogy megosszam Önökkel egy olasz tüdőgyógyásznak a napokban leírt megindító gondolatait.

„Mind elmennek. Némán, alázattal, amilyen alázatos némaságban, munkával és áldozattal telt az életük. Elmenőben van egy teljes nemzedék. Ők azok, akik az élelemért vívott hajszában a légópincékből olykor kitörve a bőrükön érezték a háború bűzét, a nélkülözést és a veszteségeket. Kérges tenyerek, mélyen árkolt arcok mennek most el, s velük együtt távozik a gyilkos napon és a metsző hidegben töltött idők emlékezete. Testek, amelyek atlétatrikóban és újságpapír csákóban tonnaszám hordták a törmelékeket, cementet kavartak, és meghajlították a vasat.

Elmenőben a Lambretták, a Cinquecento és Seicento nemzedéke, az első hűtőszekrényeké, a fekete-fehér tévéké. Lepedőbe csavarva hagynak el bennünket, mint megannyi Krisztus. Ők, a gazdasági boom megteremtői, akik életük és verítékük árán felemelték ezt a nemzetet, és olyan gazdasági jóléttel ajándékoztak meg bennünket, amit büntetlenül élveztünk hosszú ideig.

„Velük együtt távozik most a tapasztalat, a belátás, a türelem, a rugalmasság, a tisztelet, és ki tudja, hány órányi elfeledett imádság. Magányosan mennek el, a kezüket senki nem fogja, nem lehelnek utolsó csókot az arcukra”

Mennek a nagyszüleink, országunk történelmi emlékezete, az emberiség kulturális öröksége. Itália tartozik nektek egy KÖSZÖNÖM-mel, 60 millió kedves gondolattal, amely utolsó utatokon elkísér.”

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.