Kezdőlap » Politika » Csak egy tánc volt?
Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mario Kunasek osztrák védelmi miniszter rendkívüli sajtótájékoztatója Bécsben 2018. november 9-én #moszkvater

Csak egy tánc volt?

Derült égből villámcsapásként érte Moszkvát a Bécsben kirobbant kémbotrány. Ausztria ugyanis a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben is demonstratívan szoros kapcsolatokat ápolt Oroszországgal. Ezeknek az ügyeknek a nyilvánosság előtti kezelése azonban a diplomáciai szokásokkal szembe menő barátságtalan gesztus. A kérdés, hogy a nyugati kórushoz csatlakozva Bécs mit akar üzenni Moszkvának?

Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mario Kunasek osztrák védelmi miniszter rendkívüli sajtótájékoztatója Bécsben 2018. november 9-én #moszkvater
Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mario Kunasek osztrák védelmi miniszter rendkívüli sajtótájékoztatója Bécsben 2018. november 9-én
Fotó:EUROPRESS/HELMUT FOHRINGER/APA/AFP

Húsz évig kémkedett az oroszoknak egy osztrák ezredes, aki tevékenységéért összesen 300 ezer eurót (csaknem 100 millió forintot) kapott Moszkvától. A védelmi minisztérium egyik szóvivője csütörtök este megerősítette, hogy a kém lelepleződött. A 70 éves salzburgi ezredes a többi között az osztrák légierőről, tüzérségi fegyverekről, a migrációról és a hadsereg magas rangú tisztjeiről továbbított információkat titkos csatornákon keresztül az orosz katonai hírszerzésnek. Az osztrák hadsereg egy baráti külföldi ország segítségének köszönhetően leplezte le a kémet, aki ellen eljárást indítottak. Ha a gyanú bebizonyosodik, az ezredes kémkedésért 10 évi börtönt is kaphat.

Sebastian Kurz rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be az esetet, elismerve, hogy az információt még meg kell erősíteni. Ám – tette hozzá orosz kémek hollandiai lebuktatására utalva – az elmúlt hetek történéseinek fényében abból indulhatunk ki, hogy a feltételezés bebizonyosodik. A kancellár elfogadhatatlannak nevezte a történteket, amely tovább növeli a feszültséget az Európai Unió és Oroszország között. A minisztériumba bekérették az orosz nagykövetség ügyvivőjét, a nemrégiben még esküvőjén Vlagyimir Putyinnal keringőző Karin Kneissl pedig elhalasztotta moszkvai útját. A külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy amennyiben a gyanú bebizonyosodik, az komolyan megterheli a kétoldalú kapcsolatokat.

Johannes Eigner osztrák nagykövetet berendelte az orosz külügyminisztérium #moszkvater
Johannes Eigner osztrák nagykövetet berendelte az orosz külügyminisztérium
Fotó:EUROPRESS/Vasily MAXIMOV/AFP

Az osztrák nagykövettől az orosz külügyminisztérium kért magyarázatot a történtekre, s értetlenségüket fejezték ki, amiért az osztrák fél a gyanúról nem egyeztetett a kétoldalú csatornákon, ehelyett a sajtóban robbantotta a bombát. Megszólalt az ügyben Szergej Lavrov is, s mint fogalmazott, a bejelentés kellemetlen meglepetés volt számára. A külügyminiszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a diplomáciában ilyenkor szokásos eljárás helyett a nyugati országok egyre gyakrabban folyamodnak a „megafon diplomácia” eszközéhez. „Nyilvánosan megvádolnak, s a sajtón keresztül várnak tőlünk magyarázatot arra, amiről semmiféle információval nem rendelkezünk” – méltatlankodott Lavrov.

Az eset azért is meglepő, mert az osztrák-orosz kapcsolatok egy ideje rendkívül szorosak. Idén az orosz elnök már kétszer is járt Ausztriában. A nyár elején hivatalos látogatáson Bécsben, majd Berlinbe utazva a külügyminiszter esküvőjére „ugrott be”. Ezen kívül nemrégiben tárgyalt Kurz Moszkvában. Bécs az Oroszország ellen bevezetett szankciók egyik leghangosabb bírálója, Berlinnel egyetemben a brüsszeli és washingtoni nyomás ellenére is következetesen kiáll az Északi Áramlat bővítése mellett. Hagyományosan jók a gazdasági kapcsolatok is, a kormányzó koalíció egyik tagja, az Osztrák Szabadság Párt pedig külön partneri megállapodást is kötött az orosz hatalmi párttal, az Egységes Oroszországgal. Jól jelezte a kétoldalú kapcsolatok minőségét is, hogy a Szkripál-ügy körül kirobbant diplomáciai botrányban Ausztria azon kevés ország között volt, amely egyetlen orosz diplomatát sem utasított ki.

„Mindezek fényében különösen furcsa ez a láthatóan tudatosan a nyilvánosságban kirobbantott botrány. Elemzők ennek kapcsán felhívják a figyelmet arra, hogy kémek minden oldalon buknak le, ezeknek az ügyeknek az ilyen kezelése azonban az utóbbi időben Oroszországgal ellenséges országokat jellemzi. Így az osztrák lépés üzenet értékű”

Többen összefüggésbe hozzák ezt azzal, hogy Ausztria jelenleg a soros elnöke, és sokak szerint túl szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával. Nem kizárt, hogy Bécs így, a „spionomániába” beszállva akarja enyhíteni az emiatt rá a nyugati szövetségesei részéről nehezedő nyomást. Erre utalhat Kurznak az a kijelentése, miszerint a továbbiakról majd európai partnereikkel egyeztetve döntenek. Ám az sem kizárt, hogy az osztrák diplomácia úgy ítéli meg a Nyugat és Oroszország között egyre feszültebb jelenlegi helyzetet, hogy saját érdekében hátrébb kell lépnie, amelyre manapság kiváló és bevett eszköz egy kémbotrány nyilvános kirobbantása. S hogy tudatos és időzített lépésről van szó, azt igazolni látszik az is, hogy a Kronen Zeitung értesülése szerint még egy, az oroszoknak kémkedő osztrákot is lelepleztek. Ő az elhárításnál dolgozott, egy éve terelődött rá a gyanú, s azóta folyt a vizsgálat. S furcsa módon mindkét eset most derült ki.

A botrány nagy eséllyel egy újabb orosz-nyugati barátság végét vagy legalábbis szüneteltetését jelenti, ami rossz mindkét oldalnak. Moszkva egy hozzá megértéssel viszonyuló, mellette az európai színtéren is többször kiálló partnert veszíthet. De nem okvetlenül jön jól mindez az Európai Uniónak sem, hiszen a mostani botrány az amúgy is feszült helyzetben elvág vagy legalábbis gyengít egy csatornát Moszkva felé. Nagy pofon ez magának Vlagyimir Putyinnak is, akit most olyan partnere szúr nyilvánosan hátba, amellyel az utóbbi időben nem egyszer demonstrálta, hogy Oroszországot nem lehet elszigetelni.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.