Lengyel nyomozók a Przewodów körüli földeken 2022. november 16-án
Fotó:EUROPRESS/Artur Widak/ANADOLU AGENCY/Anadolu Agency via AFP
A keddi lengyelországi események megértéséhez elsőként érdemes azok láncolatán végigmenni. A lengyel média értesülései szerint helyi idő szerint délután 15:40 környékén egy ismeretlen eredetű rakéta csapódott be az ukrán határtól nagyjából 8-10 kilométerre fekvő Przewodów falu egyik mezőgazdasági létesítményébe. A találat sajnos egy épp mázsálás alatt álló traktort, valamint annak rakományát érte, két lengyel állampolgár halálát okozva. A lengyel hatóságok szinte azonnal a helyszínre érkezve megkezdték a károk, valamint az incidens lehetséges okainak felmérését. Míg eleinte erősen tartotta magát egy esetleg pályatévesztés vagy elfogás következtében lengyel területre sodródó orosz cirkáló rakéta teóriája, a fényképes és egyéb információk folyamatos beérkezésével gyorsan tisztázódni kezdett a helyzet. Viszont már a kezdetekkor lekerült a napirendről a szándékos orosz rakétacsapás lehetősége, mivel mindkét oldal pontosan tudja, hogy mindez ürügyet, sőt felhatalmazást adna Lengyelország, valamint a NATO számára az ukrajnai háborúba való becsatlakozásra. Sőt akár egy szélesebb orosz-NATO konfliktus megindítására, ami egyik félnek sem áll érdekében.
A becsapódás helyszíne
„Lengyel, nyugati, orosz – és még ukrán – források egybehangzó véleménye szerint ugyanis egy vélhetően meghibásodott ukrán Sz-300 légvédelmi rendszerhez tartozó rakéta csapódott be Lengyelországban”
Utóbbit aztán fokozatosan Andrzej Duda lengyel és Joe Biden amerikai államfők is megerősítették, akárcsak Jens Stoltenberg NATO főtitkár. Az incidenst tehát a NATO balesetként és nem támadásként kezeli. Persze a kurrens irányvonalnak való megfelelés érdekében a felelősséget továbbra is Oroszországra hárítja a nyugati politika, ám ez mit sem változtat azon a tényen, hogy az incidens okozója az ukrán légvédelem volt. Utóbbi fejleményt a kijevi vezetés e sorok írásakor sem kívánja igazán elfogadni és a közös kivizsgálás ürügyén igyekszik még minden lehetséges módon a felelősséget és az elkövetést Oroszországra kenni. Pedig ukrán részről sokkalta konzekvensebb lenne egy esetleges bocsánatkérés mellett szimplán beismerni a baleset tényét, ahelyett, hogy orosz összeesküvés-elméletnek bélyegeznének minden, számukra kellemetlen narratívát.
Kuleba külügyminiszter Twitter üzenete, ahol orosz összeesküvés-elméletlen nevezte az esetleges ukrán légvédelmi rakéta becsapódásának lehetőségét
Forrás:Twitter
„Miért is beszélhetünk végső soron ukrán rakétáról?”
Már a roncsok vizsgálata nélkül, a helyszínen készült felvételek alapján is nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy cirkáló vagy ballisztikus rakéta becsapódása történt. Miután az orosz cirkáló rakéták hagyományosan 400-410 kilogrammos nagy robbanóerejű robbanófejjel rendelkeznek, így a robbanási kráter mérete, valamint a traktorban keletkezett károk sokkalta nagyobbak lettek volna. Gyakorlatilag egy cirkáló rakéta becsapódása után alig maradt volna felismerhető roncs a traktorból, míg a felvételeken jól látszik, hogy utóbbi jórészt egyben maradt, de a pótkocsi sem szenvedett súlyos károkat.
Egy 500 kilogrammos robbanótest felrobbanása után keletkezett kráter Csernyigovban. Az eltérés láthatóan számottevő
Forrás:Twitter
„Ezzel szemben az eset során valószínűsíthetően az Sz-300PT/PSz légvédelmi rendszer egyik 5V55 típusú elfogó rakétája csapódhatott be lengyel területen”
Alváltozattól függően ezen rakétacsalád 133-196 kilogrammos robbanófejjel rendelkezik. Utóbbi tömegéneknek jelentős részét a repeszfelhőt képző elemek teszik ki, amelyek általában volfram tartalmú pár centiméteres kockák. Másik oldalról az első helyszíni felvételek beérkezésével a rakéta roncsairól is képet kaphattunk, amelyek részletesebb vizsgálatot követően egyértelműen az említett 5V55 család jellegzetességeit viseli magán. Árulkodó jel a farokrészt az azt megelőző szekcióval összekötő préselt illesztőgyűrű, amely pontosan megegyezik a 48D6 kódjelű rakétamotornak az üzemanyagtartályhoz kapcsolódó bekötési pontjával. A rakétamotorhoz tartozó tolóerő-vektorálást lehetővé tevő kormányfelületek is egészében megegyeznek az 5V55R altípuson látható mintázattal. Hasonló mintázatot nemcsak az ukrajnai konfliktus alatt, főképp Nyikolajev térségében lezuhant – és egyértelműen azonosítható – roncsok esetében figyelhettünk meg, de a korábbi karabahi háborúk alatt is.
Az illesztőgyűrű, valamint a hozzá tartozó csavarok jellegzetes mintázata
Forrás:Twitter
„Az 5V55 család lényegében az Sz-300 légvédelmi rendszerrel együtt állt szolgálatba az 1970-80-as évek fordulóján, annak egyik első alkalmazott rakétájaként”
A későbbiek során születtek különböző méretű robbanófejekkel, illetve hatótávolsággal rendelkező alváltozatok 5V55R, K, és KD jelöléssel, ám végső soron a modernizált Sz-300 alrendszerekkel – pl. a PMU család – a fejlettebb típusok – mint a 48N6 – fokozatosan váltották le az 5V55-t a szolgálatban. Ukrajna viszont a Szovjetunió széthullása következtében nem rendelkezik fejlettebb típusokkal, így szovjet eredetű arzenáljának alapját továbbra is az 5V55 1991 előtti modifikációi adják. Bár a kedd este folyamán egyes lengyel képviselők még a légvédelmi rakéta kapcsán is orosz típust emlegettek, ironikus módon nem kizárt, hogy egy teljesen ukrán gyártású példány csapódott be Przewodówban. Ugyanis a Szovjetunió időszakában három helyszínen zajlott a 5V55 rakétacsalád gyártása: a leningrádi Szevernij, a moszkvai Avangard, valamint a Kijev melletti Zsuljanszkij üzemekben.
A rakétamotor és az üzemanyagtartály illeszkedése egy másik, szintén Ukrajnában lezuhant, ám egyben maradt légvédelmi rakéta roncsain
Forrás:Telegram
„Természetesen az Sz-300 rendszer kapcsán azonnal felmerült az a nyár óta a nyugati sajtóból egyszerűen kikopni nem akaró tévképzet lehetősége is, amely szerint Moszkva fehérorosz területről indított légvédelmi rakétákkal akarta volna támadni az ukrán stratégiai szárazföldi célpontokat”
Noha bár elviekben van lehetőség az Sz-300 család rakétáinak szárazföldi célpontok elleni alkalmazására föld-föld üzemmódban, erre bizonyíthatóan nem került sor sem az ukrajnai háború, sem egyéb, Oroszország részvételével zajló konfliktus során. Oroszországnak minden híresztelés ellenére bőven rendelkezésre áll akkora mennyiségű cirkáló, valamint ballisztikus rakéta – nem beszélve az iráni öngyilkos drónokról –, amelyek még a megnövelt felhasználás mellett is kielégítik a felmerülő igényeket. A Vitalij Kim nyikolajevi kormányzó által június-július folyamán elterjesztett teória másik hibája az, hogy földi csapásmérő üzemmódban a légvédelmi rakéták hatótávolsága a sűrűbb légkör miatti nagyobb légellenállás, valamint az eltérő pályaív miatt drasztikusan lecsökken az elméleti maximumhoz képest. Míg légi célpontok elleni üzemmódban csupán az indítás során kell legyőznie a nagyobb légellenállást a rakétának, addig földi üzemben ez teljesen másképp alakul. A kijevi hatóságok által előszeretettel hangoztatott – a nyugati média által pedig ellenőrzés vagy kritika nélkül átvett – elmélet sokkalta inkább az ukrán légvédelem rendszeres problémáinak elkendőzésére szolgál.
Orosz cirkáló rakéta maradványaként beállított roncsok Nyikolajev térségében. A probléma csupán az, hogy a rakétamotor felirata alapján egyértelműen kikövetkeztethető annak típusa – 5V55 –, amely viszont az Sz-300 rendszerhez tartozik. Egyúttal a testben található volfram kockák ismét csak a légvédelmi rakétákban fordulnak elő
Forrás:Telegram
„Másrészt még ha az aerodinamikai tényezőket elegánsan figyelmen kívül hagyjuk, akkor is kinematikai szempontból egyáltalán nem lehetséges, hogy fehérorosz területről indított légvédelmi rakéta csapódjon be Przewodówban”
Ugyanis miközben az incidensben részes 5V55 rakétacsalád maximális hatótávolsága alváltozattól függően 47-75 – bár egyes meg nem erősített források szerint 90 – kilométer közt alakul, addig még légvonalban is 132 kilométer választja el Przewodów falut a fehérorosz határ legközelebbi pontjától. Ráadásul ez még egy megengedőbb számolás, mivel az indítás lehetséges pontját közvetlenül a határra teszi, miközben a valóságban a légvédelem inkább több 10 kilométerre szokott települni a határsávtól. Pont az ellenséges beszivárgó egységek, valamint tüzérségi belövések elleni védekezés érdekében. A gyakorlatban tehát fehérorosz területről indítva az 5V55 rakétának a kinematikailag lehetséges maximális hatótávolsághoz képest nagyjából másfél-kétszeres távolságot kellett volna megtennie, amely ismét csak egyszerűen fizikai képtelenség.
A becsapódás helyszíne és a fehérorosz határ közti távolság a Rybar Telegram csatorna infografikáján
Forrás:Rybar
„Viszont akkor hogyan lőhetett át az ukrán légvédelem lengyel területre?”
Nos, a lengyel-ukrán határ közelségének jelentőségét vélhetően nem kell ecseteljük, akárcsak az ukrán energetikai infrastruktúra elleni keddi orosz rakétacsapások tényét. A keddi nap folyamán több rakétatalálat érte a Przewodów falutól nagyjából 70 kilométerre fekvő Lvov városát, akárcsak Kárpátalja kivételével egész Nyugat-Ukrajnát. Az incidensben részes rakétát pedig szinte biztosan az idén januárban reaktivált, Sz-300PSz és Sz-300PT ütegekkel felszerelt 540. légvédelmi rakétaezred indíthatta. Utóbbi bázisa a Lvovtól 40 kilométerre északkeletre fekvő Kamjanka-Buzka település, amely légvonalban 50 kilométerre fekszik az érintett lengyel Przewodów falutól.
A két település közti távolság
Forrás:Calcmaps
„A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az 540. légvédelmi ezred egy vélt vagy valós célpontra indíthatta az említett elfogó rakétát, amely viszont műszaki hiba következtében letért a pályájáról és az ilyenkor szokásos önmegsemmisítés helyett végül 12 kilométerre a határtól, immár lengyel területen ért földet”
A meghibásodott rakéta elméletét támasztják alá a légvédelem által alkalmazott egykori szovjet kézikönyvek is. Utóbbiak alapján ugyanis az 5V55 rakétacsalád felhasználási ideje legfeljebb 10 év, ezt követően a típus már hivatalosan nem alkalmas további szolgálatra. Még ha esetleg az ukrán rakétakészletek kaptak is volna időközben valamiféle nagyjavítást – amelyre az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag sosem került sor –, akkor is legjobb esetben 30, de inkább 35-40 éves rakétákról beszélünk. A leginkább optimális tárolási körülmények feltételezése mellett is ennyi idő alatt a hajtóanyagtól az elektronikáig bezárólag gyakorlatilag minden alrendszer elöregszik, újabbnál újabb hibalehetőségeket kínálva. Csak a keddi nap folyamán két olyan videó került fel az internetre, amelyek Kijev térségében, illetve Nyikolajevben meghibásodott légvédelmi rakéták működését mutatják.
Bár maga az indítás sikeres volt, ám már a repülés közben keletkező szikrákból is látszik, hogy a hajtóanyag elöregedett és végül a rakéta nem találta el az orosz célpontot
„Továbbá azt se feledjük, hogy az ukrán légvédelem még a háború kitörése előtt sem mutatkozott a legeredményesebbnek”
Az évek folyamán számos incidens történt ukrán részvétellel. Közülük a legsúlyosabbnak a 2001. októberében bekövetkezett, Tel-Avivból Novoszibirszkbe tartó Siberian Airlines 1812-es járatának véletlen lelövése számított, miután a céldrónt eltévesztő Sz-200 rendszerhez tartozó légvédelmi rakéta szintén önmegsemmisítés helyett a 250 kilométerre tartózkodó Tu-154M utasszállítót vette célba. A baleset során 78 civil vesztette életét és Ukrajna 15 millió dollárnyi kártérítést fizetett az elhunytak családjainak. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy nem a keddi volt az első lengyel területen, műszaki meghibásodás következtében landolt ukrán légvédelmi rakéta, ám azok eddig szerencsére lakott területen kívül értek földet.
„Az incidens lehetséges következményeit vizsgálva az eset vélhetően a részben hazánk felett is márciusban áthaladó Tu-141 drónhoz hasonlóan hamar elfelejtődik”
Egyúttal nagy valószínűséggel Ukrajna és az ukrán politikai lobbi újabb precedensként fogja az esetet a felhasználni modern nyugati légvédelmi rendszerek beszerzéséhez. Ami Lengyelországot, illetve a NATO-t illeti, az ország keleti felének légvédelmét akár amerikai, akár egyéb NATO ütegek vagy vadászgépek áttelepítésével Varsó még inkább meg fogja erősíteni. Elég csak Németország szerdai felajánlását nézni az Eurofighterek határ menti folyamatos állomásoztatásáról. Illetve az ukrán féllel való kommunikációs csatornák is bővülni fognak. A lett védelmi miniszter, Artis Pabriks által emlegetett Nyugat- – vagy akár egész – Ukrajnára kiterjedő repüléstilalmi zóna viszont egy hamvában holt elképzelés, mivel a korábbi nyilatkozatok alapján közvetlen NATO-Oroszország összecsapáshoz vezetne. Ezt az atomháborúval fenyegető szcenáriót pedig még a tétek folyamatos emelkedése mellett is igyekszik mindkét oldal elkerülni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
HandaBandy says:
Ha jól hallottam természetesen vannak NATO radarfelvételek. S azok vajh mit mondhatnak,
ha egyáltalán valaha a nagyérdemű számára hozzáférhetővé válik? Honnan jött s hova tartott
az orosz repülőtest, ha egyáltalán volt? Honnan tüzelt az S-300? A végkifejletet pedig ismerjük.
Csak egy, nem kritikai megjegyzés. Ha egy orosz romboló eszközt fogott el az S-300 az akkor
már valószínű, hogy egyik sem tudott volna detonálni a földön. Mindenesetre semmilyen “igazi”
orosz roncsokat nem látni az eddig beszámolókban.
Lehet, hogy sok rakéta most mellément, de leginkább maga a propaganda tévesztett célt. Szerencsére
sokan gyorsan kapcsoltak. Elnézést a vulgarizmusért : tornádó az éjjeliedényben.
Köszönöm a türelmet!
Lj510126 says:
A hazudós Zelenszkij mindenképp ki akarja robbantani a III. világháborút és ehhez Lengyelországot akarja felhasználni.
Matyi Ákos says:
Az egyetlen pontot Lengyelországban ami Kiev el egy szelességi és Lvov al egy hosszúsági fokon vannak, rakéta programozásnál ha az oroszok hibáznak és felcserélték a kettő koordinátát( Kiev szelességi és Lvov hosszúsági kordinátáját adják meg véletlenül), ez az a pont ahova becsapódna egy orosz rakéta…. Az elején láthattuk az erre kenés a médiától!
Továbbá a rakéta pont egy műtrágya taroló épület mellett zuhant le, ha pár méterrel arréb megy, akkor egy mini “Beirut” lett volna, mar készült is a propaganda egy nagy rakétát oroszok rosszul programoztak és ezert robbant ekkorát Lengyelországban, nem zseniális fals-flag az ukránoktól?
https://novayagazeta.eu/articles/2022/11/16/location-of-missile-hit-in-polands-przewodow-kyivs-latitude-lvivs-longitude-en-news