Kezdőlap » x-demokrata » Bulgáriát választotta a Gazprom
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török államfő Isztambulban, a Török Áramlat földgázvezeték utolsó fekete-tengeri szakaszának átadásán 2018. november 19-én #moszkvater

Bulgáriát választotta a Gazprom

A Gazprom hivatalosan bejelentette, hogy a Török Áramlat második ága Bulgária, nem pedig Görögország felé ágazik el, s a tervek szerint ellátja Közép-Európát, köztük Magyarországot is orosz gázzal

Tütünkov Jordán írása a #moszkvater.com számára

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török államfő Isztambulban, a Török Áramlat földgázvezeték utolsó fekete-tengeri szakaszának átadásán 2018. november 19-én #moszkvater
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török államfő Isztambulban, a Török Áramlat földgázvezeték utolsó fekete-tengeri szakaszának átadásán 2018. november 19-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Kayhan Ozer / Anadolu Agency

November 19-én Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török államfő Isztambulban közösen felavatták a Török Áramlat földgázvezeték utolsó fekete-tengeri szakaszát. Mint ismeretes Oroszország és Törökország még 2016 októberében a Déli Áramlat gázvezeték építésének a kudarca miatt kötöttek kormányközi megállapodást a Török Áramlat építésére. A gázvezeték két ága közül az egyik Törökországot látja el a földgázzal. Ezt a beruházást 2019 év végén helyezik üzembe. A másik ágról pénteken született meg a végleges döntés, e szerint a Török Áramlat Bulgárián keresztül szállít földgázt Szerbiába, Magyarországra, Szlovákiába és Ausztriába.

Törökország már eddig is biztos nyertese volt a gázvezeték építésének. Saját szükségleteinek kielégítése mellett szert tesz évi 150 millió dollár bevételre, 29 milliárd köbméter földgáz vásárlásával Törökország Németország mögött az orosz földgáz második legnagyobb felhasználójává válik.

Amint üzembe helyezik a Török Áramlat mindkét ágát az Ukrajnán, Románián és Bulgárián át a Törökországba irányuló eddigi orosz gázszállításokat leállítják. Fennállt a veszély, hogy Bulgária elveszíti a tranzitgáz szállításának a 80 százalékát, a bolgár vállalat éves szinten 110 millió dollár tranzitdíjtól esett volna el, de ami még rosszabb, hogy a gázvezeték üresen maradt volna, az ország 17 milliárd köbméter gáz tranzitszállítása helyett csupán 3 milliárd köbméter gáz felhasználójává válhatott volna. Bár a Gazrpom és a Bulgartransgaz vállalatok közötti szerződések 2030-ig érvényesek és Bulgária jogosult lett volna kompenzációra, de Szófia el akarta kerülni, hogy lemaradjon az orosz gázszállításokról.  Ez év nyarán a bolgár-török kormányközi megállapodások értelmében a két országot összekötő gázvezetéket korszerűsítették és alkalmassá tették arra, hogy két irányba lehessen földgázt szállítani. A szerelési munkálatokat elvégezték, csak az üzembe helyezés maradt hátra. Bulgária 2020-tól már ezen a vezetéken kapja majd az orosz gázt, addig a Bulgartransgaz vállalatnak a török határtól Szerbiáig 484 km gázvezetékek kell kiépítenie. A Gazprom tervei szerint az orosz gáz 2021-ig Magyarországra, 2022-ig Szlovákiáig jut el, a bolgár szakasz beruházásának összértéke meghaladja az 1,63 milliárd dollárt.

„A Gazprom döntése nem volt könnyű. Földrajzi és geopolitikai szempontból kétségtelen, hogy a Török Áramlat Bulgária felé történő leágazása mellett több érv szól, de Moszkva okulva a Déli Áramlat kudarcából kőkemény EU garanciákat követelt”

Vlagyimir Putyin októberben az új bolgár nagykövet megbízólevelének átvételekor sajnálatát fejezte ki, hogy a Déli Áramlat nem valósult meg, de megjegyezte, most újabb lehetőségek nyílnak meg Bulgária számára, hogy jelentős szerepet töltsön be az orosz gáz az európai piacokra történő tranzit szállításában. Putyin kommentárja néhány nappal azután történt, hogy a Sebastian Kurzzal történő találkozóján felszólította Európát, ne mutasson olyan gyengeséget az Északi Áramlat-2 projektben való részvételében, mint amilyet Bulgária tett a Déli Áramlat esetében. Moszkva a Török Áramlat leágazásának az ügyét valószínűleg összekapcsolta a 2013-ban félbemaradt belenei atomerőmű építésének újraindításával, továbbá az új gázárak kérdésével.  Mint ismeretes idén májusban az Európai Bizottságnak sikerült megszorítania az orosz gázkonszernt egy olyan megállapodással, amely értelmében eltekint a gigabírság kiszabásától, ha a Gazprom kedvezőbb feltételeket és alacsonyabb árakat kínál néhány Kelet-Európai országnak, köztük Bulgáriának is. A tárgyalások öt hónap késéssel indultak el és megállapodás még nincs.

Egy hete már az orosz Kommerszant újság megszellőztette, hogy a Gazprom döntése értelmében a Török áramlat második vezetéke Bulgárián át Szerbia, Magyarország és Szlovákia felé építik ki. Az orosz újság szerint a kelet-európai országok már megerősítették elkötelezettségüket, de a bolgár kormány még nem kapott hivatalos értesítést. A Török Áramlat bulgáriai leágazása ellen szól az a tény, hogy Bulgáriában és Szerbiában egyelőre hiányzik a földgáz további szállításához szükséges infrastruktúra.

Bulgária számításait Görögország majdnem keresztülhúzta. Athén Délkelet-Európa gázelosztásának egyik legfontosabb szereplőjeként néhány napja bejelentette igényét, hogy a Török Áramlat második szála Görögország és Olaszország irányába ágazzon le. A görög útvonal kijelölése ellen szólt, hogy Erdogan államfő a kiélezett török-görög viszony miatt nem szívesen egyezett volna bele egy ilyen megoldásba,s inkább Bulgáriát preferálta. További gátja a gázvezeték görögországi leágazásának a görög-orosz viszonyban beállt változás is. Az idén nyáron az állítólagos kémbotrány miatt a két ország kölcsönösen utasított ki diplomatákat. Alexisz Ciprasz a két ország kapcsolatok rendezése érdekében december 7-én Moszkvába utazik, ahol megpróbálja még rábeszélni Vlagyimir Putyint, hogy a gázvezeték Bulgária helyett Görögország felé vegye az irányt, de ezzel már valószínűleg elkésett. A Gazprom döntésébe valószínűleg az is belejátszott, hogy amennyiben a Török Áramlat Görögország felé vette volna az irányt ott szembe kellett volna néznie a transzanatóliai gázvezeték konkurenciájával, amely az azeri Shah Deniz 2 gázmezőt köti össze Európával a dél-kaukázusi TANAP és TAP gázvezetékeken keresztül.

„A balkáni régió gázellátásába Oroszországon kívül más országok is be szeretnének kapcsolódni. Bulgária és Görögország között kiépülő cseppfolyósított gázelosztón keresztül az Egyesült Államok, Katar és más nagy termelők szállításai jutnának el a térségbe”

Az új görögországi LNG terminál kiépítését az Európai Bizottság kiemelt prioritású projektnek nyilvánította.  Az októberi várnai négyes találkozón Ciprasz támogatásáról biztosította Bulgáriát, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjéből, Izraelből, Ciprusba, Görögországba és Olaszországba történő gázszállításokba Bulgáriát is bekapcsolják, illetve a találkozón résztvevő Netanjahu izraeli miniszterelnök is ígéretet tett, hogy Izrael ellátja a Bulgáriában létesítendő elosztó központot földgázzal.

A hónap elején az Európai Bizottság jóváhagyta egy másik projektnek, a Görögországot és Bulgáriát összekötő gázvezeték építését. Rábólintott a határokon átnyúló, a 182 kilométer hosszú, a két hálózatot összekötő gázvezeték kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó projektre. A tervek szerint az interkonnektor Görögországból Bulgáriába évi 3 milliárd köbméter gázszállítására lesz alkalmas, a későbbiek folyamán a kapacitás évi 5 milliárd köbméter gázszállítására növelhető és lehetőség lesz a szállítások fordított irányba, Bulgáriából Görögországba történő szállítására.

A balkáni gázelosztó beruházásokkal kapcsolatban az Egyesült Államok is kifejtette álláspontját.  A héten Eric Rubin szófiai amerikai nagykövet úgy nyilatkozott, hogy Washington nem akar Oroszországtól függő európai energiapartnereket. Rubin részt vett Washingtonban egy kerekasztal megbeszélésen, amelyet a „Kockázatok és kilátások Délkelet-Európa energiabiztonságában” témában rendeztek. Elmondta, hogy az Egyesült Államok nem szeretné, hogy az orosz energiazsarolás tárgyai legyenek. Kategorikusan kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Bulgáriát az önállóbb és biztonságosabb energiabiztonság megteremtésében, hozzátéve, hogy az energiabiztonság a nemzetbiztonság része.