A bolgár nemzetgyűlés egy hete nagy csendben elfogadta azokat a módosításokat, amelyek szerint Bulgária 10 eurónyi illetéket számol fel minden megawattóra gáz után, amely a Török Áramlaton keresztül Európába érkezik. A döntés leginkább Magyarországot és Szerbiát érinti, amely országok rögvest elégedetlenségüknek adtak hangot. A törvény nem lépett még hatályba, de a bolgár közlönyben történt kihirdetése után így is nagy vihart kavart belföldön és külföldön egyaránt.

Október 19-én, a bolgár-magyar barátság napján Georgi Markov egykori alkotmánybíró a bolgár sajtóban méltatta a két ország évezredes barátságát, Orbán Viktor és Bojko Boriszov korábbi jobbközép miniszterelnök személyes jó kapcsolatait. A hazánkban élő Markov kifejtette, hogy a két ország kapcsolatában a fordulat akkor állt be, amikor a bolgár parlament neoliberális nyomásra drasztikusan felemelte az orosz tranzitgáz szállításának árát. A barátság napja előestéjén ugyanis Nikolai Denkov, a jelenlegi neoliberális miniszterelnök Tiranában kijelentette, hogy Magyarország elég gázzal rendelkezik, oldja meg saját problémáját, keressen magának alternatívát. Így Bulgária a több évszázados bolgár-magyar barátságot amerikai utasításra nem bombával, hanem törvénnyel robbantotta fel. Anélkül, hogy egyeztetett volna a magyar miniszterelnökkel, ahogy a politikai és az emberi etikett megkívánja.

„Soros és Biden amerikai elnök büntetni akarja Orbán Viktort a gázvezeték csapjának elzárásával, így akarják eltávolítani a hatalomból”

A továbbiakban Markov feltette a kérdést, hogy Denkovnak vajon van-e felhatalmazása arra, hogy tönkre tegye az államközi kapcsolatokat, egymás ellen uszítsa az EU tagállamait, és baráti népeit? Kapott-e felhatalmazást a bolgár néptől, hogy Majdant játsszon a legenda, Orbán Viktor ellen, akit közel 3 millió szavazattal választottak meg? Hát nem! Sorostól kapott felhatalmazást, aki az amerikai Demokrata Pártot finanszírozza. Még a bérleti szerződéseket is előzetes értesítéssel szokták felmondani, a botcsinálta miniszterelnök pedig államközi kapcsolatokat mond fel előzetes értesítés nélkül. Ráadásul egy olyan országgal – jegyezte meg Markov –, amely jövő július elsejétől az EU soros elnöke lesz.

„A bolgár-magyar barátság napjának előestéjén Rumen Radev államfő is élesen kritizálta a neoliberális Denkov-kormányt, amiért már nem csak az országon belül, hanem kívül is lábbal tapossa az európai normákat, a már megkötött szerződéseket, és beavatkozik más országok szuverén döntéseibe”

„Ezt is jól kitalálták. Milyen európai szolidaritásról és európai integrációról beszélnek a kormányon lévők, amikor egy olyan országot támadnak meg, amely az EU tagállama, szövetségese és partnere a NATO-ban és az EU-ban? Egy olyan országot, amellyel mi erős, mély kulturális és történelmi kapcsolatokkal rendelkezünk, és amely az egyik fő befektető hazánkban” – kommentálta Radev, és rámutatott, hogy Szerbia is a magyarokhoz hasonlóan érintett az ügyben. Nem akarom azt hinni, hogy ez a kormányzat nem veszi észre, hogy ezen a két országon megy keresztül a közlekedésünk, és az Európával való kommunikációnk” – tette hozzá.

Nikolaj Denkov miniszterelök tiranai látogatása során reagált Rumen Radev elnök bírálatára, valamint Magyarország és Szerbia éles reakciójára az orosz gáz tranzitdíjának emelésével kapcsolatban.

„A bolgár kormányfő szerint Szerbia és Magyarország közös reakciója mögött az oroszok állnak”

A két ország közös nyilatkozattal állt elő, amellyel ellenzik a döntést, de Denkov mindenkit biztosított arról, hogy az a bolgár érdekeket védi. „Érdekes volt megjegyezni, hogy pontosan honnan beszélt a magyar miniszter, ennek megfelelően el lehet gondolkodni azon, hogy van-e más érdek. Mint mondtam, mi a bolgár érdeket védjük”­ ­­- mondta a kormányfő, utalva arra, hogy a magyar válaszreakció Kínából érkezett, ahola  magyar kormánydelegáció részt vett a harmadik alkalommal megrendezett „Egy övezet, egy út” fórumon. Szijjártó Péter külgazdasági és energiaügyi miniszter Pekingből nyilatkozott, ahol többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök is találkozott Vlagyimir Putyinnal.

„Egyrészt olyan bevételekről van szó, amelyek bekerülhetnek a költségvetésbe. Másrészt ez egy elég jó lehetőség valódi verseny megteremtésére, hogy a vezetékes gáz versenyezzen a cseppfolyósított gázzal”

– tette hozzá Denkov. Az Amerika Bulgáriáért támogatását élvező neoliberális Mediapool.bg hírportál szerint Magyarország erős embere, Orbán Viktor előtt két lehetőség áll a bolgár gázáremelésről szóló döntés megtámadására. Először uniós szinten akár az Európai Bizottságon (EB), akár az Európai Bíróságon (EB), akár mindkettőn keresztül. Másodszor, keményebb megközelítést alkalmazhatna, és közvetlen nyomást gyakorolhatna Bulgáriára azáltal, hogy meggátolja a balkáni ország schengeni övezethez való csatlakozását, amelyről idén decemberben szavaznak a tagállamok. Az előző esetben a hírportál szerint – mivel az unió legnépszerűtlenebb politikusáról van szó – Orbán Viktor nehezen találna szövetségeset mind az EB-ben, mind az Európai Bíróságon.

A baloldali értelmiséghez szóló Epicenter hírportál szintén éles hangon kritizálta a Denkov-kormányt. „Szerbia és Magyarország dühös reakciója az orosz gáz Bulgárián keresztül történő tranzitdíjának emelésére nem sok jót ígér hazánknak, leginkább a teljes nemzetközi elszigeteltséget hozhatja el”. A lap úgy véli, hogy a belső botrányokkal együtt a Folytatjuk a változást párt kormányzása máris helyrehozhatatlan károkat okoz Bulgáriának hazai és nemzetközi viszonylatban egy rendkívül kritikus időszakban.

„Bulgária az elmúlt fél évszázadban soha nem volt ennyire egyedül, félreértve, elutasítva és megalázva, mint most a Folytatjuk a változást kormányzása alatt”

– írja a hírportál. Pénteken azonban lényeges fordulat állt be a tranzitdíj emelésének ügyében. A jobboldali Pik.bg hírportál azzal robbantott bombát, hogy nyilvánosságra hozta azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, a teljes politikai elit érintett az orosz gáz tranztitdíjának emelésében.

Mint ahogy a nevezett hírportál már korábban is elmondta, az ötlet a jelenlegi neoliberális kormány pénzügyminiszterétől, Aszen Vaszilevtől, a kormányzó Folytatjuk a változást párt társelnökétől származik, aki minden lehetséges módon mérlegelt, hogyan lehet betömni a költségvetésben tátongó több milliárd levás lyukat. A hírportál szerint „Vaszilev célja elemi csalás”. A törvény szövege alapján a pénzügyminiszter 3 milliárd leva (1,5 milliárd euró) többletbevételt tud kimutatni a jövő évi költségvetésben, ami valójában üres bevétel, amelyeket Bulgária nem kaphat meg, hiszen a törvénymódosítás ellentétes az európai joggal, ráadásul mindez Magyarországgal és Szerbiával való kapcsolatok megromlásához vezet. A szóban forgó 3 milliárdos leva üres többletbevétel mesterségesen 3 százalék alá csökkentené a GDP arányos költségvetési hiányt. A Pik.bg hírportál értesülése szerint,

„bár az ötlet Vaszilevé, de a parlamentben az újabban tandemként dolgozó Bojko Boriszov a jelenlegi neoliberális kormányt kívülről támogató jobbközép GERB párt elnöke, és Deljan Peevszki a török liberális párt, a DPSZ társelnöke is támogatta”

Ők ketten voltak a javaslat legfőbb támogatói, de az említett hírportál szerint fogalmuk sem volt arról, hogy mit írnak alá, mert a módosító indítványokat a török liberálisok másik képviselője, Jordan Conev javasolta nekik. Utólag a Pik kiderítette, hogy Rumen Radev államfő is érintett a témában, bár szerdán bírálta a parlament döntését, nem vétózta azt meg, ellenkezőleg, sietve aláírta, és megjelentette a bolgár állami közlönyben, nehogy ismét oroszbarátsággal vádolják. A hírportál leleplező cikke után Bojko Boriszov kénytelen volt még aznap, péntek este magyarázkodni.

„A Gazprommal szemben szavaztunk a tranzitdíj árának emelésére, nem a szomszédokkal való összeveszésre”

– nyilatkozta Bojko Boriszov az október 29-i helyhatósági választások kampányában Ruszéban, és egyben és felszólította a GERB parlamenti frakcióját, hogy haladéktalanul javítsa ki ezt a döntést. „Az első és a második olvasat közé toltak be egy olyan szöveget, amely felbőszítette az összes szomszédunkat. Pontosítok – nem abban egyeztünk meg, hogy elrontjuk a jószomszédi kapcsolatainkat Törökországgal, Magyarországgal, Szlovákiával, Ausztriával. Mert közülük kettő közvetlenül beleszólhat schengeni tagságunkba”- tette hozzá a GERB első embere.

„Boriszov magyarázza el barátjának, Orbán Viktornak, miért emelte fel a gáz árát, és miért tett keresztbe a schengeni tagságunknak. Nos, eljött az ideje, hogy személyesen elmagyarázza barátainak, Orbánnak és Vucsicsnak, hogy ő maga miért írta alá az új tranzitadót az orosz gázra, ráadásul a téli időszak előtt.

„Becsaptak, nem tudtad, mit írsz alá? Ugyan már! Bojko, mondd el az igazat, legalább egyszer az életben”

Miért írtad alá? És ne mondd, hogy Aszen Vaszilev a bűnös. Az ő aláírása nem szerepel a törvény szövege alatt. A tiéd pedig ott van, ami keresztbe tesz nekünk Schengen kérdésében” – írta közösségi oldalán Kornelia Ninova az ellenzéki szocialista párt elnöke.

Jelenleg az október 29-i helyhatósági választások miatt szünetel a bolgár nemzetgyűlés működése. A törvény újratárgyalásához rendkívül országgyűlést kellene összehívni. Kérdéses azonban, mit szólna ehhez a kormányzó Folytatjuk a változást párt, illetve a szófiai amerikai nagykövetség, amely a háttérből mozgatja a szálakat. Amennyiben Boriszovék komolyan gondolják a törvény újratárgyalását, az ellenzéki pártok támogatásával akár parlamenti többségre is szert tehet…