//Bidentől Sorosig
„A parancs az volt, hogy lőjük a tüntetőket és a berkutosokat is, és így provokáljunk káoszt. Az Ukrajna Szálló ablakából tüzeltünk” #moszkvater

Bidentől Sorosig

Arról, hogy 2014. február 20-án mi történt a Majdanon, a grúz mesterlövészekről, az ellenzék véres provokációjáról már többen is írtak. Most azonban egy amerikai film igyekszik felderíteni az igazságot. Lerántani a leplet a kijevi puccsról és az amerikai pénzek Bidentől Sorosig kiépített útjáról. Lehet, hogy a Ukrainegate kellett ahhoz, hogy megtudja a világ az igazságot a Majdanról?

„A parancs az volt, hogy lőjük a tüntetőket és a berkutosokat is, és így provokáljunk káoszt. Az Ukrajna Szálló ablakából tüzeltünk” #moszkvater
„A parancs az volt, hogy lőjük a tüntetőket és a berkutosokat is, és így provokáljunk káoszt. Az Ukrajna Szálló ablakából tüzeltünk”
Fotó:EUROPRESS/Andrey Stenin/Sputnik

A Majdan szóról, amely valójában teret jelent, ma már mindenkinek a két ukrán forradalom jut az eszébe. Ki „színes forradalomként”, ki pedig a „méltóság forradalmaként” tekint a 2004-es és a 2014-es eseményekre. Azt ma már az Egyesült Államok sem tagadja, hogy dollármilliókat ölt bele a végül 2014 februárjában kiteljesedő ukrajnai fordulatba.

„Az új Ukrajna azonban vérben született. A Majdan körüli utcákon mesterlövészek gyilkolták a rendőröket és a tüntetőket is”

Hogy kik lőttek 2014. február 20-án a reggeli órákban a tömegbe? Erről is szól Donald Trump volt tanácsadójának, a politikai elemző Michael Caputónak az „Impeachment. Biden pénzei. Tömeggyilkosság Ukrajnában” című filmje. Az 50 perces alkotás egyik fele az impeachment körül forog, egyértelmű célja a demokraták leleplezése. Ennek farvizén a film fele Ukrajnáról szól, bemutatva, hogy Kijev és Washington románca nem Trump és Zelenszkij ominózus tavalyi telefonbeszélgetésével kezdődött.

„A film kapcsán az is egyértelmű, hogy a  Ukrainegate kellett ahhoz, hogy Amerikában is lelepleződjön a Majdan mögött álló ukrán átverés. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ukrán téma az amerikai belpolitika részévé vált, és éppen ez segíti az igazság kiderítését”

A film az amerikai elnökválasztási kampány jegyében készült. Trump csapata visszavág az impeachmentért, és érdekében áll leleplezni a demokraták korábbi machinációit Ukrajnában. A film középpontjában ezért a pénzmozgások mellett a 2014. februárjában történtek állnak. Az egyik fő szál Victoria Nuland, Joe Biden és George Soros szerepvállalása az ukrán fordulatban. Ennek kapcsán felvillan Magyarország is, bemutatva Soros kiterjedt működését.  A másik szál a puccshoz vezető provokáció hátterének bemutatása.

A filmben megszólal az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SzBU) volt vezetője Valentyin Nalivajcsenko, a volt grúz elnök, a Majdan után egy ideig odesszai kormányzó Mihail Szaakasvili, a volt képviselő, a nemzetbiztonsági bizottságot vezető Szerhij Pasinszkij, az önvédelmi erők volt parancsnoka, majd a parlament elnöke Andrij Parubij, az exfőügyész Viktor Sokin, vagy éppen a belügyi különleges erők tagja, bizonyos Tamtura és ügyvédje.

„Caputo megszólaltatja az úgynevezett grúz mesterlövészeket, valamint egy amerikai katonát, és a grúz tábornokot Trisztan Citelasvilit is, aki elsőként számolt be arról, hogy egyes honfitársai milyen szerepet játszottak a Majdanon történt vérontásban”

A mesterlövészek ismét megerősítik, hogy a beszervezésükkel, és utaztatásukkal Mamuka Mamulasvili – később „Grúz Légió” parancsnoka – foglalkozott. Elmondják, hogy hamis útlevelekkel érkeztek, Kijevben pedig az elhelyezésükért az Ukrajna Szállóban Parubij és Pasinszkij voltak a felelősök, és tőlük kapták a fegyvert is. Egy bizonyos Zurab arról is beszél, hogy az ukrán fővárosban találkoztak Szaakasvilivel, az odesszai milíciát később vezető Georgi Lordkipanidzével és az SzBU egyik munkatársával is. Zurab szerint a feladatuk Viktor Janukovics mozgásának feltérképezése volt.

„A parancs az volt, hogy lőjük a tüntetőket és a berkutosokat is, és így provokáljunk káoszt. Az Ukrajna Szálló ablakából tüzeltünk”

– meséli egy maszkot viselő grúz. A filmben elhangzik az is, hogy 45 grúz állampolgár érkezett 2014. elején Kijevbe, és közülük már csak 14-en élnek. Citelasvili elmondja azt is, hogy miután a történtekről beszélni kezdett, Porosenko és Vaszil Gricak SzBU-főnök parancsára meghívták Kijevbe, és komoly összeget ajánlottak azért, ha megváltoztatja a véleményét.

Mindkét esemény mögött Sorost és Bident lát(tat)va Caputo párhuzamot von a 2014-ben Kijevben történtek és az impeachment között. A volt tanácsadó kijelenti azt is, hogy ezután Trump nem teheti meg, hogy az amerikai ügyészség nem jár utána a dolgoknak, és Zelenszkijnek sem kell takargatnia elődje piszkos ügyeit. Az amerikai igazságszolgáltatás egyébként már vizsgálja Rudy Giulianinak Biden állítólagos 1,5 milliárd dolláros ukrán korrupciójával kapcsolatos információit.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.