„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Biden visszautasított meghívása

MEGOSZTÁS

#moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legfrissebb adásában ezúttal az elmúlt napok eseményei kapcsán beszélgettünk. Miért nem volt ott Zelenszkij felesége Biden elnök évértékelőjén? Tényleg összevesztek egymással a V4 országok vezetői? Hogyan akarják átírni az európai történelemtankönyveket?

Joe Biden Navalnij özvegyét és Zelenszkij feleségét is meghívta az évértékelőjére. Jól mutatott volna a First Lady, Jill Biden két oldalán Putyin két elkötelezett ellensége. Zelenszkij felesége azonban nem akart együtt mutatkozni Navalnij özvegyével. Kijevben ugyanis nem felejtették el, hogy az orosz ellenzéki politikus még a börtönből is ukrán fülek számára meglehetősen keményen nyilatkozott a Krím státusáról. Ez a történet elgondolkoztathatná az antiszemita nacionalistaként induló, és igazán liberálissá soha nem vált Navalnijt sajátjukként elsirató európai liberálisokat is, ha a ruszofóbia és a Putyin iránti gyűlölet nem homályosítaná el a gondolkodásukat. Miért nem érti az európai fősodor, hogy nem lehet egy kalap alá venni a Putyinnal szemben állókat? Miért ír felül a gondolkodásukban mindent a ruszofóbia és Putyin gyűlölete? Hogyan viszonyult anno Navalnij Ukrajnához? Lehet-e Navalnij özvegye az orosz ellenzék új vezére?

A következő témánk a visegrádi csoport helyzete, a tagországok között egyre jobban elmélyülő törésvonalak közepette a regionális összefogás jövője volt. Miért nem érdeklik már a lengyeleket annyira V4-ek? Miért nem csak Orbán miatt szorult háttérbe ez az együttműködés? Mi a különbség Tuskék és Kaczynskiék középhatalmi törekvései között? Miért nem tudja megoldani Tusk a lengyel-ukrán határon kialakult helyzetet? Miként ütközik a Tusk vezette kormány besimulása az európai fősodorba, és a lengyel érdekek védelme? Miért hibás az a politika, amely sietteti Ukrajna európai integrációját?

Aztán beszélgettünk arról, hogy kilúgozható-e a nemzeti identitás Európa közös történelméből? Az Európai Parlament elfogadta az állásfoglalást, amely javaslatokat tesz a tagállamoknak történelemtankönyveik átdolgozására. Ennek értelmében a hangsúly immár nem a nemzeti, hanem az európai és globális történelmen lenne. Íme egy részlet az Európai Parlament ajánlásából: „…úgy véli, hogy a sovinizmus, a nemi sztereotípiák, a hatalmi aszimmetriák és a strukturális egyenlőtlenségek mélyen gyökereznek az európai történelemben, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a történelemtanítás terén hiányzik a kellően multikulturális és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítés; létfontosságúnak tartja a nők és más, a történelem során alulreprezentált társadalmi csoportok marginalizálódásának kezelését, és felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti tanterveikben helyezzenek nagyobb hangsúlyt ezekre. Miért íratja át az új lengyel kormány a nemzeti alaptantervet? Hogyan hat ez a történelem oktatására? Hogyan tapintható ki e lépésben is az igazodás az európai fősodorhoz? Miért akarja kilúgozni az Európai Parlament a nemzeti  identitást a történelem tankönyvekből?

Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #Moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #Moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.

#moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten háromszor, általában hétfőn, csütörtökön és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK