„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Biden visszautasított meghívása

MEGOSZTÁS

A #moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legfrissebb adásában ezúttal az elmúlt napok eseményei kapcsán beszélgettünk. Miért nem volt ott Zelenszkij felesége Biden elnök évértékelőjén? Tényleg összevesztek egymással a V4 országok vezetői? Hogyan akarják átírni az európai történelemtankönyveket?

Joe Biden Navalnij özvegyét és Zelenszkij feleségét is meghívta az évértékelőjére. Jól mutatott volna a First Lady, Jill Biden két oldalán Putyin két elkötelezett ellensége. Zelenszkij felesége azonban nem akart együtt mutatkozni Navalnij özvegyével. Kijevben ugyanis nem felejtették el, hogy az orosz ellenzéki politikus még a börtönből is ukrán fülek számára meglehetősen keményen nyilatkozott a Krím státusáról. Ez a történet elgondolkoztathatná az antiszemita nacionalistaként induló, és igazán liberálissá soha nem vált Navalnijt sajátjukként elsirató európai liberálisokat is, ha a ruszofóbia és a Putyin iránti gyűlölet nem homályosítaná el a gondolkodásukat. Miért nem érti az európai fősodor, hogy nem lehet egy kalap alá venni a Putyinnal szemben állókat? Miért ír felül a gondolkodásukban mindent a ruszofóbia és Putyin gyűlölete? Hogyan viszonyult anno Navalnij Ukrajnához? Lehet-e Navalnij özvegye az orosz ellenzék új vezére?

A következő témánk a visegrádi csoport helyzete, a tagországok között egyre jobban elmélyülő törésvonalak közepette a regionális összefogás jövője volt. Miért nem érdeklik már a lengyeleket annyira V4-ek? Miért nem csak Orbán miatt szorult háttérbe ez az együttműködés? Mi a különbség Tuskék és Kaczynskiék középhatalmi törekvései között? Miért nem tudja megoldani Tusk a lengyel-ukrán határon kialakult helyzetet? Miként ütközik a Tusk vezette kormány besimulása az európai fősodorba, és a lengyel érdekek védelme? Miért hibás az a politika, amely sietteti Ukrajna európai integrációját?

Aztán beszélgettünk arról, hogy kilúgozható-e a nemzeti identitás Európa közös történelméből? Az Európai Parlament elfogadta az állásfoglalást, amely javaslatokat tesz a tagállamoknak történelemtankönyveik átdolgozására. Ennek értelmében a hangsúly immár nem a nemzeti, hanem az európai és globális történelmen lenne. Íme egy részlet az Európai Parlament ajánlásából: „…úgy véli, hogy a sovinizmus, a nemi sztereotípiák, a hatalmi aszimmetriák és a strukturális egyenlőtlenségek mélyen gyökereznek az európai történelemben, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a történelemtanítás terén hiányzik a kellően multikulturális és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítés; létfontosságúnak tartja a nők és más, a történelem során alulreprezentált társadalmi csoportok marginalizálódásának kezelését, és felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti tanterveikben helyezzenek nagyobb hangsúlyt ezekre. Miért íratja át az új lengyel kormány a nemzeti alaptantervet? Hogyan hat ez a történelem oktatására? Hogyan tapintható ki e lépésben is az igazodás az európai fősodorhoz? Miért akarja kilúgozni az Európai Parlament a nemzeti  identitást a történelem tankönyvekből?

Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #Moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #Moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.

A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten háromszor, általában hétfőn, csütörtökön és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Ki tervezhetett gleiwitzi típusú provokációt Kalinyingrádban?

    2026. nov. 22.
    Ha feltételezzük, hogy Lengyelország valóban olyan hírszerzési információkhoz jutott, amelyek szerint ukránok beszivárgást terveztek Kalinyi...

    Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

    2026. nov. 21.
    A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

    Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

    2026. nov. 21.
    A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater