//Biden megdöbbentette az ukránokat
Az Egyesült Államok most is a saját érdekeit követi, amikor a Biden-adminisztráció belátta, hogy az Északi Áramlat II. befejezését megakadályozni már nem lehet, így nincs értelme a blokkolásnak #moszkvater

Biden megdöbbentette az ukránokat

MEGOSZTÁS

Mintha nem is az Egyesült Államok leghűségesebb európai szövetségeséről, illetve vazallusáról lenne szó. A lengyel és ukrán vezetők hol fenyegetőzések, hol pedig kétségbeesett könyörgés mögé rejtik tehetetlen dühüket. Varsót és Kijevet egyaránt hatalmas és váratlan pofonként érte, hogy a Biden-adminisztráció a német érdekeket szem előtt tartva felhagyott az Északi Áramlat bővítésésének szankcionálásával.

Az Egyesült Államok most is a saját érdekeit követi, amikor a Biden-adminisztráció belátta, hogy az Északi Áramlat II. befejezését megakadályozni már nem lehet, így nincs értelme a blokkolásnak #moszkvater
Az Egyesült Államok most is a saját érdekeit követi, amikor a Biden-adminisztráció belátta, hogy az Északi Áramlat II. befejezését megakadályozni már nem lehet, így nincs értelme a blokkolásnak
Fotó:EUROPRESS/Alexey Vitvitsky/Sputnik/AFP

Nehezen ocsúdnak a Fehér Ház döntése utáni kábulatból Varsóban és Kijevben. Az amerikai érdekeket a kelleténél jobban is kiszolgáló két fővárosban ugyanis az Egyesült Államokat védangyaluknak tekintik, és már elfelejtették, hogy Washingtonnak is megvannak a saját érdekei. Mint ahogy az is derült égből villámcsapásként érte őket, hogy ezek az érdekek nem mindig esnek egybe az övékével. Amikor pedig ezek az érdekek ütköznek, akkor a Fehér Ház természetesen a sajátjait helyezi előbbre.

„Az ukrán reakciókból a csalódáson kívül persze az is látszik, hogy Kijev eddig sem nagyon értette, vagy nem akarta érteni, miről van szó. Amerika nem az ő, hanem a saját érdekeit követi Ukrajna támogatásával, és az Oroszországra nehezedő nyomás növelésével. Ukrajnát pedig csak felvonulási terepnek használja a nagy geopolitikai játszmában”

Az Egyesült Államok most is a saját érdekeit követi, amikor a Biden-adminisztráció belátta, hogy az Északi Áramlat II. befejezését megakadályozni már nem lehet, így nincs értelme a blokkolásnak. Főképp úgy, hogy ezzel akadályoznák a mélyponton lévő német-amerikai kapcsolatok konszolidálását.

„Különösen az ukrán vezetés vette zokon az európai gáztranzithoz fűződő érdekeinek a negligálását. Feltehetően azért, mert megszokta, hogy az orosz veszélyre hivatkozva nagyhatalmi pártfogója mindent elintéz helyette, és mindent el is néz neki”

Úgy tűnik, ezeknek az időknek vége. A kiélezett nemzetközi helyzetben az európai érdekek annak ellenére előtolakodnak, hogy az európai nagyok még most is csak félve állnak ki mellettük. De nem Ukrajna malmára hajtja a vizet az sem, hogy a kínai-amerikai szembenállás egyre inkább a háttérbe szorítja a Nyugat és Oroszország érdekellentéteit. Lassan mind Washingtonban, mind pedig az európai fővárosokban felismerik, hogy Moszkvát nem szabad teljesen Peking karjaiba lökni, hanem amennyire az lehetséges, ezt a közeledést lassítani kell vagy a lehetőségek szerint megállítani.

„Ebben a helyzetben Ukrajna mind nagyobb nyűg a Nyugat nyakán, és Kijevben ezt mintha kezdenék megérteni. Nem arról van szó, hogy Washington és Brüsszel hátat fordítanának Ukrajnának, a korlátlan és kritikátlan támogatásnak az ideje azonban szép lassan leáldozóban van”

Az Északi Áramlathoz kapcsolódó amerikai döntés kapcsán mindez a felszínre került, és érthető, ha ez nem tesz jót Kijev önbecsülésének. Erről tanúskodnak Volodimir Zelenszkij nyilatkozatai, amelyekben több a vagdalkozás, mint a józan megfontolás. Az ukrán elnök legutóbb az Axios portálnak interjút adva azt fejtegette, hogy nemcsak Bidenék döntése lepte meg, hanem az a tény is, hogy erről csak a sajtóból értesült.

„Az ukrán elnök az északi gázvezetéket fegyvernek tekinti Oroszország kezében, és mint csalódottan hozzáteszi, azt nem várta, hogy ehhez Amerika adja majd a töltényt”

Zelenszkij korábban az Északi Áramlat II-t a Krím „elfoglalásához” hasonlította. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak arról panaszkodott, hogy ezek után az Ukrajnán át vezető tranzit útvonalat Oroszország biztosan kiiktatja, ami rendkívül érzékenyen érinti országát. Zelenszkij szerint az Északi Áramlat ütőkártya Moszkva kezében, és a gázvezeték bővítéséhez Európa is asszisztál. Amerikai képviselőknek az elnök már azzal érvelt a blokkolás mellett, hogy amennyiben az Északi Áramlat teljes kapacitással működik, Ukrajna elesik a tranzit bevételektől, és így nem lesz miből fegyvereket vennie.  Ukrajna megpróbált bekérezkedni a vezetékről folyó német-amerikai tárgyalásokra, ám ezt a meglehetősen agresszív kérést senki sem hallotta meg.

„Csillapítani próbálja az ukrán indulatokat Washington is, így Antony Blinken külügyminiszter a minap meglebegtette, hogy esetleg mégis bevezethetnek szankciókat az Északi Áramlat II. üzemeltetőjével szemben, ám ezt senki sem vette igazán komolyan”

Sokkal kézzelfoghatóbb tanácsot adott Kijevnek a projekt finanszírozásában résztvevő osztrák OMW igazgatója. Rainer Seele azt ajánlotta, hogy Ukrajna tegyen a Gazpromnak kedvező ajánlatot, és akkor Moszkvában biztosan elgondolkodnak a tranzit legalább részleges fenntartásán.

„Indulatosan vették tudomásul az amerikai döntést Varsóban is, a lengyelek dühe azonban megoszlik Berlin és Washington között”

A Radio Maryjának nyilatkozó történész, Mechislaw Ryba szerint ezzel a döntéssel Washington odalökte Közép-Európát Berlinnek és Moszkvának. Az elemző rávilágított arra is, hogy Amerika egyre inkább a Kínával folyó játszmájára figyel, amelyben szerepet szán Berlinnek és Moszkvának is. Ryba ezt a gondolkodást hibásnak tartja, mert a Kremlt felbátorítja a Fehér Ház gyengesége, Németország pedig mielőtt elgondolkozik az ajánlaton, mindenek előtt ráteszi a kezét Közép-Európára. Ezt a véleményt sok lengyel elemző osztja, és egyesek odáig elmennek, hogy Németország köteles kártérítést fizetni Lengyelországnak a Nord Stream II. csővezeték építéséért.

„S ha ez még nem lenne elég, Varsót az is elkeserítette, hogy a dán hatóságok visszavonták a dán partoktól a balti-tenger alatt norvég gáz szállítására épülő Baltic Pipe építésére kiadott engedélyt”

A döntés mögött több forrás szerint is a német lobbi áll, amely így akarja az Északi Áramlat csőfektetését hajászhajók provokatív megjelenésével akadályozó Varsót figyelmeztetni arra, hogy túl messze ment. Az Északi Áramlat ellensúlyozására tervezett lengyel projekt így jó eséllyel késni fog, ami a jelenlegi helyzetben csak fokozza Varsó idegességét.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.