Kezdőlap » x-demokrata » Besegít Vucsicsnak a belgrádi vizittel Putyin
Alekszander Vuciscs és Vlagyimir Putyin egy korábbi találkozójukon 2017. december 19-én, Moszkvában #moszkvater

Besegít Vucsicsnak a belgrádi vizittel Putyin

Az elit és a nép közé szorulva, a Balkánon is kiéleződő geopolitikai helyzetben látogat Szerbiába az orosz elnök

Alekszander Vuciscs és Vlagyimir Putyin egy korábbi találkozójukon 2017. december 19-én, Moszkvában #moszkvater
Alekszander Vuciscs és Vlagyimir Putyin egy korábbi találkozójukon 2017. december 19-én, Moszkvában
Fotó:EUROPRESS/AFP/Yuri KOCHETKOV/POOL

Kiélezett szerb belpolitikai helyzetben és a régió konfliktusainak „kiolvadása” közepette látogat Vlagyimr Putyin Belgrádba. Közben felerősödött a Balkánon a külső szereplők – Amerika, Oroszország, Európai Unió, Törökország, Kína – között is a harc a befolyás növeléséért illetve megtartásáért. Nincs tehát egyszerű helyzetben az orosz elnök. Moszkvának a legfontosabb, s talán az utolsó bástyája a térségben Szerbia, ugyanakkor finoman egyensúlyoznia kell a kétarcú, az Európai Unió és Oroszország felé egyaránt mosolygó hatalom és a vele egyre elégedetlenebb, ugyanakkor Putyinra nagy reményekkel tekintő szerb nép között.

Aleksandar Vucsics államfő mindenek előtt azt várja orosz kollégájától, hogy látogatásával megerősíti a legitimációját a tüntetők előtt, és segíti Szerbiát területi egységének helyreállításában, a Koszovó körüli nemzetközi vitákban. Ez utóbbit elvárja a szerb nép is, amelynek nemzeti érzelmű többsége azért Vucsiccsal szemben közelebbnek érzi magához orosz testvéreit, mint az Európai Uniót. Moszkvát a geopolitikai érdekek és a szláv világban meglévő pozícióinak megtartása mellett mindenek előtt a gazdasági lehetőségek kiaknázása vezérlik.

„A szerb sajtó már előre megírta, hogy a belgrádi Szent Száva székesegyháznál 70 ezer ember fogja várni Putyint”

A Novosti úgy tudja, hogy az orosz elnök fogadásának megszervezésében a kormányon kívüli szektor és a patrióta szervezetek vesznek részt, de az elvárások szerint mindebben támogatást kapnak majd a Szerb Haladó Párttól is. „A szervezők elképzelése szerint így ki tudják fejezni Oroszország első embere iránti tiszteletüket, aki hozzájárult a két testvér ország közötti baráti kapcsolat megszilárdításához, és egyúttal köszönetet mondhatnak Oroszországnak, amiért a nemzetközi színtéren támogatja Szerbia területi egységének megőrzését”.

A megbeszélések egyik nagyon fontos témája a Török Áramlat európai csatlakozásaként az orosz gáz továbbítását biztosító déli infrastruktúra kiépítése. A látogatás idején mintegy húsz megállapodást írnak alá, köztük egy 230 millió eurós vasútfejlesztési szerződést is. „A beruházások terén Szerbiának nem okoz gondot, hogy együttműködjön bármelyik állammal vagy szervezettel, így Oroszországgal, Kínával, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Azerbajdzsánnal. Fontos, hogy minden világhatalommal kapcsolataink legyenek” – emelte ki ennek kapcsán a Vajdaság Ma híradása szerint Zorana Mihajlovics közlekedési miniszter.

A látogatást eredetileg tavaly őszre, Belgrád 1944-es felszabadulásának évfordulójára tervezték, ám akkor ez különösebb indoklás nélkül elmaradt. Szerb és orosz szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a vizitet a Koszovó körül feszültté vált, háború kirobbanásával fenyegető helyzet miatt csúsztatták. Putyin Belgrádba érkezése ugyanis olaj lett volna a tűzre és Moszkva szerint visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatott volna el.

„A szerb-albán szembenállás azóta a fegyveres fenyegetés után a paszív agresszió fázisába lépett”

Pristina 100 százalékos vámot vetett ki a szerb árukra, amivel különösen a Koszovóban élő szerbeket hozta kilátástalan helyzetbe. Az élelmiszereket még csak-csak ki tudják ugyanis más úton váltani, de gyógyszerekhez nem, vagy csak háromszoros áron jutnak. Koszovó körül az elmúlt hetekben aktivizálódtak a tárgyalások, amelyek orosz elemzők szerint is egyre közelebb hozzák Belgrád kapitulációját. Szerbia ugyanis a Nyugat elvárásait szem előtt tartva több fontos tárgyalási pozíciót is feladott. Így aztán – teszi hozzá az EADaily-nek nyilatkozva Georgij Engelhardt orosz Balkán-szakértő –  Vucsics számára már nem is igazán Koszovó, hanem saját legitimációjának megerősítése miatt fontos a látogatás.

Közben ugyanis Szerbiában az elmúlt három hónapban kimondottan feszültté vált a belpolitikai helyzet. Szombatonként legalább 50 ezer ember megy ki Belgrádban az utcákra. Kezdetben csak a rendőri túlkapások és a szólás szabadságának korlátozása miatt, mára azonban már radikalizálódott a hangulat, s az emberi jogi kérdések mellett felerősödtek a Koszovót érintő patrióta hangok. Vucsics nyegle reagálása csak olaj a tűzre. Ebben a hangulatban egyfajta válasz a tüntetőknek a városon át a Szent Száva székesegyházig vonuló a hét végi megmozdulásokkal nem véletlenül azonos nagyságú, Putyint váró tömeg. Vucsics az orosz elnökkel az oldalán így akarja demonstrálni erejét, s a vizit könnyen a választási kampány nyitányává válhat. A hatalom magabiztosságát jelzi ugyanis, hogy az utóbbi hetek megnyilvánulásai alapján a választások előrehozásától sem riad vissza.

„Putyin tehát a látszat, az üdvözlésére kivonuló tömeg ellenére egyáltalán nincs könnyű helyzetben. Asszisztálni kénytelen a kétarcú – ezt Moszkva is látja – Vucsics hatalmi játszmáihoz. De nem nagyon tehet mást, hiszen Szerbia az utolsó igazi szövetségese a Balkánon”

Még akkor is, ha Belgrád is egyre inkább kettős játékot játszik. A térség többi országában azonban még inkább nehezített pályán, a külső hatalmak ismét látványos aktivizálódása mellett kell megvédenie az orosz geopolitikai, gazdasági érdekeket. Ezért aztán megadja Vucsicsnak, ami neki nagyon kell, a Szent Száva székesegyháznál őt ünneplő tömeggel azonban ő is demonstrálhatja, hogy nem a szerb hatalom, hanem a szerb nép barátja. Ezt még akár azzal is megerősítheti, hogy külön tárgyal a koszovói szerbek nemrégiben levélben személyesen hozzá forduló képviselőivel. Már csak azért is, mert jól tudja, hogy a balkáni népekben jobban megbízhat, mint a térség elitjeiben.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.