„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Megbékélnének az ukránok az oroszokkal

2019. márc. 23.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Visszaüt a kijevi hatalom Moszkvával szembeni zsigeri gyűlölete

Szélsőjobboldali ukrán tüntetők Kijevben, 2019. március 16-án Fotó:EUROPRESS/AFP/Genya Savilov #moszkvater

Szélsőjobboldali ukrán tüntetők Kijevben, 2019. március 16-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Genya Savilov

A Krím elvesztése után az elmúlt öt évben a legnagyobb szimpátiával viszonyulnak az ukránok az Oroszországhoz. Ez az eddiginél pozitívabb hozzáállás paradox módon éppen a kijevi hatalom kérlelhetetlen oroszellenességének köszönhető. Petro Porosenko ugyanis most a „Minél távolabb Moszkvától!” és a „Porosenko vagy Putyin?” jelszavakkal kampányol, s úgy tűnik, hogy a Moszkvára öntött gyűlölet kontraproduktív. Pozitívan viszonyul az ukrán néphez – nem a hatalomhoz – az oroszok többsége is. Látványos különbséget tesznek az orosz nép és a hatalom között az ukránok is. Mindez azt is jelentheti, hogy hosszú távon talán elképzelhető a megbékélés az ukrán és az orosz társadalom között.  Rövid és középtávon azonban egyértelmű, hogy Oroszország elvesztette Ukrajnát. Ez a szimpátia ugyanis mindkét oldalon inkább csak elméleti, és a konkrét kérdésekhez közeledve ennél már sokkal rosszabb a kép.

„Pozitívan viszonyul általában az orosz néphez az ukránok 71 százaléka, derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) februári felméréséből”

A reginális megoszlás sem mutat óriási különbségeket, ez az arány ugyanis a nyugati régiókban 78, délen 85, míg keleten 87 százalékos. Más a helyzet, ha a hatalomról van szó. Míg délen és keleten 14, illetve 34 százalék támogatja Moszkvát, addig a nyugati és a középső régiókban mindössze 4, illetve 11 százalék ez az arány.

Hasonló kép rajzolódik ki a Levada Központ ezzel párhuzamosan végzett Oroszországi felmérése alapján. Így az oroszok 82 százaléka viszonyul pozitívan általában az ukrán néphez, míg az ország vezetéséhez mindössze 7 százalék. Az elmúlt évi 39-ről 25 százalékra csökkent azok aránya is, akik lezárnák a határt. Ukrajnában is hasonló a trend, hiszen a tavalyi közel 50 százalékkal szemben már csak 39 százalék vélekedik eképpen. Eközben 44-ről 48 százalékra nőtt azok aránya, akik támogatják a vízum- és vámmentes beutazást.

„Emellett az ukránok 90 százaléka kiáll az ország szuverenitása mellett, és a agresszornak tartja Oroszországot”

Az orosz néppel szembeni  szimpátia növekedését az ukrán társadalomban a kampány sajátosságaival magyarázza Volodimir Paniotto, a KMISZ vezérigazgatója. A szociológus szerint a kampányban egyrészt aktivizálódtak az oroszbarát erők, amelyeknek két jelöltje Alekszandr Vilkul valamint Jurij Bojko. Ők a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, és a Donyeckkel folytatott közvetlen párbeszédet hirdetik. Az oroszbarát erők ikonikus alakja Viktor Medvedcsuk a russzofób hisztéria visszahatásaként értékelte a felmérés eredményeit, míg ukrán szociológusok inkább azt emelik ki, hogy a társadalomban megerősödött ugyan a háborút megelégelő, a kapcsolatok normalizálódást támogató hangulat, ám az ukránok azért nem minden áron készek a kompromisszumra.

Az ukrán hatalom az oroszbarát ellenzéknek a „békét minden áron” jelszóval indított információs kampányát látja az eredmények mögött. Ezt az értékelést támogatva a krímitatár ATVR tévécsatorna igazgató-helyettese Ajder Muzsdabajev veszélyesnek tartja ezt a Kreml tárgyalási pozícióit erősítő megközelítést, s az ellenséggel szimpatizálók aránya szerinte az őszi parlamenti választásokig csak erősödhet.

„A KMISZ és a Levada Központ 2008 óta végzi e párhuzamos felméréseket. Ezalatt a leginkább baráti 2010-11-ben, Viktor Janukovics elnöksége idején volt az oroszokkal szemben a hangulat. Ekkor az ukránok több mint 90 százaléka nyilatkozott pozitívan az oroszokról”

Az Euromajdan előtti hónapokban, 2013 végén még megmaradt (80 százalék) ez a hangulat. Ekkor az oroszok 70 százaléka közelített szimpátiával az ukránokhoz. A Krím elszakadása után alapvetően megváltozott a helyzet. Az oroszokhoz szimpátiával közelítők aránya 30 százalékra zuhant az ukránok között, míg Oroszországban ez a mutató valamivel több, mint 20 százalék volt.

A helyzet később is fennmaradt. A Kucseriva Intézet 2016-os felmérése szerint az ukránok 72 százaléka okolta Oroszországot az ország keleti felében kialakult háborús helyzetért. Az ország nyugati régióiban ez az arány 91, a középső területeken 79, míg délen 62, keleten pedig 47 százalék volt. A Donbasz ukránok által ellenőrzött részén a megkérdezettek 49 százaléka vélte úgy, hogy Oroszország közvetlen részese a konfliktusnak, de 54 százalék ezért Kijevet is éppúgy felelősnek tartotta. Az Egyesült Államokat 14, míg Oroszországot 19 százalék okolta a kialakult helyzetért. Az összeredményen a mostani felméréskor is erősen javított az ország keleti fele, ahol a szeparatista területeken kívül is a 2008-as 45 százalékkal szemben már 57 százalék állt ki a kétoldalú kapcsolatok javításának szükségessége mellett. A KMISZ felmérése alapján az ukrán-orosz kapcsolatok javítása mellett a nyugati régiókban 41, a középső megyékben 21, míg délen 70, a keleti területeken pedig 75 százalék állt ki. Kimondottan negatívan ma a tavalyi 32-vel szemben az ukránok 27 százaléka viszonyul Oroszországhoz. Közben a kétoldalú viszonyról a Levada Központ felmérése alapján a 2017-as 28 százalékhoz képest az oroszok 33 százaléka nyilatkozott pozitívan.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A „sencseni trojka” megrémíti Európát

    2026. nov. 19.
    „Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

    Miért áll az orosz társadalom többsége Putyin mögött?

    2026. nov. 19.
    A miért tartanak ki az oroszok Vlagyimir Putyin mögött kérdésre a nyugati fősodor információs buborékban általában azt a magyarázatot kapja ...

    Peking nem Ukrajnáról akar tárgyalni Sencsenben

    2026. nov. 19.
    Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater