Kezdőlap » x-demokrata » Megbékélnének az ukránok az oroszokkal
Szélsőjobboldali ukrán tüntetők Kijevben, 2019. március 16-án Fotó:EUROPRESS/AFP/Genya Savilov #moszkvater

Megbékélnének az ukránok az oroszokkal

Visszaüt a kijevi hatalom Moszkvával szembeni zsigeri gyűlölete

Szélsőjobboldali ukrán tüntetők Kijevben, 2019. március 16-án Fotó:EUROPRESS/AFP/Genya Savilov #moszkvater
Szélsőjobboldali ukrán tüntetők Kijevben, 2019. március 16-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Genya Savilov

A Krím elvesztése után az elmúlt öt évben a legnagyobb szimpátiával viszonyulnak az ukránok az Oroszországhoz. Ez az eddiginél pozitívabb hozzáállás paradox módon éppen a kijevi hatalom kérlelhetetlen oroszellenességének köszönhető. Petro Porosenko ugyanis most a „Minél távolabb Moszkvától!” és a „Porosenko vagy Putyin?” jelszavakkal kampányol, s úgy tűnik, hogy a Moszkvára öntött gyűlölet kontraproduktív. Pozitívan viszonyul az ukrán néphez – nem a hatalomhoz – az oroszok többsége is. Látványos különbséget tesznek az orosz nép és a hatalom között az ukránok is. Mindez azt is jelentheti, hogy hosszú távon talán elképzelhető a megbékélés az ukrán és az orosz társadalom között.  Rövid és középtávon azonban egyértelmű, hogy Oroszország elvesztette Ukrajnát. Ez a szimpátia ugyanis mindkét oldalon inkább csak elméleti, és a konkrét kérdésekhez közeledve ennél már sokkal rosszabb a kép.

„Pozitívan viszonyul általában az orosz néphez az ukránok 71 százaléka, derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) februári felméréséből”

A reginális megoszlás sem mutat óriási különbségeket, ez az arány ugyanis a nyugati régiókban 78, délen 85, míg keleten 87 százalékos. Más a helyzet, ha a hatalomról van szó. Míg délen és keleten 14, illetve 34 százalék támogatja Moszkvát, addig a nyugati és a középső régiókban mindössze 4, illetve 11 százalék ez az arány.

Hasonló kép rajzolódik ki a Levada Központ ezzel párhuzamosan végzett Oroszországi felmérése alapján. Így az oroszok 82 százaléka viszonyul pozitívan általában az ukrán néphez, míg az ország vezetéséhez mindössze 7 százalék. Az elmúlt évi 39-ről 25 százalékra csökkent azok aránya is, akik lezárnák a határt. Ukrajnában is hasonló a trend, hiszen a tavalyi közel 50 százalékkal szemben már csak 39 százalék vélekedik eképpen. Eközben 44-ről 48 százalékra nőtt azok aránya, akik támogatják a vízum- és vámmentes beutazást.

„Emellett az ukránok 90 százaléka kiáll az ország szuverenitása mellett, és a agresszornak tartja Oroszországot”

Az orosz néppel szembeni  szimpátia növekedését az ukrán társadalomban a kampány sajátosságaival magyarázza Volodimir Paniotto, a KMISZ vezérigazgatója. A szociológus szerint a kampányban egyrészt aktivizálódtak az oroszbarát erők, amelyeknek két jelöltje Alekszandr Vilkul valamint Jurij Bojko. Ők a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, és a Donyeckkel folytatott közvetlen párbeszédet hirdetik. Az oroszbarát erők ikonikus alakja Viktor Medvedcsuk a russzofób hisztéria visszahatásaként értékelte a felmérés eredményeit, míg ukrán szociológusok inkább azt emelik ki, hogy a társadalomban megerősödött ugyan a háborút megelégelő, a kapcsolatok normalizálódást támogató hangulat, ám az ukránok azért nem minden áron készek a kompromisszumra.

Az ukrán hatalom az oroszbarát ellenzéknek a „békét minden áron” jelszóval indított információs kampányát látja az eredmények mögött. Ezt az értékelést támogatva a krímitatár ATVR tévécsatorna igazgató-helyettese Ajder Muzsdabajev veszélyesnek tartja ezt a Kreml tárgyalási pozícióit erősítő megközelítést, s az ellenséggel szimpatizálók aránya szerinte az őszi parlamenti választásokig csak erősödhet.

„A KMISZ és a Levada Központ 2008 óta végzi e párhuzamos felméréseket. Ezalatt a leginkább baráti 2010-11-ben, Viktor Janukovics elnöksége idején volt az oroszokkal szemben a hangulat. Ekkor az ukránok több mint 90 százaléka nyilatkozott pozitívan az oroszokról”

Az Euromajdan előtti hónapokban, 2013 végén még megmaradt (80 százalék) ez a hangulat. Ekkor az oroszok 70 százaléka közelített szimpátiával az ukránokhoz. A Krím elszakadása után alapvetően megváltozott a helyzet. Az oroszokhoz szimpátiával közelítők aránya 30 százalékra zuhant az ukránok között, míg Oroszországban ez a mutató valamivel több, mint 20 százalék volt.

A helyzet később is fennmaradt. A Kucseriva Intézet 2016-os felmérése szerint az ukránok 72 százaléka okolta Oroszországot az ország keleti felében kialakult háborús helyzetért. Az ország nyugati régióiban ez az arány 91, a középső területeken 79, míg délen 62, keleten pedig 47 százalék volt. A Donbasz ukránok által ellenőrzött részén a megkérdezettek 49 százaléka vélte úgy, hogy Oroszország közvetlen részese a konfliktusnak, de 54 százalék ezért Kijevet is éppúgy felelősnek tartotta. Az Egyesült Államokat 14, míg Oroszországot 19 százalék okolta a kialakult helyzetért. Az összeredményen a mostani felméréskor is erősen javított az ország keleti fele, ahol a szeparatista területeken kívül is a 2008-as 45 százalékkal szemben már 57 százalék állt ki a kétoldalú kapcsolatok javításának szükségessége mellett. A KMISZ felmérése alapján az ukrán-orosz kapcsolatok javítása mellett a nyugati régiókban 41, a középső megyékben 21, míg délen 70, a keleti területeken pedig 75 százalék állt ki. Kimondottan negatívan ma a tavalyi 32-vel szemben az ukránok 27 százaléka viszonyul Oroszországhoz. Közben a kétoldalú viszonyról a Levada Központ felmérése alapján a 2017-as 28 százalékhoz képest az oroszok 33 százaléka nyilatkozott pozitívan.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.