Hivatalba lépett az új kormány. Ötórás vita után a Nemzetgyűlés nagy többséggel megszavazta Szlovénia 15. kormányát. Három párt lépett koalícióra, a miniszterelnök, Robert Golob vezette Szabadság Mozgalom (GS), a Szociáldemokraták (SD) és a Baloldal (Levica). A kormányt rekord számú, 20 minisztériumra tervezték, egyelőre azonban csak 17 tárcával, plusz 3 tárca nélküli miniszterrel tudott megalakulni. A trónfosztott konzervatív Szlovén Demokrata Párt (SDS) ugyanis  népszavazás  kezdeményezésével elodázta a kormányról szóló törvény elfogadását.

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

Golob, aki Bernard Nežmah filozófus, újságíró szerint egyesíti magában a hippi és a yuppie tulajdonságait, miniszterelnöki minőségben mondott első beszédében magabiztosan még egy mandátumot jövendölt, saját megállapítása szerint kiegyensúlyozott, a politika és a szakma világát egyesítő  kormányának. Abban egyenlő arányban vannak tapasztalt politikusok, mondta, és a gondjaikra bízott szakterületet jól ismerő szakemberek.

„Első feladatként az új szlovén kormány a távozó Janez Janša vezette konzervatív kabinet káderpolitikájának, az általa kötött szerződéseknek (elsősorban a hadsereg korszerűsítését célzó beszerzésekre vonatkozóknak), a járvány miatt életbe léptetett megszorításoknak, és általában a szabadságot  korlátozó intézkedéseknek a felülvizsgálatát, valamint hatályon kívül helyezését ígérte”

A cél a média és a rendőrség politikamentesítése, értsd: az előző rezsim által kinevezettek menesztése. Az első lépés ebben az irányban már meg is történt, megkezdődött a „kilövésre szánt” káderek listázása. Ami a politikai tapasztalat, és a szakértelem egyesítését illeti – ha hinni lehet az ellenzéknek, és az ismert kormánytagok előéletének -, ritkán találkozik egy személyben. Ellenpélda Tatjana Bobnar, a belügyi tárca gazdája, aki a rendőrség élén már korábban bizonyított.

A honvédelmi miniszternek megválasztott Marjan Šarec viszont igazolja az előbbi állítást. Kormányfőként kudarcot vallott, 2020-ban pánikszerűen lemondott. Őt váltotta Janez Janša az ország élén. Pánikot most is sikerült keltenie elődje, Matej Tonin pártja, az Új Szlovénia (NSi) képviselőiben, amikor gerilla-hadviselésről beszélt a szlovén hadsereg kapcsán. A nemzetbiztonságot tapasztalt diplomatára, Andrej Benedejčičre bízták, aki ellen egyébként Lengyelország vizsgálatot kezdeményezett az illetékes NATO-szerveknél Oroszország javára folytatott kémkedés gyanújával.

„Hogy a NATO-tagságra mennyit ad az új szlovén kormány, arra a legjobb bizonyíték, hogy a koalíciós megállapodásban egy szó sem esik róla, illetve a vele kapcsolatos kötelezettségekről”

A szóban forgó dokumentumhoz egyébként is rugalmasan viszonyul a Golob-kormány. Akik adnak a pénzügyi szakemberek véleményre, azok szerint jobban is teszi, mert a benne foglalt tervek nagy részéhez hiányzik a fedezet. Hat hónap múlva – ígéri Golob – felülvizsgálják és aktualizálják. Ez akár úgyis felfogható, hogy már akkor sem volt igazán érvényes, amikor elfogadták.

Az SDS szerint a Baloldal vezette a szerzők kezét, és megvalósítása a szocializmusba vinné vissza Szlovéniát. Az államosítással veszélyeztetné a magántulajdonhoz való jogot, a fokozott adóztatással visszafogná a gazdaságot és a befektetéseket. Már most látszik azonban, hogy nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy főzik.

„Szükség lesz a gazdaság szereplőinek és az adófizetőknek a jóindulatára, ha meg akarják akadályozni a konzervatív oldal visszatérését a hatalomba”

Ehhez azonban a baloldali pártocskákat is meg kell zabolázni. A választási győzelem meghozta az étvágyukat, és egymással vetekedve igyekeznek bizonyítani, ki szerzett nagyobb érdemeket ebben. Golob most nagylelkűen teljesíti a kívánságaikat, da ha nem akar az előtte járó „instant” pártok elnökeinek sorsára jutni, egyesítenie kell az erőket a balközépen. Ebben a kis pártok fel fognak szívódni.

A jelek szerint a politikai spektrum jobb oldalán is változás készülődik. Egyre több jel utal arra, hogy az NSi kikerülve a hatalomból, függetleníteni akarja magát az SDS-től. Egyelőre nehéz megmondani, mi lesz belőle, hiszen már – a „csak Janšával ne” jelmondat jegyében – korábban is voltak baloldali próbálkozások az NSi-vel való együttműködésre. Most Szlovénia regionális átszervezése látszik a legalkalmasabb közös platformnak. A párt volt elnök asszonya, Ljudmila Novak, jelenleg EP-képviselő azonban kissé előreszaladt, amikor a Janšával közösen egymás iránt táplált ellenszenvétől indíttatva csepülte az SDS-t  Brüsszelben. Az NSi támogatottsága kétségtelenül nőtt az utóbbi két évben, de egy kereszténydemokrata párt sokat veszíthet, ha túlságosan összeszűri a levet a baloldallal (lásd CDU).

„Külpolitikai téren is árnyaltabbak az elképzelések, mint a kampány elején voltak”

Horvátországgal már békülékenyebb hangot üt meg Tanja Fajon külügyminiszter, SD-elnök, volt EP képviselő. Nem fenyegetőzik vétóval Horvátország csatlakozására a schengeni határőrizeti zónához, ha szomszédja nem hajtja végre a tengeri határral kapcsolatos döntőbírósági határozatot, amely folyamatból egyébként Horvátország idejekorán kilépett.

Elcsendesültek a választási győzelemben egyébként fontos szerepet játszó NGO-k bírálatai is a belügyminiszterrel szemben, hogy a rendőrei nem bántak jól az illegális határátlépőkkel. Šarec, védelmi miniszternek megengedték, hogy olyan munkatársat vegyen maga mellé, aki szintén ellenzi az illegális migrációt. Neki célfeladata van, el kell érnie, hogy Szlovénia következmények nélkül felmondhassa a Boxer páncélozott harcjárművek vásárlásáról aláírt megállapodást. Ha nem sikerül, menesztik.

„Az EU kemény magjához tartozás vágya azonban Szlovéniában változatlan”

Golob – jóllehet pártja még nem tagja egyetlen európai pártcsaládnak sem – már csatlakozott Macron elnök kezdeményezéséhez egy új politikai formáció létrehozásáról az európai politikai középen, írta a Politico. A V4-től való eltávolodás, és a Magyarország iránti nem túlságosan barátságos viszonyulás is változatlan. Vannak persze józan hangok, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy Szlovéniának befektetéseket hozott a közeledés hazánkkal, de Tanja Fajont ismerve, vérmes reményekre nincs okunk.