„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

Babiš megvétózta Varsó ötletét

2020. szept. 13.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A cseh kormányfő elsietettnek látja, ezért megvétózta azt a lengyel ötletet, hogy a visegrádi kormányfők ma találkozzanak a belarusz ellenzék vezetőivel. A cseh álláspontot osztotta a belarusz kérdésben „a lengyel hajó mögé felsorakozó” Magyarország is.

Andrej Babis vétózta meg azt a lengyel ötletet, hogy a visegrádi kormányfők ma találkozzanak a belarusz ellenzék vezetőivel #moszkvater

Andrej Babis vétózta meg azt a lengyel ötletet, hogy a visegrádi kormányfők ma találkozzanak a belarusz ellenzék vezetőivel
Fotó:EUROPRESS/Kenzo Tribouillard/POOL/AFP

Varsó egyre jobban beleéli magát a belarusz elnök eltávolításába. A választások utáni tüntetéseknek informatikai és logisztikai és a rossz nyelvek szerint anyagi hátteret biztosító, a belarusz ellenzéknek már jó ideje bázisul szolgáló Lengyelország a kezdetektől egyik motorja a minszki fordulatban. S bármilyen furcsán hangzik is, a másik éppen a térségre vonatkozó lengyel geostratégiai elképzelések zátonyra futtatásában érdekelt Oroszország. Mindkét ország mást akar Belarusszal.

„Míg Varsó a nyugati befolyást erősítené, addig Moszkva éppenséggel ezt akadályozná meg”

Varsó az elmúlt másfél hónapban különösen aktív szerepet játszik a belarusz események alakításában. A lengyelországi bázisú NEXTA Telegram-csatorna a lényegében vezető nélküli tüntetések „vezénylő tábornoka”, ezzel párhuzamosan a lengyel diplomácia pedig mindent megtesz az európai közvélemény megdolgozása és az EU álláspontjának radikalizálása érdekében. S természetesen fogadja az ellenzék vezetői. Jelenleg éppen Szvetlana Tyihanovszkaja tárgyal Varsóban, és lépett fel a napokban a krynicai fórumon, valamint tartott előadást a Varsói egyetemen.

„Ezt a Belarusz irányában felfokozott lengyel aktivitást koránt sem nézi mindenki jó szemmel az Európai Unióban”

Párizs vagy Berlin – még a Navalnij-ügy ellenére sem – menne szembe e kérdésben Moszkvával, ezért ugyancsak visszafogott a belarusz kérdésben. Ugyanakkor az utóbbi években a keleti kapcsolatokat kereső, ezért aztán a fősodorral óvatosan szembeszegülő Magyarország némi hezitálás után a belarusz események megítélésében sokak meglepetésére a lengyel álláspont mögé sorakozott fel. Legalábbis formálisan.

Ebben a helyzetben állt elő a magát egyre magabiztosabban érző lengyel diplomácia azzal az ötlettel, hogy a visegrádi kormányfők ma lublini találkozójukon találkozzanak a belarusz ellenzék vezetőivel. Csakhogy ezt a Deník N értesülései szerint Andrej Babiš cseh miniszterelnök a találkozó előkészítetlenségére hivatkozva megvétózta az utolsó pillanatban bedobott javaslatot. A prágai portál úgy tudja, hogy

„Magyarország osztotta ezt a hozzáállást, míg Szlovákia támogatta a lengyel ötletet”

Babiš a Deník N információját kommentálva a CTK hírügynökségnek elmondta, hogy egy spontán megbeszélés kontraproduktív lenne, azt a belarusz állami média a tiltakozók ellen fordíthatná, tehát nem válna hasznára a belarusz ellenzéknek, amelynek az új választások kiírására vonatkozó elképzelését egyébként Prága támogatja.

Ez valóban így van, és Alekszandr Lukasenko Csehországot fel is sorolta azon európai országok között, amelyek szerinte beavatkoznak a belarusz belügyekbe. Ennek fényében még érdekesebb Babiš vétója. A megértéséhez érdemes felvillantani azt a tényt, hogy a cseh diplomácia hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Berlinnel, a kormányfő pedig magyar kollégájával. S a nyilvános kommunikáció ellenére különböző okokból, de sem Berlinnek, sem pedig Budapestnek nem érdeke, hogy látványos aktivitást mutasson a belarusz kérdésben. Prága pedig éppenséggel megteheti, hogy akceptálja e két ország szempontját.

                                                                                                                      *
Frissítés: „Magyarország támogatja a lengyel erőfeszítéseket, és örül annak a lengyel előterjesztésnek, amely Belarusz irányába egy stratégiai együttműködés gazdasági pillérére tesz javaslatot. Fontos a demokrácia, fontosak az emberi jogok, de ennek követelése nem lesz elég, többre van szükség, egy stratégiai megközelítésre, és a lengyel javaslat ma ezt célozza” – fogalmazott Orbán Viktor a találkozó utáni sajtóértekezleten. Mint hozzátette, szerinte néhány hét múlva eljuthatnak oda is, hogy a gazdaság után a nagy stratégiai javaslat katonapolitikai-biztonsági lábát is megfogalmazzák, de ehhez szükség lesz az Európai Tanács ülésére, mert ez túlnyúlik a V4-ek hatókörén.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK