Kezdőlap » x-demokrata » Az ukrán szálon bukhat el Biden
Joe Biden #moszkvater

Az ukrán szálon bukhat el Biden

Donald Trump saját fegyverüket fordítva a demokraták ellen, nemcsak első számú kihívóját golyózhatja ki, de győzelme esetén átveheti tőlük Ukrajna ellenőrzését is.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

Joe Biden #moszkvater
Joe Biden
Fotó:EUROPRESS/Logan Cyrus/AFP

Az elmúlt években bevett fordulattá vált Ukrajna kapcsán annak emlegetése, hogy a Majdan utáni időszakban az ország teljesen az amerikai politika függvényévé vált. Azonban akárcsak a „forradalom” előtti idők „orosz befolyása” esetén, a helyzet itt is jóval összetettebb. A leegyszerűsített függőségi viszony képzete mögött érdekütközések és intrikák sűrű hálója rajzolódik ki. Az ukrán politikai élet szereplői ugyanis egyre mélyebben belebonyolódnak az amerikai választási küzdelmekbe.

A történet akkor kezdődött, amikor Paul Manafort – aki többek között olyan vezetők amerikai lobbistája volt, mint Jonas Savimbi angolai gerilla vezér vagy Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki diktátor – Viktor Janukovics és a Régiók Pártja tanácsadója lett.

„Manafort 2004-2014 között volt az akkoriban ellenzéki vezetőként, miniszterelnökként, majd elnökként tevékenykedő Janukovics embere, de az Ellenzéki Blokk első kampányában is segédkezett a „forradalom” után”

Manafort aztán 2016-ban Donald Trump kampányfőnöke lett, és a Régiók Pártjával, valamint az Oleg Gyeripaszka orosz oligarchával való kapcsolatai miatt hamar az orosz befolyásoltsággal vádolt Trump elleni támadások kereszttüzébe került. Különösen kellemetlen volt annak kiszivárogtatása, miszerint Manafort 12,7 millió dollárt fogadott el a Régiók Pártja „fekete kasszájából”, ami adóügyi és nemzetbiztonsági szempontból is komoly kérdéseket vetett fel.

A Majdan utáni ukrán hatalom közben nem különösebben titkolva a szimpátiáit, a 2016-os amerikai elnökválasztás során nyíltan a befutónak jósolt Hillary Clinton mellett tette le voksát, olykor egészen durva hangnemben nevezve outsidernek a Putyinnal szimpatizáló ellenfelét, Donald Trumpot”

A jóslatok azonban csődöt mondtak, Trump lett az elnök, s mint kiderült, nem felejtette el az ukrán politikum „szolgálatait.”

Időközben a Mueller-jelentés tisztázta Trumpot az oroszokkal való együttműködés vádja alól, ugyanakkor Manafort hét éves börtönbüntetést kapott. Az ukrán hatalomváltás és az amerikai választási kampány közeledte viszont egészen más mederbe terelheti a beavatkozások témáját.

„Trump és környezete azon kezdett munkálkodni, hogy a demokraták és azok legesélyesebb jelöltje, Joe Biden ellen fordítsa saját fegyverüket, pusztán orosz helyett immáron ukrán befolyásolási kísérleteket emlegetve”

Trump jövő évi kampányának segítői ezzel kapcsolatban rögtön két vonalon is elindulhatnak. Az egyik az ukrán politikum szerepvállalása a 2016-os kampány során. A kijevi vezetők ugyanis Facebook- és Twitter-bejegyzéseiken túl is szerepet vállalhattak a Trump és Manafort elleni információs kampányban. A fekete könyvelést először kiszivárogtató Szerhij Lescsenko képviselőn, és a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda vezetőjén, a teljes könyvelést nyilvánosságra hozó Artem Szitniken kívül mások is érintettek lehetnek az ügyben. Ukrán oldalról legfrissebben Julija Timosenko neve röppent fel, mint aki adatokat szolgáltatott a demokraták által megbízott nyomozóknak, amerikai oldalról pedig a szálak pont ahhoz a Joe Bidenhez vezetnek, aki számára ez a legkellemetlenebb.

Biden alelnökként gyakran találkozott az ukrán vezetés legfelsőbb köreivel. Az egyik ilyen találkozóról – mely során egy egymilliárdos hitel elmaradásával zsarolta meg a kijevi vezetőket, amennyiben nem váltják le Viktor Sokin főügyészt – maga számolt be kedélyesen. Abban, hogy az Egyesült Államok nyíltan beleszól egy másik ország belügyeibe, semmi meglepő nincs, és az amerikai választópolgárok többsége vélhetően nem sok kivetni valót találna benne. Az már annál inkább problematikus, hogy a leváltandó főügyész – aki természetesen menesztve lett – éppen az ellen az ukrán energetikai cég ellen (Burisma) nyomozott, amelyben az akkori alelnök fia, Hunter Biden is igazgatósági tag volt. Ez az a vonal, amely a 2016-os ukrán beavatkozási kísérletnél is érdekesebb lehet, és az amerikai elnök környezete szemmel láthatóan dolgozik is rajta.

Az általában jól értesült csatornák szerint

„Zelenszkij elnök Washingtonba invitálása is a Biden-üggyel van összefüggésben”

Ahogyan az is, hogy Sam Kislin ukrán származású amerikai üzletember a napokban Kijevbe utazott. Méghozzá azzal a feladattal, hogy Hunter Bidenre nézve kompromittáló anyagot szerezzen az ukrán fővárosban. Egy ilyen bizonyíték árát magasra taksálják. A Legitim nevű, belső információk kiszivárogtatásával foglalkozó Telegram-csatorna szerint akár 100 millió dollárt is érhet egy ilyen anyag, de természetesen a politikai súlya sem csekély.

Így állítólag a Biden-ügy volt a téma Ihor Kolomojszkij oligarcha és Petro Porosenko exelnök nemrégiben lezajlott találkozóján is.

„Porosenko a Biden ellen szóló bizonyítékokkal válthatná meg szabadságát, amely az egyre sokasodó büntetőeljárások tekintetében komoly veszélyben forog”

Kolomojszkij számára azért is előnyös lenne egy ilyen bizonyíték birtoklása, mert így az ukrán-amerikai kapcsolatok terén is kezébe kerülne a kezdeményezés lehetősége. Ezen a téren az ukrán politika szürke eminenciásává váló oligarchának még van mit dolgoznia, hiszen nem titkoltan szerepel a Trump-csapat ukrajnai fekete listáján. Ezt Rudy Giuliani New York egykori polgármestere és Trump ügyvédje kendőzetlen nyíltsággal közölte pár hónappal ezelőtt, mikor is azt „tanácsolta” Zelenszkijnek, tartsa távol magát az olyan emberektől, mint Kolomojszkij.

A zsidó származású, évekig Svájcban, majd Izraelben élő, Ukrajnába Zelenszkij győzelmét követően hazatérő oligarcha annak tévés karrierje idején az új elnök munkaadója volt, befolyása az újonnan felálló hatalomra pedig ha nem is teljes körű, de érezhetően jelentős. Közvetlen környezetébe tartozott például az az Andrij Bohdan is, aki az elnöki iroda vezetője lett, és aki szinte egy percre sem hagyja egyedül Zelenszkijt.

„Kolomojszkijt, akárcsak Zelenszkij csapatának több tagját, így Olekszandr Daniljuk és Aivaras Abromavicius volt minisztereket az amerikai demokratákhoz közel állónak tekintik”

A demokrata befolyást erősíti az is, hogy vélhetően a Nép Szolgája nevű újdonsült hatalompárt „befektetői” között van Viktor Pincsuk oligarcha, aki Hillary Clinton és Soros György alapítványainak legfontosabb ukrajnai partnere.

A kérdés fontosságát mutatja, hogy Rudy Giuliani nem csupán a leváltott, s így személyesen is sértett Sokin ex-főügyésszel beszélt a Biden-ügyről, de Jurij Lucenko jelenlegi főügyész is találkozott az elnöki ügyvéddel. A dolog pikantériája, hogy Lucenko és Giuliani között a közvetítő állítólag épp az a két üzletember volt, aki becsületsértéssel és gyilkossággal való fenyegetéssel vádolja Kolomojszkijt.

„A jelenlegi ukrán főoligarchának nem csak ennek az ügynek az elsimításában segítene a Biden-bizonyíték birtoklása”

Az Egyesült Államokban ugyanis pénzmosással is vádolják a Cleveland városának egyik legnagyobb ingatlanügynökségét birtokló Kolomojszkijt.

A Biden-ügy nem csupán a választási kampányban játszhat szerepet. De a Trump számára kedvező alakulása esetén arra is lehetőséget nyújt majd, hogy a hagyományosan a demokraták terepének számító Ukrajnát közvetlenül az elnök csapatának ellenőrzése alá helyezzék. Kérdés persze, hogy Zelenszkij elnök milyen stratégiát választ majd. A túlzott elköteleződés nagy kockázattal jár, hiszen egy választás kimenetele – ezt éppen Trump esete bizonyította – csak a szavazatok összeszámlálását követően válik biztossá. Azonban az amerikai elnök kérésének nemet mondani szintén nem feltétlenül szerencsés. Ahogy az is kellemetlen lehet, ha más forrásból mégis megszerzik a szükséges információkat.