Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Ostyatörés – egy tipikus lengyel szokás

A lengyel családokban az a szokás, hogy a karácsonyi vacsora előtt egy erre a célra készített ostyát osztanak szét egymás közt úgy, hogy a szenteste minden résztvevője egy apró darabot tör belőle, majd ezzel kívánnak egyenként egymásnak mindenféle jót – s közben mindenki tör még egy pici darabot a másikéból is. Az ostya az Eucharisztia, de a szeretet, a megbékélés és a másokért való áldozat szimbóluma is.

A karácsonyfa díszei

Lengyelországban, mint a világ számos más országában, karácsonyfát díszítenek. Régebben selyemkendővel és szalmalánccal, almával, dióval és sütikkel díszítették. Mindezek szimbolikus jelentésűek, hiszen az alma és a dió az egészség és az életerő megőrzését, illetve a szerelmet segítették. A szalmadíszek a bőséget és a termékenységet, a láncok pedig a folyamatos sikert jelképezték. A csúcson pedig a betlehemi csillagra utaló dísz foglalt helyet.

Egy üres teríték a váratlan vendégnek

Az egyik különleges szokás szerint az ünnepi asztalra eggyel több teríték kerül – ez arra utal, hogy ha esetleg egy váratlan vendég tévedne arra, ő is leülhessen az ünneplők közé, vagyis érezze azt, hogy várták és ott maradhat.

Ugyanilyen szokás néhány szál szénát rejteni a terítő alá, mielőtt az ünnepi vacsora megkezdődik. Ez ugyanis a jászolt jelképezi, amelybe az újszülött Jézust fektették.

Szenteste mindenki az első csillag megjelenésére vár – ezzel veszi kezdetét az ünneplés -, amely a Jézus születését jelző betlehemi csillagra utal, amelyet a napkeleti bölcsek láttak.

A karácsonyi menü

Aznap este tizenkét féle ételnek kell lennie – a szám az év hónapjait és a tizenkét apostolt is jelenti. A tipikus karácsonyi fogások közé tartozik a borscs (céklaleves) raviolival, sokféle káposztás és gombás étel, halak – főleg ponty – különböző módon elkészítve. Az ételek húsmentesek, ezekhez aszalt gyümölcsökből készült kompótot tálalnak.