//Az információs háború leuralja a harcteret
Ukrán katonák egy kijevi ellenőrzőpontnál március 21-én

Az információs háború leuralja a harcteret

MEGOSZTÁS

Úgymond a már megszokott mederben közeledett a hét elején az ukrajnai háború a harcok kitörésének egy hónapos évfordulójához. Az előző jelentésünkben bemutatott második etap lassú kibontakozása folytatódik, a fő szerep továbbra is a rakétáké. Mégis a valódi harcok léptéke szinte eltörpül az információs térben, a narratívákért folytatott összecsapásokhoz képest.

Ukrán katonák egy kijevi ellenőrzőpontnál március 21-én
Ukrán katonák egy kijevi ellenőrzőpontnál 2022. március 21-én
Fotó:EUROPRESS/FADEL SENNA/AFP

Míg az ukrajnai műveletek szárazföldi aktivitása a korábbiakkal összevetve továbbra sem magas, addig a precíziós légi- és rakétacsapások intenzitása nem csökken. A célpontok Krivoj Rogtól Kijev Obolon kerületén át ismét az ukrán kritikus katonai infrastruktúra egészére kiterjedtek. Illetve a Rovnoi területen fekvő Novaja Ljubomirka esetében újfent az ukrán idegenlégió egyik kisebb létesítménye kapott találatot, első jelentések szerint 80 főnyi veszteséget okozva. A magasabb fokozatba kapcsolt precíziós csapásokkal az orosz fél gyakorlatilag az ukrán haderő ellátási láncát számolja fel fokozatosan.

„Ha az üzemanyag- és lőszerraktárak megsemmisülnek ezen csapásokban, azzal a hadsereg képességei is redukálódnak egészen addig a pontig, ahonnan már csupán gerilla jellegű ellenállás lesz lehetséges”

A szárazföldi hadműveletek terén ismét nem állt be döntő változás, a fókusz a korábbiakhoz hasonlóan délnyugatra, Donbasszra és Kijevre helyeződött. A délnyugati fronton a korábbi nagy mobilitással járó hadműveleteket precíziós rakétacsapások váltották fel. Ezek fő célpontját egyértelműen a tartományi központ, Nyikolajev adta, ahol gyakorlatilag folyamatossá váltak a rakétacsapások az egykori hajógyár közelében. Nyikolajev kikötői infrastruktúrája jelentős károkat szenvedett el, amely a harcokkal csak fokozódni fog.

Mindezek mellett a szomszédos Herszonban a legutóbbi Kijev-párti tüntetést immár könnygázzal és vaktöltényekkel oszlatták fel a Roszgvargyija egységei. Vélhetően a városban zajló tüntetések hatására léptettek életbe az orosz hatóságok a részleges kijárási tilalmat.

„A herszoni események tekintetében fontos megemlíteni, hogy egészen a háború kitöréséig a városban működött az ukrán titkosszolgálat, az SzBU Krímmel foglalkozó különleges kirendeltsége”

A nyíltan a krími orosz infrastruktúra elleni szabotázsakciókra, illetve provokációkra kiképzett egység tagjai közül többen szinte biztosan Herszonban maradtak. Ezen sejtek pedig a lakosság bizonyos köreiben tapasztalható oroszellenes hangulat élére állva alakítják az eseményeket. A herszoni orosz források által is említett egyik legfőbb probléma, hogy az ukrán karhatalomhoz és titkosszolgálatokhoz köthető egyének az orosz ellenőrzés ellenére nem szüntették be tevékenységüket.

Mindezek mellett mégis alapvetően a déli régiókban – értve itt a Herszoni, Nyikolajevi és Zaporozsjei területeket – a legkedvezőbb Moszkva szempontjából a helyzetkép. A főképp mezőgazdasággal foglalkozó népesség döntő többsége nem mutat ellenséges viselkedést az orosz csapatokkal szemben. A Herszon főterén tartott ukránpárti tüntetésen is felvételek tanúsága szerint 150 fő körüli tömeg gyűlt össze, ami egy 280 ezres város esetében nem teljesen nevezhető reprezentatívnak.

„Kijev esetében a helyzetkép továbbra sem tisztult”

A fő frontvonalak bár merevnek tűnnek, mégis folyamatosan változnak. Immár a kijevi katonai adminisztráció vezetője, Oleksandr Pavljuk is elismerte, hogy a korábbi jelentésekkel szemben Bucsa és Gosztomel orosz ellenőrzés alatt állnak, míg ugyanez Irpeny esetében részleges. Utóbbihoz kapcsolódóan az ukrán erők felrobbantották a szintén Irpeny nevű folyó vasúti hídját, amelynek következtében a térségben gyakorlatilag mind a közúti, mind a kötött pályás összeköttetés megszűnt északi irányba.

Kijevtől keletre Boriszpol polgármesterének felhívása a város elhagyására előjele lehet egy készülő orosz offenzívának. Moszkva megpróbálhatja a keleti bekerítés további déli irányú kiszélesítését. Illetve Noha Kijev – illetve igazából Ukrajna – legfőbb repülőtere bár nincs használatban, ám mégis stratégiai jelentőségű annak birtoklása. Nyugati szakértők becslése szerint akár 4-10 napon belül is megtörténhet Kijev körülzárása, bár ismerve az eddig mutatott orosz lépéseket, erre a város másodlagos jellegéből adódóan vélhetően továbbra sem kerül sor.

A Kijev környéki harcok állása #moszkvater
A Kijev környéki harcok állása
Forrás:Telegram

„Kijev esetében természetesen mehetünk el a világsajtót bejáró Retroville bevásárlóközpontot ért hétfői támadás mellett”

Míg az ukrán oldal kommunikációja szerint Oroszország ismét civil infrastruktúrát bombázott, addig Moszkva állítása szerint a területen az ukrán tüzérség lőállása működött. Ám mind az orosz védelmi minisztérium által a bevetésről nyilvánosságra hozott videó, mind egyéb, a környékbeli lakosság által készített felvételek alapján igenis az ukrán haderő aktívan használta a központ parkolóját tüzérségi célokra. Ráadásul a kijevi rendőrség véletlenül épp az orosz narratíva számára adott muníciót.

„Az azóta már törölt Facebook posztban ugyanis egy 203 milliméteres 2Sz7 Pion tüzérségi löveghez tartozó töltet tárolója szerepel, mint illusztráció”

Az említett indítótöltet tárolója a kijevi rendőrség bejegyzésében #moszkvater
Az említett indítótöltet tárolója a kijevi rendőrség bejegyzésében
Forrás:Twitter

Donbasszban Donyeck, illetve Szeverodonyeck vonzáskörzetében az orosz és szakadár erők előrenyomulását a nyolc évnyi háború alatt kiépített többrétegű mélységi védelem nehezíti. Ezzel szemben észak felől Kramatorszk és Szlavjanszk térségében erőteljes orosz légi és tüzérségi aktivitás bontakozik ki a donbasszi ukrán főerők igényeit kiszolgáló létesítmények ellen. Utóbbiakhoz hasonlóan az utolsó ukrán területtel összeköttetést biztosító dnyiprói Pavlograd-2 pályaudvart is találat érte. A rakétacsapásban legalább 15 vasúti kocsi és az utánpótlás szempontjából létfontosságú infrastruktúra sérült meg.

A Kramatorszkot ért légi és rakétacsapások érdekessége, hogy a későbbiekben a város polgármestere, Olekszandr Goncsarenko Facebook posztjában kikelt a helyi lakosok ellen, azokat hibáztatva az eseményekért. Goncsarenko szerint ugyanis a helyiek szolgáltattak információkat az ukrán haditechnika mozgásáról, méretéről és struktúrájáról az orosz oldalnak.

„Minderre pedig éppen adódik is lehetőség”

Ugyanis amennyire nehezítő tényezői a modern harcászatnak a közösségi oldalak, annyira nyújtanak segítséget a felderítés terén. Többek közt például a Telegram üzenetküldő alkalmazáson belül több, kifejezetten az ellenséges haditechnika bejelentésére szolgáló chatbot működik, amely az így megszerzett információkat eljuttatja a megfelelő csatornákon át az orosz szakszolgálatokhoz. Persze, mindez ugyanúgy aktív az ukrán oldalon is, ám előbbi feltételezi oroszbarát erők jelenlétét ukrán területen.

„Mint pedig látjuk, keleten azért még a jelenlegi háború ellenére is nem kevesen inkább Moszkva pártján állnak”

A nagyobb szárazföldi hadműveletek következő szintje vélhetően kettős felosztású lesz. Mindenekelőtt be kell fejeződnie Mariupol ostromának, amely az ostromló erők felszabadulása mellett ideológiai jelentőséggel is bír Moszkvának. Egyes jelentések szerint a várost eredetileg védő 14 ezer fős alakulatból mára mindössze 7 ezren maradtak, ám pontos számokat nem tudni. Figyelembe véve az orosz védelmi minisztérium azon közlését, amely szerint csapataik Mariupol felét tartják ellenőrzés alatt – köztük legfontosabbként az Azovsztal acélkombinát területét – a véres harcok még akár egy hétig is elhúzódhatnak.

Ezt követően az 50-55 ezer főre becsült donbasszi ukrán főerők bekerítése, illetve felmorzsolása következik. Utóbbi során nem elképzelhetetlen ismét az orosz légierő hathatós közreműködése.

„Nem megerősített információk szerint a konfliktus kezdetekor az ukrán főerők 30 napra elegendő ellátmánnyal rendelkeztek Donbasszban, amely optimista szcenárió mellett is a végéhez közeledik”

Persze tudja ezt az ukrán hadvezetés is, és még a kezdeti időszakban jelentősebb szállításokat eszközölhetett, ám ezek sem fogják tudni érdemben kiterjeszteni az ukrán erők ellenállását. Miközben pedig a bekerítési műveletek zajlanak, addig az Ukrajna többi részén található kritikus katonai infrastruktúrát – beleértve a nyugati fegyverszállításoknak helyet adó raktárakat – folyamatosan rakétatűz alatt tartja majd az orosz haderő.

„Ha a fentebb vázolt bekerítések sikerrel zárulnak orosz szempontból, akkor a műveletek második részében gyakorlatilag egész Délkelet-Ukrajna orosz ellenőrzés alá kerül”

Ezt követően megnyílik az út a belső területek, illetve a másik frontokra történő átcsoportosítás előtt. Kérdés persze mindez milyen útvonal mentén történhet, de a legvalószínűbb a Dnyeper mentén történő haladás északnak, míg nyugatra a már tárgyalt Odessza/Transzdnyisztria felé történő offenzíva várható. A balparti Ukrajna megszerzésével pedig Oroszország vélhetően el is érheti majd egyik legfontosabb stratégiai célját.

A francia külügyminisztérium térképe az ukrajnai harcok állásáról. A hozzá tartozó közlemény szerint Moszkva Krivoj Rog illetve Zaporozsje térségében ért el kisebb területi gyarapodást #moszkvater
A francia külügyminisztérium térképe az ukrajnai harcok állásáról. A hozzá tartozó közlemény szerint Moszkva Krivoj Rog illetve Zaporozsje térségében ért el kisebb területi gyarapodást
Forrás:Twitter

Utolsó pontként érdemes a narratívák világába is röviden ellátogatni. Az információs térben a narratívákért folyó dezinformációs harc nemhogy csökkent volna az elmúlt napokban, épp rendre felülmúl minden várakozást. A nyugati támogatású ukrán olvasat fölénye egyértelmű, Moszkva gyakorlatilag mintha le is tett volna a másik oldal meggyőzéséről.

„Bár, ha úgy nézzük a nyugati médiatér épp úgy került kialakításra, hogy a másik oldal esetleges véleményének esélye se legyen megjelenni”

Utóbbival összefüggésben számos, egyértelműen álhírnek tekinthető információ is elterjedt a nyugati – és ezáltal a hazai – közbeszédben. Ukrán források szerint a legfontosabb orosz harckocsigyár, az Uralvagonzavod a szankciók hatására leállította termelését, miközben az orosz haderő mindössze három napra elég ellátmánnyal rendelkezik.

Elsőként nehezen elképzelhető, hogy az Uralvagonzavod vagy omszki leányvállalata az Omszktranszmas a nyugati szankciók hatására leállt volna a termeléssel, miután

„2014-ben az elsők között került fel a konszern a szankciós listára”

Az UVZ nyolc év alatt hozzászokott a szankciós működéshez, és importhelyettesítési politikához, így kizárt, hogy a termelési folyamatokat a szankciók leállították volna. Az egyedüli külföldi licenszterméket a belorusz Szoszna-U irányzékrendszer képezi, ám miután az Fehéroroszországból érkezi, így aligha valószínű, hogy problémák adódnának vele.

„Ahogy március negyedikén a brit titkosszolgálathoz köthető Bellingcat egyik alapítója, Hriszto Guszev is bedobta a köztudatba az orosz készletek utólag falsnak bizonyuló kifogyásának hírét, úgy ezen mostani jelentések is ugyanannyi relevanciával rendelkeznek”

Természetesen utánpótlás szükséges minden harcoló alakulatnak – és abban lehetnek problémák –, de most sem fog az orosz haderő három napon belül kifogyni sem munícióból, sem élelemből.

A konfliktus első időszakához képest az információszerzést megnehezíti a napokban elfogadott ukrán jogszabály, amely akár 12 év börtönbüntetéssel is sújthatja azon ukrán állampolgárokat, akik bármilyen módon a közösségi oldalakon az ukrán haderőről, és annak mozgásáról posztolnak. Orosz és szakadár oldalon pedig gyakorlatilag a hadműveletek kezdete óta a hamis hírekről elfogadott hasonló jogszabály mellett majdnem teljes hírzárlat lépett érvénybe. A hivatalos közléseken, illetve az online térben megjelenő információkon túl elérhető források száma viszonylag szűkös, amely így tovább csökkenhet.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.