//Amerikát választja az örmény sakkozó
„Aronjan döntő lépésre határozta el magát, elhagyja a hazáját. Több évet ugyanis már nem vesztegethet el a pályafutásából” #moszkvater

Amerikát választja az örmény sakkozó

MEGOSZTÁS

Jerevánban továbbra is feszült a helyzet, ám úgy tűnik, hogy a tábornoki kar fenyegetése ellenére Nikol Pasinjan kormányfő ezúttal is túléli a távozását követelő tiltakozások újabb hullámát. A hosszú ideje tartó örményországi káoszból, Pasinjan három éve tartó, a karabahi tragédiába torkolló országlásából azonban egyre többeknek van elegük. A világ legjobbjai közé tartozó örmény sakkozó, Levon Aronjan például bejelentette, hogy az Egyesült Államok színeiben versenyez tovább.

„Aronjan döntő lépésre határozta el magát, elhagyja a hazáját. Több évet ugyanis már nem vesztegethet el a pályafutásából” #moszkvater
„Aronjan döntő lépésre határozta el magát, elhagyja a hazáját. Több évet ugyanis már nem vesztegethet el a pályafutásából”
Fotó:EUROPRESS/Vladimir Vyatkin/Sputnik/Sputnik via AFP

A Nyugat nagy örömére és támogatásával 2018-ban hetekig tartó utcai tüntetések után került a kormányfői székbe Nikol Pasinjan. Sikeréhez jelentős mértékben hozzájárult az országot addig irányító úgynevezett karabahi klán korruptsága, az általuk felépített politikai  rendszer elfáradása. Pasinjantól ezért sokan a megtisztulást és a megújulást várták.

„Kevesen gondolták, hogy a karabahi harctéri parancsnokokból lett elnökök, a hatalomban túlságosan megmelegedő Robert Kocsarjan és Szerzs Szargszjan után még lehet rosszabb”

A „bársonyos forradalom” vezéralakja azonnal hozzáfogott a hatalmi berendezkedés átalakításához, a vezető posztokba mindenütt a saját embereit helyezte. Amivel olyan nagy baj még nem is lett volna, ám hamar kiderült e csapat teljes hozzánemértése. A gazdaság tovább zsugorodott, a szociális helyzet látványosan romlott.

Az örmények azonban még ekkor sem gondolták, hogy még ennél is jöhet rosszabb. S jött a karabahi válság kiújulása, amelyben mindennél jobban megmutatkozott Pasinjanék inkompetenciája. Az eredmény ismert. Örményországot a teljes vereségtől a Moszkva közvetítésével tető alá hozott békekötés mentette meg. Az örmények többsége ezt nemzeti tragédiaként élte meg, Pasinjan kapitulációját pedig hazaárulásnak tartja. Azóta egymást érik a miniszterelnök távozását követelő tüntetések. Közben tombol a járvány és lényegében le állt a gazdaság.

„Örményország egyre élhetetlenebbé válik”

Erre a helyzetre reagált a világ legjobbjai közé tartozó örmény sakkozó, Levon Aronjan, aki Facebook-oldalán jelentette be, hogy az Egyesült Államok színeiben versenyez tovább. A nemzetközi nagymester a világranglista hatodik helyezettje, és hazája teljes közönyét hozta fel a váltás egyik legfőbb okának.

„Aronjan sorai jól mutatják, hogy Pasinjanék országlásának három éve nemcsak a karabahi tragédiához, hanem a világot az elmúlt években uraló örmény sakk hanyatlásához is vezetett. Története valahol látlelete a jelenlegi örmény helyzetnek”

„A tavalyi év mindannyiunk számára túl nehéz volt. Járvány, háború, esetemben személyes nehézségek és az állam abszolút közönye az örmény sakk iránt” – írta a 38 éves Aronjan, aki a nemzetközi szövetség rangsorában az előkelő hatodik helyet foglalja el. Mint fogalmaz, azzal a választással szembesült, hogy vagy feladja az álmait, vagy oda költözik, ahol megbecsülik

„Aronjan döntő lépésre határozta el magát, elhagyja a hazáját. Több évet ugyanis már nem vesztegethet el a pályafutásából”

„Őszintén büszke vagyok arra, hogy az örmény sakk legnagyobb teljesítményéhez jelentősen hozzájárulhattam: három olimpiai arany, arany a világ-és Európa-bajnokságon, két világkupa, számos egyéni és válogatott győzelem. Szerintem egyértelmű, hogy a sakkvilág magasságaiba lehetetlen elérni hosszú távú hatalmas munka és célzott állami támogatás nélkül” – írja Fb bejegyzésében a sakkozó, megemlékezve arról, hogy az örmény sakk sikereihez mennyiben járult hozzá Szerzs Szargszjan volt elnök személyes figyelme és támogatása.

„Aronjan leírja, hogy a 2018-as „bársonyos forradalom” után az új kormány megígérte, hogy folytatja a sakk támogatását, de ez csak ígéret maradt. Közben a hatalom új urai elkezdték maguknak kisajátítani a sikereket, a támogatás helyett azonban csak önmagukat reklámozták”

Ezzel pedig sikerült az örmény sakkéletet káoszba taszítani. Az olimpiai bajnok többször is megpróbálta az ország vezetőit ráébreszteni a helyzet tarthatatlanságára, ám sem a sportért felelős miniszter, sem pedig Pasinjan kormányfő nem tett semmit.

„Nem sikerült elmagyaráznom – kesereg Aronjan – az új kormánynak, hogy a sakk hazánk nagy öröksége, és sikereink talán az ország egyik legnagyobb teljesítménye, személy szerint pedig az 1992-1994-es karabahi háború, Arcah szabadságának kivívása után ezekre a győzelmekre vagyok a legbüszkébb a független Örményország történetében”

A hatalom válasza minderre az volt, hogy Levon Aronjanban nincs több potenciál. Az olimpiai bajnok sakkozót közben évek óta vonzó ajánlatokkal csábította több ország is. Az amerikai filantróp és a sakk kedvelő Rex Sinkefeld például évente ismételte meg ajánlatát az Egyesült Államokba költözésre. Aronjan azonban maradt. Három év után azonban betelt a pohár. A sakkozó elfogadta Sinkefeld ajánlatát, megköszönve, hogy hitt benne. „Biztos vagyok benne, hogy a sakk visszanyeri Örményországban a becsületét, és az ország visszaszerzi méltó helyét a világban. Addig is, még egyszer biztosítani szeretném Önöket, hogy a távolból is mindent meg fogok tenni a hazámért” – fejezi be közleményét Levon Aronjan.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.