//Amerikai össztűz alatt Bulgária
„Rumen Radev államfő lenne az amerikaiak embere?” #moszkvater

Amerikai össztűz alatt Bulgária

MEGOSZTÁS

Teljes a felfordulás Bulgáriában. Az áprilisi választásokon győztes Bojko Boriszov partnerek híján nem tudott, az ellenzék pedig mintha nem akart volna kormányt alakítani. A hatalmi vákuumot kihasználva Rumen Radev államfő a saját pecsenyéjét sütögeti, de élve a két választás között meggyengült szuverenitással, az Egyesült Államok is a maga javára alakítaná az erőviszonyokat. Érdemes figyelni most Bulgáriára, mert az ottani helyzet akár itthon is előállhat.

„Rumen Radev államfő lenne az amerikaiak embere?” #moszkvater
„Rumen Radev államfő lenne az amerikaiak embere?”
Fotó:EUROPRESS/Julia LAZAROVA/AFP

A globális korrupcióellenes Magnyitszkij-törvény alapján az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az igazságszolgáltatás elől Dubajba menekült Vaszil Bozskov szerencsejáték cézár, Deljan Peevszki sajtómágnás, illetve a mágnás jobbkézének tartott Ilko Zseljazkov, titkosszolgálati vezető és további három személy ellen. A büntetőintézkedések értelmében a listán szereplő személyeknek és a hozzá fűződő vállalatoknak megtiltják a hozzáférés az Egyesült Államok pénzügyi rendszeréhez, illetve befagyasztják valamennyi amerikai vagyonukat, valamint megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy üzleteket kössenek a szóban forgó személyekkel és cégekkel.

Mindezt megfejelve a héten a Rumen Radev államfő által kinevezett ideiglenes ügyvivő kabinet az amerikai szankciókra válaszul munkacsoport felállításáról döntött, amely fittyet hányva az alkotmányossági aggályokra, feketelistát állít fel azokról a vállalatokról és személyekről, akik kapcsolatban állnak a szankciókkal sújtott három bolgárral és 64 céggel. Azóta a szégyenlistára további 34 vállalat került fel.

Vaszil Bozskov a büntetőintézkedés hatására a következő bejegyzést tette közösségi oldalán: „A kormány döntése példa nélküli hazánk demokratikus történetében. A kabinet annyira sietett teljesíteni a külföldi „főnökök” akaratát, hogy megsértette a bolgár állampolgárok alapvető jogainak egészét, az alkotmányt, az emberi jogok európai egyezményét, az emberi jogok chartáját, az EU alapvető jogait és számos bolgár törvényt.”

„Az amerikai külügyminisztérium 2014-ben Magyarországgal szemben próbálkozott hasonló módszerrel engedelmességre bírni az akkori Orbán-kormányt, ám beletört a bicskájuk”

Az Európai Unió most sem védte meg saját tagállamát. Az Európai Parlament viszont bejelentette, hogy ősszel küldöttséget küld Bulgáriába a visszaélések kivizsgálására. Kövesi Laura európai főügyész, amint a luxemburgi székhelyű testület június 1-én hivatalosan megkezdte működését, már elsőnek csütörtökön meglátogatta a bolgár fővárost, és első kézből tájékozódott a bolgár igazságszolgáltatás aktuális helyzetéről.

„Felvetődik a kérdés, hogy miért éppen most, két hónappal az április 4-i rendes parlamenti és 40 nappal a július 11-i előrehozott választások között vetette be az Egyesült Államok a büntetőintézkedéseit a balkáni országgal szemben?”

Joe Biden már a február 4-i beszédében jelezte, hogy „Amerika visszatért”, vagyis az Egyesült Államok vissza kívánja szerezni a nemzetközi politika formálásában betöltött vezető szerepét. Ennek jegyében visszatértek a Clinton-adminisztrációból mindazok a jól ismert külpolitikai szereplők, például Victoria Nuland, akik nyíltan beavatkoztak a közép- és kelet-európai országok belpolitikájába. Ide sorolható Herro Mustafa szófiai amerikai nagykövet is, aki már 2019. őszen figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok szankcionálni fogja mindazon személyeket, akik érintettek korrupcióban és az emberi jogok súlyos megsértésében. A nagykövet asszony mostanában is rendkívül aktív, helytartóként járja az a bolgár intézményeket, látogatást tett Rumen Radev államfőnél és megbeszélést folytatott a múlt pénteken Bojko Boriszov volt miniszterelnökkel is.

„Az amerikai külügyminisztérium legfőbb célja felszámolni a maradék orosz befolyást a Balkán-térségében. Ebből a célból szövetségre léptek a bulgáriai Soros szervezetekkel, élükön az ügyészségi eljárás alatt álló Ivo Prokopiev neoliberális oligarchával, az úgynevezett Kapital kör vezetőjével”

A neoliberálisok befészkelték magukat és jelentős befolyásra tettek szert a Bojko  Boriszov által vezetett volt kormánypárt liberális tagozatában, illetve közvetlenül irányítják a tavaly nyári kormányellenes tüntetések szervezőinek, az áprilisi parlamenti választásokon 9,31-os százalékos eredményt elérő Demokratikus Bulgáriának (DB) a politikai tevékenységét. Feltehetőleg a Kapital kör súg az amerikaiaknak, kire fókuszáljanak.

Politikai elemzők szerint Washington jelezni akarja Szófia felé, hogy nem tűri meg, hogy az igazságszolgáltatás elől Dubajba menekült posztkommunista oroszbarát Vaszil Bozskov oligarcha mozgassa a háttérből a politikai szálakat. A pártja kis híján bejutott az előző parlamentbe, sajtóhírek szerint a Levszki focicsapat volt tulajdonosa közvetlenül látta el tanácsokkal Radev államfőt.  Peevszki a török és a muzulmán kisebbség pártot képviselő, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) volt politikusa.

„Sajtóbirodalma biztosította a médiahátteret Boriszovék kormányzásához 2014 óta”

Bár a DPSZ tagja az ALDE pártszövetségnek, az etnikai párt tiszteletbeli elnöke, Ahmed Dogan egyaránt szoros kapcsolatot ápol a török államfővel, Recep Tayyip Erdogannal és Moszkvával. A DPSZ már több mint két évtizede a mérleg szerepét tölti be a bolgár belpolitikában, támogatásuk nélkül szinte lehetetlen kormányozni Bulgáriában. A DPSZ kiállt Peevszki mellett, és bizonyítékokat vár az amerikaiaktól a korrupciós vádakra. Érdekességként meg kell említeni, hogy Bozskov és Peevszki egymás halálos ellenségei, miközben mindketten Dubajban rejtőzködnek.

„Rumen Radev államfő lenne az amerikaiak embere?”

Az atlantisták szerint Rumen Radev politikai karrierjét Leonyid Resetnyikov volt KGB tábornok szervezte meg. Először 2016-ban előkészítette Kornelia Ninova megválasztását a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) élére, illetve egy évvel később ketten közösen találták ki Rumen Radev jelölését a köztársasági elnöki címre. Radev Kremlhez kötődését mutatja, hogy mindig is ellenezte az Oroszország elleni szankciókat, soha nem nyilatkozott egyértelműen Ukrajnával kapcsolatban, elismerte a Krímet orosznak, nem ítélte el a Kreml Kelet-Ukrajna politikáját, és ellenezte, hogy Bulgária F-16-os vádászgépeket vásároljon légierejének korszerűsítésére.

Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Rumen Radev NATO-tábornok, és Szófia ad otthon a 12 tagállamot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának. Mint ismeretes, a kezdeményezés legfőbb célja, hogy közép- és kelet-európai európai uniós államok növelhessék energetikai függetlenségüket Oroszországtól. A kezdeményezéssel kapcsolatban Radev próbált bagatellizálni: „Ez se nem szövetség, se nem katonai, és nem Oroszország ellen szól”.

„Politikai elemzők szerint nem valószínű, hogy az amerikaiak bíznának Radev államfőben.  Felhasználják ugyanakkor arra, hogy elvégezze a piszkos munkát és hatalomra juttassa a Soros-szervezetekhez kötődő neoliberálisokat. A lopakodó puccs legfőbb célja, hogy Bulgária ne blokkolja tovább Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését”

A bolgárok sérelmezik, hogy Észak-Macedónia a titóista történetírásnak megfelelően kisajátítja a bolgár történelmet, az iskolai tankönyvekben a bolgárokat még mindig fasisztáknak nevezik, és tatár származásúakként minősítik őket. A neoliberálisok hatalomra jutásuk esetén beengednék az országba a migránsokat, elfogadnák az Isztambuli egyezményt, megengednék az azonos neműek házasságkötését.

Az április 4-i rendes parlamenti választásokat a Boriszov vezette jobbközép GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) hiába nyerte meg, koalíciós partner hiányában nem tudott kormányt alakítani. A tavaly nyári kormányellenes tüntetések szervezői közben bejutva a parlamentbe, tovább folytatták Boriszov démonizálását. Összefogva az ellenzéki szocialistákkal és török liberálisokkal, folyamatos lejárató kampányokat folytattak Boriszov 10 éves öröksége ellen.

„Miután parlamenti többség hiányában a GERB visszaadta kormányalakítási megbízását, az ellenzéki összefogás simán alakíthatott volna kormányt, de sem a második helyezett a Van Ilyen Nép párt, sem a szocialisták nem éltek a lehetőséggel. Nyilvánvaló, hogy ennek a tiszavirág életű parlamentnek nem a kormányzás volt a célja, hanem a hatalom átjátszása az államfő kezébe”

Radev a kormányalakítás sikertelensége címén feloszlatta a parlamentet, és július 11-re előrehozott választásokat írt ki. Addig pedig az általa összeállított, a ’90 években levitézlett tábornokok és titkosszolgák, posztkommunista káderek aktiválásával létrejött kabinet vette át a kormányzást. Az új kormány felállásáig Radevnak gyakorlatilag teljhatalma van. A mindösszesen 9 alkalommal összeülő dicstelen parlamentnek azonban sikerült alkotmányellenes módon az ellenzék javára megváltoztatnia a parlamenti választási szabályokat, és megszüntetni azokat a különleges ügyészségeket, amelyek a posztkommunista oligarchák tevékenységét vizsgálták.

„A régi nomenklatúrához tartozó tábornokok és titkosszolgálatatok alkotta kormány féktelen tisztogatásba kezdett”

Lecserélték a rendőrség, a titkosszolgálatok, a minisztériumok felső vezetőit, leállították a kiemelt infrastrukturális beruházásokat, megszállták a különböző hivatalokat, magáncégeket. Július 1-től felemelik az áram, a gáz és a távhőszolgáltatások árait. Raskov belügyminiszter bejelentette, hogy július 1-11 között a szervezett bűnözés elleni szolgálatok és a rendőrség emberei a szavazatvásárlások elkerülése érdekében bírósági jóváhagyások nélkül fognak 24 órára vizsgálati fogságba helyezni ismert politikusokat, üzletembereket és hozzájuk kapcsolódó személyeket. További tervek szerint házkutatásokat tartanak lakásokban, irodákban, sőt több száz főt foglalkoztató cégeknél is. A terv részleteit a hónap végén hozzák nyilvánosságra. Kiszivárgott hírek szerint Radev próbálja elhitetni, hogy ő csak kinevezte az ügyvivő minisztereket, de közben arra utasítja őket, hogy keressenek kompromittáló adatokat. Ha pedig nem találnak, akkor találjanak ki, és csoportosan mondjanak fel a vezető tisztviselőknek.

Mindezek fényében Daniel Mitov, a GERB elnökhelyettese az ügyvivő kormány tevékenységével kapcsolatban kijelentette, a két hónapig ügyködő ügyvivő minisztereknek nem az a dolguk, hogy kutakodjanak, hanem hogy biztosítsák az elkövetkező választások tisztaságát, amelyek egyre inkább veszélyeztetve vannak. A reváns vágyától vezérelt kormány minden nap előáll valami koholmánnyal, amelyet nem tudnak alátámasztani tényekkel. Mint Mitov aláhúzta, szeretne lecsapni a GERB-re még a választások előtt. A szankciókkal kapcsolatban elmondta, arra használják fel őket, hogy bizonyos üzletembereket kiszorítsanak, és a helyükbe Radev embereit ültessék be.

„Közben megkezdődött az előrehozott választás kampánya”

A Barométer közvélemény-kutató legfrissebb előrejelzése szerint a Boriszov vezette jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) koalíciós partnerével, a konzervatív Demokratikus Erők Szövetségével (SZDSZ) 24,1, az április 4-én a második helyet megszerző Szlavi Trifonov showman fémjelezte Van Ilyen Nép (ITN) nevű párt 17,1, a Kornelia Ninova vezette Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 16,9, a DPSZ 11,3, a Demokratikus Bulgária pedig 8,9 százalékos eredményre számíthat. A korábbi parlamentbe be nem jutott pártszövetség, az Egyesült Hazafiak, Bolgár Hazafiak néven 6,1, a tavalyi kormányellenes tüntetésekben aktívan résztvevő, az idei parlament újoncpártja, az Álljatok fel, Maffiózok takarodjatok! párt épp hogy átlépné a 4 százalékos parlamenti küszöböt. Amennyiben nem történik jelentős változás, a július 11-i választások hasonló eredményt hozhatnak, mint áprilisban. Akár ismét előrehozott választások következhetnek, és Radev ismét két hónapig teljhatalmat élvezhet.

MEGOSZTÁS

Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.