Kezdőlap » Publicisztika » Álszentek és álhírek egy igazságon túli világban

Álszentek és álhírek egy igazságon túli világban

Az elmúlt években egyre inkább elmosódtak a határok az igazság, a valóság és a kitalált dolgok, az álvalóság között. Újabb és újabb példákkal bizonyítja manapság az élet, hogy egy igazságon túli világban élünk. Olyanban, ahol a valóság naponta kapitulál az úgynevezett igazságok sora előtt, s a tények helyett az érzelmek, vagy a személyes meggyőződés formálják a közvéleményt. Napjaink hősei a trollok, a hackerek, akiket állítólag kizárólag a Kreml vet be a hibrid háborújában, miközben a világ másik, szebbik fele állhatatosan harcol az orosz propaganda ellen. Ám hogy a világ messze nem ilyen fekete-fehér, azt az információs háborút egyre inkább csúcsra járató Nyugat lépten-nyomon bizonyítja.

Élen járnak ebben az angolszász blokk előretolt európai helyőrségeként funkcionáló britek, akik lassan már a természeti csapásokat is Moszkva számlájára írják. Mint ahogy Putyin Oroszországát vádolták a kettős ügynök Szergej Szkripal meggyilkolásának kísérletével is. Az incidens miatt Nagy-Britannia mögött felsorakozott államok pedig több mint 300 orosz diplomatát utasítottak ki, amelyre Moszkva hasonlóképpen válaszolt. Közben Szkripalékra valahogy nem hatott a „halálos méreg”, egyre jobban lettek, s azóta már haza is térhettek. Az eset két halálos áldozata egy macska és két tengerimalac. London a helyzet változásához igazodva újabb és újabb verziókkal állt elő, s a külügyminisztérium hivatalos Twitter-oldaláról csendben eltűnt az a bejegyzés, amely egyértelműen Moszkvához kötötte a novicsok nevű idegmérget….

A cikk a Demokratában jelent meg, a teljes cikk itt olvasható

CÍMKÉK:

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.