„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Aki előtt letérdelt Marlene Dietrich

2021. júl. 11.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A távirat című novelláért mondott köszönetet a német-amerikai díva az írónak, Konsztantyin Pausztovszkijnak

Marlene Dietrich és Pausztovszkij

Marlene Dietrich és Konsztantyin Pausztovszkij

Az orosz kultúra egykor a vasfüggönyön is áthatoló erejét mutatja az alábbi kis történet. A főszereplője az 1968-ban elhunyt Konsztantyin Pausztovszkij, a gyógyíthatatlan romantikus és protestáns író, aki  legfőképpen Turgenyevet idéző, lírai hangú, a szerelemről szóló és az orosz táj szépségeit megéneklő novelláival szerzett magának világhírnevet. Még irodalmi Nobel-díjra is jelölték 1965-ben, ám a rossz nyelvek szerint szovjet nyomásra a hatalomhoz Pausztovszkijnál is lojálisabb Mihail Solohov lett a befutó.

„Kapott azonban egy évvel korábban egy legendává magasztosult elismerést, amely képletesen szintén felért egy Nobel-díjjal. A 20. századi filmművészet egyetlen német világsztárja Marlene Dietrich hajolt meg szó szerint a művészete előtt. A történet azért is keltett akkora figyelmet, mert az a díva borult le az orosz-szovjet író lábai elé, aki inkább a fordított helyzetet szokhatta meg”

Dietrich 1964 májusában érkezett Moszkvába, s amikor megkérdezték tőle, mit szeretne látni, a Kremlt, a Bolsojt, vagy a mauzóleumot, az istennő csendesen csak annyit mondott, hogy a szovjet íróval Konsztantyin Pausztovszkijjal szeretne találkozni. „Régi álmom ez!” – mondta még a repülőtéren az újságíróknak. Mindenki elképedt a kérés hallatán, ám estére előkerítették az akkor már beteg Pausztovszkijt.

Marlene Dietrich estjét az Írók Házában tartották. Amikor a világhírű színésznő megtudta, hogy az író a nézőtéren ül, felhívta a színpadra.

„Az idős Pausztovszkij ingadozó léptekkel ment a pódiumra, ahol az elébe siető díva leborult előtte, megcsókolta a kezét és sírva fakadt”

Egy másik verzió szerint, amikor elindulnak egymás felé, Dietrich futni kezdett, elbotlott ruhája uszályában, s éppen az író előtt esett el. A terem dermedten figyelte a jelenetet, sokan azt sem tudták, ki ez az öregúr. Azzal azonban tisztában voltak, hogy Dietrich lába előtt korábban olyan férfiak hevertek, mint  a Kennedy-fivérekFrank Sinatra, Jean Gabin, James Stewart és Gary Cooper vagy, Ernest Hemingway és G. B. Shaw. A nézők az ámulatból ocsúdva lassan felemelkedtek, s kitört a taps.

Amikor a terem elcsendesedett, Marlene Dietrich elmesélte, hogy élete legnagyobb irodalmi élménye Pausztovszkij A távirat című novellája volt, amelyre véletlenül bukkant egy német válogatásban.

„Azóta érzem azt, hogy tartozom ezért az élményért az írónak azzal, hogy megcsókolom a kezét, amellyel papírra vetette ezt a csodálatos művet. S íme, mindez valóra vált! Köszönöm!”

– magyarázta a történteket az egybegyűlteknek.

Íme, Pausztovszkij Szőllősy Klára  magyar fordításban is megjelent novellája oroszul:

http://smartfiction.ru/prose/telegram/

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Négyszer jelölték, sohasem kapta meg

    2023. jan. 30.
    Margó. Földeák Iván arról mesél, ami még lábjegyzetben sem kerül bele az irodalom annaleseibe. Ezúttal egy romantikus lélek rejtelmeibe veze...

    A halálba küldték a Rosenberg házaspárt

    A hidegháború talán legjellemzőbb története volt Ethel és Julius Rosenberggé, ám nem happy enddel, hanem kivégzéssel végződött. Kémkedés vád...

    Szellemi vasfüggöny Európában

    2021. márc. 19.
    Szellemi vasfüggöny van Kelet- és Nyugat-Európa között. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európa emlékezetközösséget alkot, mentálisan rengeteg dolo...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK