„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Namíbia jelenlegi legnagyobb uránlelőhelye, a Rössing-bánya
Forrás:Wikipédia
– Milyen körülmények jellemzik aktuálisan Namíbia gazdaságát, különösképp kitérve az energetikai szektorra?
– Nos, gazdasági szempontból nyilvánvalóan, mint a világ összes országa a koronavírus után, mi is egy olyan szakaszban vagyunk, amikor a gazdaság újraindításával, lendületbe hozásával kell foglalkoznunk. Ami az energiaszektort illeti, kissé szorult helyzetben vagyunk, miután az elektromos áramot döntően Dél-Afrikából, Zambiából és Angolából importáljuk. Miután az aktuálisan érvényes szerződéseink másfél-két év múlva lejárnak, egyelőre nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogyan leszünk képesek megújítani ezeket a megállapodásokat. Amennyiben erre nem lesz lehetőségünk, akkor számos problémával fogunk szembesülni.
„Namíbia ugyanis csak egy vízerőművel rendelkezik, és mint azt Önök is tudják, a vízenergia termelését jelentős részben befolyásolja az esőzések léptéke”
Namíbiában pedig, amely egy száraz ország, az esőzések nem olyan rendszeresek. Egyúttal energiatermelési szempontból egy széntüzelésű erőmű is rendelkezésünkre áll a fővárosban, Windhoekben.
– Meglepődve hallottam, hogy Kazahsztán után Namíbia a világon a második legnagyobb uránkitermelő, illetve nagy mennyiségű kiaknázatlan tartalékokkal is rendelkezik. Léteznek tervek a termelés bővítésére. Milyen módon kapcsolódik ehhez a Roszatom?
– Igen, globálisan Namíbia a második legnagyobb uránkitermelő, ám mennyiségben messze eltörpülünk Kazahsztán mögött. Jelenleg az összes kitermelt uránt külszíni bányászattal hozzák a felszínre. Mindez az ország nyugati részén, az Erongo régióban található tengerparti területeken történik. Jelenleg az Uranium One az ország keleti részén, a Kalahári sivatagban végez uránkutatást. Az előzetes kutatásokat már 2011-ben megindítottuk. A magfúrási folyamatokra 2019-ben került sor, és felettébb ígéretes lelőhelyeket sikerült találjunk.
Riaan Van Rooyen
„A jelenlegi előrejelzések szerint ez a lelőhely éves szinten 3000 tonnás kitermelést tesz lehetővé, ami jelentős növekedést jelent Namíbia számára”
Tehát a Uranium One, a Roszatom 100 százalékos tulajdonában lévő vállalatként, jelenleg az ottani kutatásokkal foglalkozik. Egyúttal, ahogy már említettem, remélhetőleg a közeljövőben megkezdhetjük a kísérleti kitermelést, azonban még számos fúrás elvégzése vár ránk.
– Ugyancsak tudomásomra jutott, hogy Namíbia érdeklődik az Akademik Lomonoszov típusú úszó atomerőművek és az SMR-technológia iránt. Vannak-e konkrét tervek a fejlesztésekkel kapcsolatban, és milyen lehetőségeket kínál ez Namíbia számára?
– Jelenleg nem hiszem, hogy lennének konkrét tervek, ugyanis a kormánynak elsőször arról kell döntenie, hogy a blokk típusú – azaz SMR-Small Modular Reactor –, vagy az úszó atomerőművek mellett teszi le a voksát. Nekünk, mint állampolgárok számára talán a blokk típusú atomerőmű lenne a legjobb megoldás. Ugyanis könnyen el lehetne azt a tengerpart mentén helyezni. Rendelkezünk egy jelentős kikötővel a Walvis-öbölben, amely már most is a namíbiai import és export fő csomópontjaként üzemel, illetve délebbre ott van még Lüderitzbucht is. Amennyiben ezeken a helyszíneken képesek lennénk megépíteni ezeket az atomerőműveket, az szintén megkönnyítené azok hozzákapcsolását az energiahálózathoz.
„Sőt ehhez kapcsolódóan lehetővé tenné egy sótalanító üzem létesítését”
Egy olyan száraz ország számára, mint Namíbia, rendkívül fontos lenne egynél több sótalanító üzem megléte is. Ugyanis jelenleg csak eggyel rendelkezünk, ám az az Orano bányavállalat tulajdonában áll, amely nyilvánvalóan a saját bányáját részesíti előnyben a vízszolgáltatás során.
– Milyen feltételekkel kínálja Oroszország a nukleáris technológia átadását Namíbia számára?
– Ahogyan azt már a Uranium One korábbi közleményeiből kiderül, a társaság üzleti modelljének alapján az jelenti, hogy Uranium One elsőként feltárja, majd kitermeli uránt. Ezt követően elszállítja, és a megfelelő szintre dúsítja azt. Végső soron pedig a Roszatom megépíti az említett atomerőművet, ahonnan az adott ország a későbbiekben megvásárolhatja a villamosenergiát. Számunkra ez abban az értelemben jelent komoly előnyt, hogy amennyiben ma meghatározzák az árat, az harminc év múlva is ugyanaz lesz. Ugyanis az urán és az atomenergia esetében nincsenek olyan mértékű áringadozások, mint a szén, olaj, gáz vagy egyéb hasonló energiahordozók tekintetében.
Az interjú egy részlete
– Milyen egyéb lehetőségeket és szempontokat kínál a Roszatom Namíbia számára?
– Noha a tárgyalások még nagyon kezdeti szakaszban vannak, de már megkezdődtek az orvosi felszerelésekkel és a gyógyászatban használt izotópokkal – lásd daganatos betegségek kezelése – kapcsolatos egyeztetések. Ezeket még mindig Dél-Afrikából kell importálnunk, tehát ebben az értelemben sem vagyunk teljesen függetlenek. Ezek a tárgyalások még a kezdeti fázisban tartanak, ám a Roszatom már felvette a kapcsolatot országunk egészségügyi és szociális minisztériumával, ahol megkezdődtek az előkészítő egyeztetések. Nagyon reméljük, hogy a közelgő orosz-afrikai csúcstalálkozóval a tárgyalások képesek lesznek eredményeket felmutatni, amelyeket aztán szerződéses úton rögzíthetünk majd.
– Milyen várakozásokkal tekint az elkövetkező Oroszország-Afrika csúcstalálkozóra?
– A magam részéről nagyon örülök annak, hogy elnökünk, Őexcellenciája, Hage Gaingob már jelezte részvételi szándékát. Emellett annak is hangot adott, hogy szerinte a csúcs rengeteg haszonnal kecsegtet Namíbia számára.
Az interjú további részlete
Remélhetőleg képesek leszünk előrehaladni az atomenergiáról szóló tárgyalások terén. Mert mint tudják, még ha meg is állapodunk, akkor is legalább hat-hét évbe telne, amíg az atomerőművet üzembe helyezzük. Tehát minél hamarabb elkezdjük a tárgyalásokat, annál jobb. Az egészségügyi tárgyalásokat illetően pedig nyilvánvaló, hogy érdekünk a megállapodások mielőbbi tető alá hozatala. Ezzel ugyanis nagy segítséget tudnánk nyújtani a rákos megbetegedésekkel és egyéb egészségügyi problémákkal küzdő namíbiaiaknak.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
Emlékeznek még az 1956 októberében szavalt izé.. csasztucskára?
“Azt kérdezik Pesten, Budán
Hová megy a magyar urán?”