Tüntetők az Alkotmánybíróság abortusztörvény-korlátozásról szóló döntése ellen tiltakoznak Varsóban, Lengyelországban, 2020. október 23-án
Fotó:EUROPRESS/JANEK SKARZYNSKI/AFP
Pár éve egyszer már nekifutott a kormányzó Jog- és Igazságosság az abortusz törvény további szigorításának, ám akkor a tiltakozások meghátrálásra késztették a lengyel katolikus egyházzal szoros kapcsolatot ápoló nemzeti konzervatív pártot. A klérus támogatása nagyon fontos Kaczynskiéknak, így aztán megint nekifutottak a szigorításnak. Mint egyes elemzők rámutatnak, e támogatás megőrzése érdekében nem is nagyon tehettek mást. S mikor máskor vessék fel újra ezt a kérdést, mint járvány miatti, a tömeges megmozdulásokat is korlátozó szigorítások előtt.
„Az alkotmánybíróság szimbolikusan október 22-én, a száz éve született II. János Pál pápa emléknapján – 1978-ban ezen a napon mutatta be székfoglaló szentmiséjét – tárgyalta azt a javaslatot, amely szerint ellentétes az alaptörvénnyel az úgynevezett eugenikus abortusz, vagyis azon magzatok elvetetésének gyakorlata, amelyek a vizsgálatok szerint súlyos rendellenességekkel születnének”
S nem meglepő módon tovább keményedhet Európa enélkül is legszigorúbb abortusz törvénye. A döntés értelmében a jövőben akkor sem engedélyezik a terhesség megszakítását, ha a magzatnak bizonyíthatóan súlyos rendellenességei vannak. Az elvégzett műtétek 98 százalékára már eddig is csak azért kerülhetett sor, mert a magzat nem egészséges. A terhesség megszakítások száma az utóbbi években a korábbi átlagosan 700-ról évi ezer fölé kúszott, emellett a becslések alapján több tízezer illegális megszakítást végeznek el otthon és külföldön. A jelenlegi, még 1993-ban elfogadott lengyel szabályozás szerint az abortusz csak három kivételes esetben engedélyezhető, vagyis ha a terhesség veszélyezteti az anya életét vagy egészségét, ha nagy az esélye súlyos rendellenességnek vagy gyógyíthatatlan betegségnek, vagy ha a magzat nemi erőszak útján fogant.
„A dolog érdekessége, hogy e szigorításra éppen akkor kerül sor, amikor Ferenc pápa a homoszexuálisokkal szemben megengedő kijelentésével került a világlapok címlapjára”
II. János Pál annak idején e kérdés kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a homoszexuális személyek iránti tiszteletadás semmilyen formában nem vezethet a homoszexuális viselkedés jóváhagyó elfogadásához, vagy a homoszexuális együttélés jogi elismeréséhez. Ennél Ferenc pápa a róla szóló filmben valóban tovább ment, még ha nem annyira, mint azt egyesek értelmezték.
A Catholic News Agency a képet árnyalva, és az egész kontexust vizsgálva rámutat arra, hogy a pápa azt mondta, hogy a homoszexuálisoknak joguk van családhoz tartozniuk, Isten gyermekei, és joguk van a családhoz. Senkit nem szabad emiatt kivetni vagy nyomorulttá tenni. Ez a kijelentés tehát arról szól, hogy a szülőknek és a rokonoknak nem szabad kitagadniuk gyermekeiket, családtagjaikat azért, mert azok homoszexuálisnak, vagy bármelyik szexuális kisebbséghez vonzódónak vallják magukat. Ferenc pápa azonban ezzel még nem egyezett bele – mint azt egyes kommentárok feltételezik – az azonos nemű párok gyerekvállalásába. Tény ugyanakkor, hogy a pápa kiállt a homoszexuális emberek együttélését biztosító jogi szabályozások mellett. A polgári együttéléssel kapcsolatban a pápa úgy fogalmazott,
„meg kell alkotni a polgári együttélésről szóló törvény. Ily módon jogilag rendeződik a kérdés”
Szó, ami szó, nem a lengyel szigorításoknak ágyazott meg Ferenc pápa. De mint az abortusz szigorítása miatt kirobbant tüntetések is mutatják, a lengyelek jelentős része sem ért egyet az alkotmánybíróság döntésével. S hogy mit gondol minderről a helyzetről a lengyel katolikus egyház? Hallgat, mert logikusan tüntetnie kellene a pápa ellen. Az meg hogy nézne ki?
Az első számú hír azonban a koronavírus-járvány gyors terjedése. A csaknem 40 millió lakosú országban 230 ezer fertőzést diagnosztizáltak és 4 ezer felett van a halottak száma. Egy nap alatt 13 632 új fertőzöttet regisztráltak, többet, mint eddig bármikor a járvány kitörése óta, 153-an elhunytak, közülük 137-nek a Covid-19 mellett valamilyen krónikus alapbetegsége volt. Egy nap alatt 687-tel, 10 788-re nőtt a koronavírus-fertőzéssel kórházakban kezeltek száma, 851 beteg van lélegeztető gépen.
„A kórt már elkapta Andrzej Duda államfő is, a kormány pedig tovább szigorított a járványügyi intézkedéseken”
Az egész országot a legveszélyeztetettebb kategóriát jelentő piros besorolású övezettnek nyilvánították, így egyelőre két hétre bezárnak az éttermek, korlátozzák a kiskorúak kültéri mozgását, betiltják az öt személynél nagyobb gyülekezéseket. Már korábban országszerte kötelező lett a szájmaszk köztéri viselése.
„S miközben a felmérések szerint a lengyel társadalom politikai összefogást vár ebben a helyzetben, a kormány és az ellenzék (itt is) egymásra mutogatnak”
Mindkét oldal a szolidaritás hiányát kéri számon a másikon. Az ellenzék szerint a kormány csak szavakban kész az összefogásra, hiszen az elmúlt hónapokban 16, a járvánnyal kapcsolatos törvényjavaslatukat söpörte le az asztalról. A Polgári Platform vezetője Borys Budka szerint a kormány nem birkózik meg a járvánnyal, és a hullámok átcsapnak felette. Mateusz Morawiecki kormányfő eközben 10 ezer új kórházi ágy létesítésével, a magánkórházak bevonásával és külföldi orvosok behívásával harcolna a járvány ellen. A járvány és az egyéb betegségek kezelésére osztják fel a kórházakat, intenzív osztályokat szabadítanak fel a fertőzötteknek és ideiglenes kórházakat építenek. A szabályozás könnyítésével pedig 1500-2000 orvosra és 2-3000 ápolóra számítanak elsősorban Ukrajnából.
„Ebből is látszik azonban, hogy egyre égetőbb a kapacitás hiány, az egészségügyi rendszer kifeszül. Fogynak a helyek, nincsen elég orvos és ápoló”
Ebben a helyzetben a Rzeczpospolita szemleírója Tomasz Petriga kommentárjában arra hívja fel a lengyelek figyelmét, hogy ne az államra, a politikusokra, a hivatalnokokra és az orvosokra számítsanak, hanem önmagukra. Mert fontosak a kormány intézkedései, ám a pandémiát csak a szabályok betartásával, felelősségteljes viselkedéssel lehet megállítani.
Mindezek mellett a leginkább talán az amerikai elnökválasztás foglalkoztatja a lengyel sajtót. Mint a „Joe Biden nem hagyja magára Lengyelországot” című cikkében a Rzeczpospolita megállapítja, a lengyel kormány láthatóan Donald Trumpot favorizálta, ám Joe Biden győzelme sem hoz változást. A Lengyelország az amerikai politikában meglévő privilegizált helyének jövőjéről felvetett kérdés jogos, hiszen a lap forrásai szerint a washingtoni nagykövet sikertelenül próbálta felvenni a kapcsolatot Biden stábjának befolyásos vezetőivel. Arról már nem is beszélve, hogy Biden a belarusszal egy sorban autoriternek nevezte a lengyel és a magyar rendszert. A lap azonban amerikai forrásokból arról értesült, hogy Biden befutásával lehetnek ugyan bizonyos nehézségek, ám
„a brexittel az EU-n belül Lengyelország súlya egyértelműen megnőtt az amerikaiak szemében, így győzelme esetén a demokrata jelölt sem hagyja magára”
Aggódik a Dziennik Gazeta Prawna is, amit mutat már a cikk címe is: „A lengyel kormány nem készült fel Biden győzelmére”. Varsó a lap szerint is Trump győzelmére játszik, és idézi capitoliumi forrásait, akik szerint a kormány nem igazán keresi a kapcsolatot Biden stábjához. A lap figyelmeztet arra, hogy elnökváltás esetén az Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit bíráló Barack Obama egykori emberei térhetnek vissza a fontos diplomáciai posztokra, és ez megnehezítheti a regnáló lengyel kormány helyzetét. Megnyugtatásul megjegyzi ugyanakkor, hogy Biden külpolitikai kérdésekben szorosan együttműködik Obama egykori nemzetbiztonsági tanácsadójával Susan Rice-szal, aki bensőséges kapcsolatokat ápol Varsóval, és tisztában van a Kreml fenyegetésével.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater