Belelapoztunk a lengyel sajtóba, és azon egyáltalán nem lepődtünk meg, hogy manapság a lengyeleket (is) a legjobban a koronavírus-járvány foglalkoztatja. Azon sem, hogy Donald Trump győzelméért szorítva erősen figyelnek az amerikai elnökválasztásra. Azon már annál inkább, hogy pár napra még ezeket is felülírta az abortusz további szigorítása feletti vita. Igaz, Lengyelországban ez sem új dolog.

Pár éve egyszer már nekifutott a kormányzó Jog- és Igazságosság az abortusz törvény további szigorításának, ám akkor a tiltakozások meghátrálásra késztették a lengyel katolikus egyházzal szoros kapcsolatot ápoló nemzeti konzervatív pártot. A klérus támogatása nagyon fontos Kaczynskiéknak, így aztán megint nekifutottak a szigorításnak. Mint egyes elemzők rámutatnak, e támogatás megőrzése érdekében nem is nagyon tehettek mást. S mikor máskor vessék fel újra ezt a kérdést, mint járvány miatti, a tömeges megmozdulásokat is korlátozó szigorítások előtt.

„Az alkotmánybíróság szimbolikusan október 22-én, a száz éve született II. János Pál pápa emléknapján – 1978-ban ezen a napon mutatta be székfoglaló szentmiséjét – tárgyalta azt a javaslatot, amely szerint ellen­tétes az alaptörvénnyel az úgynevezett eugenikus abortusz, vagyis azon magzatok elvetetésének gyakorlata, amelyek a vizsgálatok szerint súlyos rendellenességekkel születnének”

S nem meglepő módon tovább keményedhet Európa enélkül is legszigorúbb abortusz törvénye. A döntés értelmében a jövőben akkor sem engedélyezik a terhesség megszakítását, ha a magzatnak bizonyíthatóan súlyos rendellenességei vannak. Az elvégzett műtétek 98 százalékára már eddig is csak azért kerülhetett sor, mert a magzat nem egészséges. A terhesség megszakítások száma az utóbbi években a korábbi átlagosan 700-ról évi ezer fölé kúszott, emellett a becslések alapján több tízezer illegális megszakítást végeznek el otthon és külföldön. A jelenlegi, még 1993-ban elfogadott lengyel szabályozás szerint az abortusz csak három kivételes esetben engedélyezhető, vagyis ha a terhesség veszélyezteti az anya életét vagy egészségét, ha nagy az esélye súlyos rendellenességnek vagy gyógyíthatatlan betegségnek, vagy ha a magzat nemi erőszak útján fogant.

„A dolog érdekessége, hogy e szigorításra éppen akkor kerül sor, amikor Ferenc pápa a homoszexuálisokkal szemben megengedő kijelentésével került a világlapok címlapjára”

II. János Pál annak idején e kérdés kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a homoszexuális személyek iránti tiszteletadás semmilyen formában nem vezethet a homoszexuális viselkedés jóváhagyó elfogadásához, vagy a homoszexuális együttélés jogi elismeréséhez. Ennél Ferenc pápa a róla szóló filmben valóban tovább ment, még ha nem annyira, mint azt egyesek értelmezték.

A Catholic News Agency a képet árnyalva, és az egész kontexust vizsgálva rámutat arra, hogy a pápa azt mondta, hogy a homoszexuálisoknak joguk van családhoz tartozniuk, Isten gyermekei, és joguk van a családhoz. Senkit nem szabad emiatt kivetni vagy nyomorulttá tenni. Ez a kijelentés tehát arról szól, hogy a szülőknek és a rokonoknak nem szabad kitagadniuk gyermekeiket, családtagjaikat azért, mert azok homoszexuálisnak, vagy bármelyik szexuális kisebbséghez vonzódónak vallják magukat. Ferenc pápa azonban ezzel még nem egyezett bele – mint azt egyes kommentárok feltételezik – az azonos nemű párok gyerekvállalásába. Tény ugyanakkor, hogy a pápa kiállt a homoszexuális emberek együttélését biztosító jogi szabályozások mellett. A polgári együttéléssel kapcsolatban a pápa úgy fogalmazott,

„meg kell alkotni a polgári együttélésről szóló törvény. Ily módon jogilag rendeződik a kérdés”

Szó, ami szó, nem a lengyel szigorításoknak ágyazott meg Ferenc pápa. De mint az abortusz szigorítása miatt kirobbant tüntetések is mutatják, a lengyelek jelentős része sem ért egyet az alkotmánybíróság döntésével. S hogy mit gondol minderről a helyzetről a lengyel katolikus egyház? Hallgat, mert logikusan tüntetnie kellene a pápa ellen. Az meg hogy nézne ki?

Az első számú hír azonban a koronavírus-járvány gyors terjedése. A csaknem 40 millió lakosú országban 230 ezer fertőzést diagnosztizáltak és 4 ezer felett van a halottak száma. Egy nap alatt 13 632 új fertőzöttet regisztráltak, többet, mint eddig bármikor a járvány kitörése óta, 153-an elhunytak, közülük 137-nek a Covid-19 mellett valamilyen krónikus alapbetegsége volt. Egy nap alatt 687-tel, 10 788-re nőtt a koronavírus-fertőzéssel kórházakban kezeltek száma, 851 beteg van lélegeztető gépen.

„A kórt már elkapta Andrzej Duda államfő is, a kormány pedig tovább szigorított a járványügyi intézkedéseken”

Az egész országot a legveszélyeztetettebb kategóriát jelentő piros besorolású övezettnek nyilvánították, így egyelőre két hétre bezárnak az éttermek, korlátozzák a kiskorúak kültéri mozgását, betiltják az öt személynél nagyobb gyülekezéseket. Már korábban országszerte kötelező lett a szájmaszk köztéri viselése.

„S miközben a felmérések szerint a lengyel társadalom politikai összefogást vár ebben a helyzetben, a kormány és az ellenzék (itt is) egymásra mutogatnak”

Mindkét oldal a szolidaritás hiányát kéri számon a másikon. Az ellenzék szerint a kormány csak szavakban kész az összefogásra, hiszen az elmúlt hónapokban 16, a járvánnyal kapcsolatos törvényjavaslatukat söpörte le az asztalról. A Polgári Platform vezetője Borys Budka szerint a kormány nem birkózik meg a járvánnyal, és a hullámok átcsapnak felette. Mateusz Morawiecki kormányfő eközben 10 ezer új kórházi ágy létesítésével, a magánkórházak bevonásával és külföldi orvosok behívásával harcolna a járvány ellen. A járvány és az egyéb betegségek kezelésére osztják fel a kórházakat, intenzív osztályokat szabadítanak fel a fertőzötteknek és ideiglenes kórházakat építenek. A szabályozás könnyítésével pedig 1500-2000 orvosra és 2-3000 ápolóra számítanak elsősorban Ukrajnából.

„Ebből is látszik azonban, hogy egyre égetőbb a kapacitás hiány, az egészségügyi rendszer kifeszül. Fogynak a helyek, nincsen elég orvos és ápoló”

Ebben a helyzetben a Rzeczpospolita szemleírója Tomasz Petriga kommentárjában arra hívja fel a lengyelek figyelmét, hogy ne az államra, a politikusokra, a hivatalnokokra és az orvosokra számítsanak, hanem önmagukra. Mert fontosak a kormány intézkedései, ám a pandémiát csak a szabályok betartásával, felelősségteljes viselkedéssel lehet megállítani.

Mindezek mellett a leginkább talán az amerikai elnökválasztás foglalkoztatja a lengyel sajtót. Mint a „Joe Biden nem hagyja magára Lengyelországot” című cikkében a Rzeczpospolita megállapítja, a lengyel kormány láthatóan Donald Trumpot favorizálta, ám Joe Biden győzelme sem hoz változást. A Lengyelország az amerikai politikában meglévő privilegizált helyének jövőjéről felvetett kérdés jogos, hiszen a lap forrásai szerint a washingtoni nagykövet sikertelenül próbálta felvenni a kapcsolatot Biden stábjának befolyásos vezetőivel. Arról már nem is beszélve, hogy Biden a belarusszal egy sorban autoriternek nevezte a lengyel és a magyar rendszert. A lap azonban amerikai forrásokból arról értesült, hogy Biden befutásával lehetnek ugyan bizonyos nehézségek, ám

„a brexittel az EU-n belül Lengyelország súlya egyértelműen megnőtt az amerikaiak szemében, így győzelme esetén a demokrata jelölt sem hagyja magára”

Aggódik a Dziennik Gazeta Prawna is, amit mutat már a cikk címe is: „A lengyel kormány nem készült fel Biden győzelmére”. Varsó a lap szerint is Trump győzelmére játszik, és idézi capitoliumi forrásait, akik szerint a kormány nem igazán keresi a kapcsolatot Biden stábjához.  A lap figyelmeztet arra, hogy elnökváltás esetén az Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit bíráló Barack Obama egykori emberei térhetnek vissza a fontos diplomáciai posztokra, és ez megnehezítheti a regnáló lengyel kormány helyzetét. Megnyugtatásul megjegyzi ugyanakkor, hogy Biden külpolitikai kérdésekben szorosan együttműködik Obama egykori nemzetbiztonsági tanácsadójával Susan Rice-szal, aki bensőséges kapcsolatokat ápol Varsóval, és tisztában van a Kreml fenyegetésével.