„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Ebben a kontextusban felmerül tehát a kérdés, mikor és hogyan kezdi el Brüsszel, Németország és Franciaország az uniós alapszerződések megváltoztatását, amely lehetővé tenné a konszenzusos döntés eltörlését, és az áttérést a minősített többség elvére a döntéshozatalban. S ami a legfontosabb, hogyan győzik meg erről például Magyarországot?”
Fotó:EUROPRESS/FERENC ISZA/AFP
Az Ukrajnában dúló háború felgyorsította az integrációs folyamatokat. A NATO esetében látjuk, ahogy Svédország és Finnország fejvesztve menekültek az észak-atlanti szövetség védőernyője alá, az Európai Unió pedig dinamizálta Ukrajna, Moldova és Grúzia közelítését. Ukrajna kapcsán a jelen helyzetben egyértelmű, hogy az európai integráció hosszú távon is elképzelhetetlen. Az ország háborúban áll, és még ha győz is – sőt, főképp akkor –, egy összeomlott gazdasággal, eladósodott, külső segítség nélkül működésképtelen állammal az ország feltehetően szó szerint is romokban hever. Ha pedig veszít, amire még mindig jóval nagyobb az esély, akkor a fentiek mellett a határkérdés rendezetlensége is akadályozza a felvételt. Legalábbis normális esetben!
„Moldova csatlakozását a felkészületlenség mellett mindenek előtt a Dnyesztermellék kérdésének rendezetlensége akadályozza”
A szeparatista terület sorsát így vagy úgy, rendezni kell, ha nem akar az Európai Unió közvetlen konfliktusba keveredni Oroszországgal. Ha pedig Ukrajnában úgy alakul a helyzet, hogy az orosz erők az egész Novorossziját elfoglalják, akkor nincs miről beszélni, hiszen ez esetben a területet Moldova akár végleg is elveszítheti. De ezen kívül Chisinaunak még azt is el kell döntenie, hogy az uniós tagság, a csendes és fokozatos egyesülés Romániával, avagy a szuverenitás megőrzése számára az első számú prioritás.
„Másképp áll a helyzet Grúziával. Az Európai Bizottság éves jelentésében, és az EU-Grúzia Társulási Tanács szeptemberi ülésén is komoly akadályokat sorakoztattak fel az integráció előtt”
Grúziának 12 feltételt, köztük a politikai rendszer megreformálását, a sajtószabadság megteremtését vagy az igazságügyi rendszer függetlenségének biztosítását kell teljesítenie még ahhoz is, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. A grúz kormány politikai okokból tudatosan fékezi e követelések teljesítését, ellenkező esetben ugyanis nem tarthatná fenn az eljárást a volt elnök Mihail Szaakasvili és társai ellen.
„De más, az Európai Unió működését érintő problémák is az integráció útjában állnak”
A bővítés, különösen pedig a más civilizációs kóddal bíró jelöltek felvétele ugyanis elképzelhetetlen az unió belső reformja nélkül. Brüsszel és az unió vezető országai nem engedhetik meg maguknak a posztszovjet országok felvételét anélkül, hogy az Európai Unió ne fogadná a tagjai közé a jó ideje előszobáztatott balkáni országokat. Ez pedig jó eséllyel Magyarország és a hozzá hasonlóan nemzeti irányultságú, az európai egységet állítólag romboló kormányok pozícióit erősítené.
„Éppen ezért a balkáni országok felvétele az uniós döntéshozatali rendszer átalakítása nélkül megengedhetetlen”
Egyebek mellett a vétó fenntartásával ugyanis csökkenne a nemzetek feletti intézmények erősítéséért, a kis országok alárendeltségének fenntartásáért, és a liberális ideológia nemzeti érdekeket felülíró uralmának megőrzéséért kiálló erők befolyása.
„Ebben a kontextusban felmerül tehát a kérdés, mikor és hogyan kezdi el Brüsszel, Németország és Franciaország az uniós alapszerződések megváltoztatását, amely lehetővé tenné a konszenzusos döntés eltörlését, és az áttérést a minősített többség elvére a döntéshozatalban. S ami a legfontosabb, hogyan győzik meg erről például Magyarországot?”
Az már csak hab a tortán, hogy amennyiben mégis sor kerülne Ukrajna felvételére, a vétón alapuló rendszer akkor is veszélyeztetné a nagyok befolyását. Kijev ugyanis már most arról beszél, hogy az EU tagjaként a saját arcára formálná a szervezetet. S Lengyelországgal, Csehországgal és a baltiakkal együtt már a képessége is meglenne erre. Más kérdés, hogy ez a stílus végképp felrobbantaná az Európai Uniót, amit ugyancsak nem szeretnének az európai nagyok. Nem véletlen, hogy egy ilyen forgatókönyv esetére is gondolva lebegtette meg Olaf Scholz a vétó eltörlését.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
HandaBandy says:
Ha Európa federalista akar lenni, ami szvsz. teljesen “osztályidegen” a kontinens ebbéli felfogásától,
akkor az vélhetően az Európai Bizottság hatalmát erősítené, netalántán kizárólagossá tenné. Hogy aztán
a Bizottság kinek/minek a szálláscsinálója és mennyire a demokratikus igazgatás híve az a háború alatti
tapasztalatok alapján sem kétséges. Sajnos, én is csak azt tudom mondani, hogy az EU vagy a nemzetállamok
szoros és működő szövetsége vagy egy erőtlen, belső gyarmatrendszerben megrekedő és lassan eltűnő
katyvasz .