//A varsói protokoll
Steve és Elizabeth Berry #moszkvater

A varsói protokoll

MEGOSZTÁS

Az idei lengyel elnökválasztás előtt jelent meg Steve Berry legújabb regénye, amelyben a valóság, a történelmi múlt, valamint a bel-, és külpolitikai jelen keveredik a fikcióval. Az amerikai író kedvenc főhőse, Cotton Malone legújabb kalandja során a politika arrogáns mohósága szembesül a történelem súlyával. Egy biztos, a kommunista múlttal való elszámolás, az elnyomó rendszer besúgó hálózata, annak szereplői még számos titkot rejtenek, amihez egy kicsit közelebb vihet ez a könyv.

Steve és Elizabeth Berry #moszkvater
Steve és Elizabeth Berry
Forrás:Wikipédia

Aki szereti a valóságos történelmi múlttal keveredő, az írói képzelet szülte krimi izgalmát, annak vélhetően nem kell bemutatnunk Steve Berryt. Az 1955-ben, Atlantában született amerikai férfi útja kalandokon át vezetett az írásig. Berry jogászként végzett, ügyvédként dolgozott, ám 1990-ben elkezdett írni, de a kiadók – finoman szólva – nem álltak sorba, hogy kiadhassák regényeit. Összesen 85 elutasítást kapott a 12 év alatt megírt öt regényére, amikor megtört a jég. A Ballantime Books 2003-ban bevállalta a Borostyánszoba című könyv kiadását. És ez a második világháború utolsó napjaiban elrejtett német kincsek utáni hajszáról szóló regény egycsapásra meghozta Berrynek az ismertséget. Azóta összesen 18 regénye jelent meg magyarul – összesen 37 nyelvre fordították le eddig a könyveit, ötven országban több mint tízmillió példányban fogyott el – sok közülük New York Times bestseller lett. Feleségével, Elizabeth Berryvel együtt létrehozott egy alapítványt History Matters néven, amely az amerikai történelmi emlékek megőrzéséhez nyújt támogatást.

„Nos, az idők folyamán megtalálta saját hősét, Cotton Malone-t, az Igazságügyi Minisztérium volt ügynökét, aki a már említett, éppen az idei lengyel elnökválasztás előtt megjelent „A varsói protokoll” című regényének is a főszereplője”

Maga a sztori akár teljesen igaz is lehetne, ugyanis a regény alapját egy olyan titkos információ adja, amely nyilvánosságra kerülése esetén terhelő lenne Lengyelország aktuális, az újraválasztásáért induló elnöke számára. Az információt egy titkos aukción olyan nagyhatalmak között akarják értékesíteni – Oroszország, Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Irán, Észak-Korea és Kína –, melyek különböző szándékból használnák fel a lengyel elnökkel szemben ezeket az adatokat. A titok, ha napvilágra kerül, felboríthatná az európai erőegyensúlyt. Az aukcióra Krisztus fegyverei, az Arma Christi hét értékes ereklyéje a belépő, melyet a meghívott országoknak kell megszerezniük. Az árverés létrejön, de semmi sem a tervek szerint alakul. A történet Brugge békés csatornáitól a Wawel elegáns termein át a Krakkó melletti ősi sóbányák mélyéig tart, és a végkimenetele aktiválja a varsói protokollnak nevezett valamit.

„Maga a könyv Berry egyik legjobban sikerült regénye, amely szinte az első oldaltól az utolsóig rengeteg akciót és izgalmat kínál az olvasóknak”

Valamennyi helyszín a történelemhez kapcsolódik, ráadásul a történet megoldására a wieliczkai sóbányában került sor, ami a lengyel történelmi helyszínek egyik különleges darabja, mely manapság az egyik legkeresettebb turisztikai és kulturális látványossága az országnak. Ráadásul Berry segítségével több lengyel történelmi érdekességet is megtudhatunk, miközben ezer veszélyt élünk át a főhőssel. A valóság és a fikció keveredésében az előbbit erősíti, hogy az amerikai elnök személyét mintha kifejezetten Donald Trumpról mintázták volna.

„Berryre mindig is az volt a jellemző, hogy mindig személyesen nézi meg a következő regényének helyszíneit, amelyek így abszolút hiteles hátteret adnak az éppen aktuális sztorinak. Ami ezúttal Lengyelország, amelynek rég- és közelmúltjáról sok érdekes dolgot tudhatunk meg”

Kiderül már elég korán, hogy az árverésre szánt titok nem más, mint a lengyel elnök jelentései a kommunista diktatúra utolsó időszakából. A lengyel-orosz történelmi összefüggések mellett a lényeg is megjelenik: a Szolidaritás és annak legendás vezetője, Lech Walesa. Az író a valóságnak megfelelően ismerteti a szakszervezeti vezető és későbbi államelnök szerepét a szocialista rendszer megdöntésében, illetve a később kiderült dokumentumokról, ami Walesa beszervezését hívatott bizonyítani. Drámaian, előkerült adatok alapján ábrázolja a prológusban Berry, miként vallatták foglyaikat a kommunista belbiztonsági szolgálat emberei a hírhedt Mokotów börtönben.

„Az egyik ilyen vallatást nézi végig a jelenlegi lengyel elnök, akit ezzel a „látványossággal” győznek meg arról, legyen a rendszer besúgója”

És miért is fontos mindez, miért fizetnének különböző országok eurószázmilliókat egy titokért? Nos, mert a regény szerint az amerikai elnök előveszi George W. Bush Európai Bázis Elfogó rakétarendszerének ötletét – a rendszer ötlete valóságos, számos diplomáciai bonyodalmat okozott, és Barack Obama vette le végleg a napirendről –, miszerint telepítsenek elfogórakétákat Lengyelország területére. Moszkvának sem a valóságban, sem a regényben nem tetszett az ötlet, így a két szuperhatalom más-más okból akarta megszerezni a dokumentumokat.

De a titkok valóban alkalmasak lettek volna zsarolásra? Nos, már Walesa annak idején, az esetleges besúgó múltjának napvilágra kerülését követően évekkel beismerte, hogy aláírt bizonyos papírokat, de csak azért, hogy a kommunista vezetés bizalmasaként belülről szerezzen meg a rendszerellenes mozgalmak számára létfontosságú adatokat.

„Nos, Berry rengeteg, erre utaló dokumentum után megalkotta a varsói protokollt – ezen a néven kifejezetten írói találmány –, amely a Walesa által elmondottakat igazolja”

Azaz, számos informátor dezinformátor volt, akik a biztonsági hatalom kezére olyanokat játszottak, akik vélhetően besúgók voltak, és olyan adatokkal látták el a hatóságokat, melyek alapján nem tudták az ellenálló szervezeteket felszámolni, tevékenységüket megakadályozni. A regényben szereplő lengyel elnök, Janusz Czajkowski is hasonló, dezinformátori szerepet töltött be, mint a Szolidaritás egyik diákvezetője.

A könyv utolsó fejezetében – ugyanúgy, mint a többi könyvében is – Berry oldalakon keresztül leírja, mi az, ami valóság, hű a lengyelek történelméhez, valóban megtörtént eseményeken alapszik, és mi az, ami az ő írói agyának szüleménye. Ennek a fejezetnek az utolsó részében úgy fogalmaz,

„a regény alapvetően Lengyelországról szól, arról a népről, amely alaposan megismerhette az elnyomást”

Volt, hogy kelet-közép-európai nagyhatalom volt, de eljött az az időszak is – ráadásul többször –, hogy más hatalmak egyszerűen letörölték a térképről, területét felosztották egymás között. Ám mindig talpra állt a Berry által a nemzetek Jézus Krisztusának nevezett ország.

Steve Berry: A varsói protokoll

GABO Könyvkiadó 2020

3990 Ft

MEGOSZTÁS