A történelem visszavág

Tütünkov Jordán írása a #moszkvater számára

Egyelőre inkább elválasztja, semmint összeköti Macedóniát és Bulgáriát a köztük lévő szoros történelmi, vallási és nyelvi kapcsolat. Bojko Boriszov az Európai Néppárt kongresszusán Helsinkiben szóba hozta Macedónia európai integrációjának a témáját. A bolgár kormányfő kritikával illette a pártcsalád vezetését. „Egyáltalán nem volt könnyű Bulgária részéről aláírni Macedóniával a barátsági szerződést, de példát mutattunk arról, hogy a néppárti GERB  és a macedón szociáldemokrata párt hogyan írnak alá szerződést. Közben mi történt? A görög és a macedón testvérpártok a megállapodás ellen fordultak. Van fegyelem az Európai Néppártban vagy nincs?” – fogalmazott Boriszov.

Bojko Boriszov
Fotó:EUROPRESS/Ben STANSALL/AFP

A macedón kérdés már a nyár óta egyre kényesebb helyzetbe hozta a bolgár kormányt. Annak ellenére, hogy Bulgária a 2017. évi, a barátságról, a jószomszédságról és az együttműködésről kötött megállapodással megnyitotta az utat Macedónia euroatlanti integrációj előtt. Ma azonban a partvonalon kívülről nézi, ahogy a testvér ország bukdácsolva közeledik a NATO és az EU felé.

A tavaly nyáron megkötött szerződés szerelmi házasságnak indult. Úgy tűnt, hogy Macedónia több évtizedes bolgárellenes politikájának vége, és a két nép hosszú különélés után újra egymásra talál. A megállapodás legnagyobb érdeme leginkább gazdasági jelentőségű. A dokumentum megkönnyíti a gazdaság együttműködést, növelte a két ország közötti áruforgalmat, segítette a tőkeáramlást, vámkedvezményeket hozott, a bolgár vállalatok lehetőséget kaptak, hogy macedón állami közbeszerzéseken induljanak. A megállapodás azonban nem tért ki olyan fontos kérdésekre, mint például az önálló macedón nyelv vagy az ország névhasználatára.

A „mézesheteknek” egy bizonyos harmadik személy megjelenése vetett véget. Idén nyáron Alexis Ciprasz görög és Zoran Zaev macedón kormányfő Preszpában történelmi megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a volt jugoszláv köztársaságot Észak-Macedóniára nevezik át. Figyelemre méltó, hogy az eseményre nem hívták meg az éppen Macedóniában tartózkodó bolgár külügyminisztert Ekaterina Zaharievát.

„A görök-macedón szerződés júniusi aláírás után ismételten megjelentek az első törésvonalak a bolgár-macedón kapcsolatokban”

Zoran Zaev macedón miniszterelnök két alkalommal is olyan kijelentéseket tett, amelyek újra feszültséget keltettek a két ország között. A közösségi oldalán tett bejegyzésében Zaev kijelentette, hogy a csatlakozás után a macedón nyelv hivatalos lesz az 500 milliós lakosú Európai Unióban.

A bolgár kormány kisebbik koalíciós partnere, az Egyesült Hazafiak hármas pártszövetség két társelnöke, Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes és Volen Sziderov, a szövetség parlamenti frakcióvezetője azonnal reagáltak a kijelentésre. Karakacsanov felemlegette Zaev egy korábbi megjegyzését is, miszerint az Illés-napi felkelés macedón volt. Ezért Zaev időközben már elnézést kért. A bolgár politikus emlékeztetett arra, hogy a felkelés és a macedón nyelv egyaránt részei a közös bolgár-macedón történelemnek. Volen Sziderov pedig javasolta, hogy a már megkötött bolgár-macedón szerződést egészítsék ki egy olyan záradékkal, amely megakadályozza Macedóniát a közös történelem kisajátításában.

Bojko Boriszov is hozzászólt Zaev nyilatkozataihoz. „Mindenkinek mérlegelnie kell mondatainak a súlyát. Az EU felé vezető úton Macedóniának a mi beleegyezésünkre is szüksége lesz és akkor nekünk is eszünkbe fognak jutni ezek a dolgok” – figyelmeztetett a bolgár kormányfő.

Nem hagyta szó nélkül a kijelentéseket Georgi Parvanov sem. A 2002 és 2012 között a köztársasági elnök posztját betöltő politikus jelenleg a parlamenten kívüli ABV párt tiszteletbeli elnökeként azt feszegette, nagy hiba volt egy éve kijelenteni, hogy a „makedonizmusnak” vége. Szerinte Zoran Zaev részéről történelmi tett lenne, ha lemondana a „makedonizmusról” és megtisztíthatná azt a bolgárellenes élétől. Parvanov arra is felhívta a figyelmet, hogy az Észak-Macedónia név egy nap alapot képezhet Bulgáriával szembeni területi követelésekre is, hiszen az ország délnyugati részét Pirin Macedóniának hívják.

Szokatlan őszinteséggel szólalt meg a két ország közötti vitában Blagoj Atanaszovszkini macedón történész. „El kell fogadni történelmünk bolgár verzióját. Nemcsak az értelmiségiek, a történészek és politikusok, hanem a macedón nép is fogadja el a történelmi igazságot, hogy a politikai macedón nemzetet 1944-ben hozták létre. Találkozzunk valahol középen, mint két civilizált szomszéd” – fogalmazott.

„A két állam kapcsolatait tovább bonyolítja az egyházaik közötti vita is”

Tavaly novemberben a macedón érsekség levelet írt a Bolgár Ortodox Egyháznak (BOE), amelyben jelezték, hogy készek elismerni a bolgár patriarkátust anyaszentegyházuknak. A macedón egyház elismerése a bolgár ortodoxok részről azonban azt jelentette volna, hogy a szinódusnak szembe kell mennie a macedón egyház önállóságát el nem ismerő szerb, orosz és konstantinápolyi patriárkátusokkal.

Bulgária felszabadulásának az ünnepén, idén március 3-án Kirill pátriárka szófiai látogatásának egyik fő célja a bolgár és a macedón egyház egyesülésének a megakadályozása lehetett. Belgrádi látogatása során Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is egyértelműen kijelentette, hogy a Macedón Ortodox Egyháznak (MOE) a Szerb Ortodox Egyház kötelékében kell maradnia. A Bolgár Ortodox Egyháznak szolidaritásnak kell lennie Belgráddal, s nem fogadhatja el a MOE kérését, amely szerint a bolgár egyház anyaszentegyháza legyen a macedónnak.

A Bolgár Ortodox Egyház nem mert szembemenni az ortodox kánonjoggal. A politikai bírálatok szerint ezzel kihagyta a két egyház egyesülésének a történelmi lehetőségét. Ezután az ukrán forgatókönyvhöz hasonlóan Zoran Zaev macedón miniszterelnök lépett be az egyházak közötti vitába. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus fejéhez I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkához fordult azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsa a Macedón Ortodox Egyházat Ohridi Érsékség néven autokefállá. Nagy a valószínűsége annak, hogy I. Bartolomaiosz az ukrán ortodox egyház autokefállá nyilvánításához hasonlóan, engedni fog a macedón államfő kérésének, hiszen ezzel is gyengítheti az Orosz Ortodox Egyház befolyását. Bolgár sajtóvélemények szerint I. Bartolomaiosz amerikai és nyugati nyomásra adta meg az ukrán pravoszláv egyház önállóságát is.

A héten a bolgár Szinódus összeült, hogy állást foglaljon a Moszkva és Konstantinápoly között kialakult konfliktusban, eredmény azonban egyelőre nem született. A két egyház szembenállása nemcsak a bolgár egyházat, hanem az egész pravoszláv világot megosztja. A bolgár egyház állásfoglalását az is nehezíti, hogy bár vitás kérdésekben mindig az orosz pravoszláv egyház mellé állt, Ukrajnában nagyszámú bolgár őslakosság él, akiknek az érdekeit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com