„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A tábornok, akinek három élete volt

2021. dec. 07.
Majláth Ronald

MEGOSZTÁS

A nagy honvédő háború…  A legreménytelenebb küldetéseket is túlélte, mégsem jutott magasabbra a ranglétrán az a szovjet tábornok, akit a második világháború egyik legszerencsésebb katonájának is nevezhetnénk. Ő volt Ivan Bolgyin, a Vörös Hadsereg legendás hőse.

„A katonák vezetője nem más, mint Ivan Bolgyin tábornok, aki megmaradt katonáival 45 napon keresztül küzdött az ellenség által elfoglalt területeken, hogy elérje a szovjet vonalakat” #moszkvater

„A katonák vezetője nem más, mint Ivan Bolgyin tábornok, aki megmaradt katonáival 45 napon keresztül küzdött az ellenség által elfoglalt területeken, hogy elérje a szovjet vonalakat”
Fotó:Wikipédia

1941. augusztus 10., Szmolenszk. A város mellett húzódó frontvonal keleti oldalán a Vörös Hadsereg felderítői különös látványra lesznek figyelmesek. A távcsöveiken ezúttal nem a Wehrmacht tankjait látják maguk előtt, hanem szakadt és véres szovjet katonákat, akik elgyengülten, de határozottan küzdenek, hogy valahogy elérjék a frontvonalat. A felderítők azonnal jelzik, hogy senki ne tüzeljen, mert a sajátjaik közelednek. Amikor aztán a másfél ezer fős egység megérkezik, a frontvonalon szolgálatot teljesítő katonák nem hisznek a szemüknek.

„A katonák vezetője nem más, mint Ivan Bolgyin tábornok, aki megmaradt katonáival 45 napon keresztül küzdött az ellenség által elfoglalt területeken, hogy elérje a szovjet vonalakat”

Órák sem telnek el, mire Bolgyint népi hősként ünnepli a szovjet sajtó. De a szerencsés szovjet tábornoknak nem ez volt az egyetlen esete, amikor diadalmaskodott az előtte tornyosuló akadályokon.

Mi, a Moszkva tér szerzői a Barbarossa-hadjárat nyolcvanadik évfordulójára készített sorozatunk írása során nem egyszer találkozunk azzal a kihívással, hogy nehezen tudunk választani, melyik hősről írjunk. Hiszen ezekben a vészterhes hónapokban rengeteg katona hajtott végre olyan hőstettet, amelyről később még könyveket is írtak a valamikori Szovjetunióban. Választásunk ezért inkább olyan katonákra esett, akiknek a sorsa túlmutat önmagán, így jóval többet árul el a korról, amelyben éltek. Márpedig Bolgyin bizonyosan ilyen katona volt. Felettesei ugyan nem tartották különösen tehetséges tábornoknak, ő azonban terepen mindig a maximumot nyújtotta.

„Így aztán sok történész a mai napig értetlenül áll afelett, hogy Bolgyin nem került magasabbra a katonai ranglétrán”

De ki is volt Ivan Bolgyin? Az 1892-ben született férfi paraszti családba született, majd amikor kitört az első világháború, őt is besorozták katonának. Több hónapos kiképzés után a török frontra küldték, ahol három évig szolgált. Az októberi forradalom után kommunistákhoz csatlakozott, majd önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe. A polgárháborúban előbb a finnek, majd a Pétervár ellen vonuló fehérek ellen harcolt, majd részt vett a szovjet-lengyel háborúban is. Az orosz polgárháború után elvégezte a Frunze Katonai Akadémiát, majd egyre magasabbra lépett a katonai ranglétrán. Miután az 1939-es Ribbentrop-Molotov-paktum értelmében Besszarábiát felosztották, Bolgyin kapta a feladatot, hogy a 9. hadsereg élén foglalja el a terület déli részét. Mivel az akciót a szovjetek mindössze három nap alatt végrehajtották, Bolgyint altábornaggyá léptették elő, majd kinevezték Dmitrij Pavlov tábornok helyettesévé, aki a német invázió előtt a Nyugati Katonai Körzet élén állt.

„A két katonai vezető a német támadás előtt világosan látta, hogy a németek mire készülnek, azonban a figyelmeztetéseiket figyelmen kívül hagyta a moszkvai vezetés”

Így érte a Szovjetuniót a német támadás, amikor is a Wehrmacht csapatai a Luftwaffe támogatásával órákon belül áttörték a szovjet vonalakat, és mélyen benyomultak az ország területére.

Azon a tragikus napon Bolgyin repülővel érkezett meg Białystokba, hogy kimenekítse a körbezárt szovjet seregeket. Még el sem érte a repülőteret, de a gépét máris találat érte a levegőben egy német Messerschmitt-től, majd amikor szerencsés módon mégis földet ért, egy Junkers végzett a gépével. Bolgyin, miután felmérte a helyzetet, azonnal látta, hogy a hadsereg gyakorlatilag teljesen szétesett, így pedig lehetetlen lesz kimenekíteni a katonákat. Mégis, éjszaka Bolgyin azt a feladatot kapta felettesétől, Pavlovtól, hogy azonnal indítson ellentámadást a német erőkkel szemben. A küldetés eleve kudarcra volt ítélve, Bolgyin azonban mindent megtett a sikerért. De így is csupán a német előrenyomulás lassítását sikerült elérniük a szovjeteknek, június 27-re viszont reménytelenné vált a 3., 4. és a 10. hadsereg sorsa.

„Bolgyin azonban ekkor úgy döntött, hogy megmaradt katonáival kitör a németek szorításából, és megindul kelet felé, hogy elérje a szovjet védelmi vonalakat”

Mivel a Wehrmacht rohamtempóban nyomult kelet felé, Bolgyinnak és egységének majdnem 300 kilométeren keresztül kellett menekülnie, és egyúttal harcolnia a német erőkkel, akik ekkorra már elfoglalták a mai Belarusz területét. Így érte el aztán 1600 katonájával augusztus 10-én a szovjet vonalakat Szmolenszk mellett, miután Bolgyin és emberei átverekedték magukat a német megszállókon. Ez alkalommal a szovjet főparancsnokság (Sztavka) külön parancsban méltatta Bolgyin „hadosztályának” bravúrját, ami után mindenki megismerhette a kis csapat hőstettét.

A férfi azonban októberben még komolyabb feladatot kapott. Mint a moszkvai csatáról szóló cikkünkben megírtuk, a Vörös Hadsereg körkörös védelmi vonalakat állított fel a fővárostól nyugatra, amitől azt remélték, hogy feltartóztatják a németek előrenyomulását. A német páncélos csoportok azonban gyorsan megkerülték a Nyugati Front és a Tartalék Front főerőit, és ezzel elvágták a Vjazma körzetében összevont szovjet csapatok visszavonulási útját. Bolgyin ekkor azt a feladatot kapta, hogy indítson ellentámadást, azonban ez a német túlerő miatt lehetetlen vállalkozás volt.

„Bolgyint és egységeit most újra bekerítették. Ám a körülkerített szovjet csapatok rendkívül bátran harcoltak, és még hihetetlenül nehéz viszonyok közepette is több mint egy héten át le tudták kötni a németek főerőit”

Így a Wehrmacht csak nagy nehézségek árán érte el a mozsajszki védelmi vonalat. Bolgyin és emberei ekkor egy újabb kitörésre szánták el magukat, ami szinte hihetetlen módon, de ismét sikerült. A férfi azonban ezúttal súlyosan megsebesült, így a következő hónapot a kórházban kellett töltenie Moszkvában.

November végén aztán Borisz Saposnyikov marsall felkereste Bolgyint, mert különös feladattal akarta megbízni. Mint a tulai csatáról írott cikkünkben megírtuk, a németek eredeti terve az volt, hogy északról és délről egy átkaroló hadművelettel bekerítik Moszkvát. Tula megszerzése így kulcsfontosságú volt a déli irányú támadáshoz, ezért Heinz Guderian tábornok páncélosai mindent megtettek, hogy bevegyék a várost. Miután a szovjet főparancsnokság leváltotta Arkagyij Jermakovot a posztjáról, Bolgyin kapta a feladatot, hogy biztosítsa a város védelmét. A parancsnok itt maradéktalanul helyt állt. A támadókat sikeresen kiűzték a városból, így teljes egészében meghiúsult Guderian terve, hogy – Orjolhoz hasonlóan – menetből foglalja el Tulát és délről megkerüli Moszkvát. A németek persze még számos kísérletet tettek arra, hogy bevegyék Tulát, azonban a város továbbra is bevehetetlen erődként állt. Mivel így Tula teljesen megbénította a német csapatok jobb szárnyát, a Wehrmacht úgy döntött, hogy inkább megkerüli a várost. Emiatt viszont kénytelenek voltak széthúzni az egységeik csoportosulását, aminek a német csapatok hadműveleti-harcászati sűrűsége vallotta a kárát.

„A tulai harcok miatt rengeteg értékes időt vesztettek a németek, így mikor Tulát megkerülték, már egy lényegesen erősebb szovjet hadsereggel találták magukat szemben Kasira városa előtt. Ezzel pedig teljes kudarcot vallott Moszkva bekerítése”

A tulai diadal ellenére azonban Bolgyint mégsem emelték magasabb posztra. Egységét, az 50. hadsereget másodlagos szerepekben vetették be, sőt 1945 februárjában egy kelet-poroszországi kudarc miatt még fel is mentették a parancsnoki feladatai alól. Két hónap után azonban mégis megtették a 3. Ukrán Front parancsnok-helyettesévé, majd a háború lezárása után Németországban állomásozó szovjet erők 8. gárdahadseregének élén állt.

„És bár Bolgyin tovább folytatta a katonai karrierjét, kinevezései jól mutatták, hogy a szovjet katonai vezetés sosem értékelte eléggé azokat a katonai bravúrokat, amiket a háború első hónapjaiban hajtott végre, vagyis akkor, amikor a legnagyobb szükség volt ilyen hősökre”

A legendás szovjet tábornok 1965-ben halt meg Kijevben, nevét ma számos orosz városban őrzik a róla elnevezett közterek. Tulában pedig – a hős városban, amelynek kulcsszerepe volt Moszkva védelmében – a mai napig viseli a nevét egy középiskola. Jobb nevet aligha találtak volna a város elöljárói.

MEGOSZTÁS

Majláth Ronald
Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Lángokban álló világ IV.

    2025. júl. 13.
    Kína, a sárkány barátok nélkül. Ritkán beszélnek róla az elemzők, de nagyon rég volt ennyire mozgásban a nemzetközi rendszer. A korábbi idők...

    Trump megkéri Ukrajna árát

    2025. júl. 13.
    Trump Ukrajnát nem átadni akarja, hanem eladni. Ha nem is konkrétan pénzért, valamilyen engedményért cserébe az orosz fél részéről. És mivel...

    Európa még mindig ukrán győzelemre játszik

    2025. júl. 12.
    Új modell rajzolódik ki Ukrajna támogatására, amelyben az európaiak fizetnek, az amerikaiak pedig szállítják a fegyvert. Ez már tetszik Trum...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK