Napra pontosan két hónappal a június végi Prigozsin-zendülés kitörését követően a Wagner katonai magánvállalat vezetője a szervezet vezérkarával együtt életét vesztette egy repülőgép-balesetben. Mondhatnánk azt, hogy ezzel ért véget a Jevgenyij Viktorovics nevével összefüggő katonai magánvállalat története is, ám még korai lenne messzemenő következményeket levonni.

Helyi idő szerint a szerdán este hét fele érkeztek meg az első információk egy Moszkvából Szentpétervárra tartó orosz magángép lezuhanásáról a Tveri területen található Kuzsenkino falu térségében. Mint aztán az hamar kiderült, az orosz MNT-Aero légitársaság Embraer Legacy 600 típusú – amely a keskenytörzsű Embraer EBJ 135 utasszállító magángép célokra kialakított változata – repülőgépe Jevgenyij Progozsin érdekeltségébe tartozik.

Már kezdetben felmerült, hogy maga a Wagner vezér is a fedélzeten tartózkodott, ám azt nem lehetett biztosra venni, mivel az állami Roszaviacija hatóság Prigozsint, mint csak az utaslistán szereplő személyt sorolt fel. Vele és a gép személyzetével együtt további 9 személy tartózkodott a fedélzeten.

Egy, a lezuhanttal megegyező Legacy 600 típusú magángép bemutatása

Az éjszaka folyamán nyilvánosságra hozott utaslista szerint köztük volt a Wagner katonai vezetőjének tekintett – és a szervezet alapítójának tekintett – Dmitrij Utkin, valamint a Wagner és személyesen Jevgenyij Prigozsin biztonsági ügyeiért felelős Valerij Csekalov is, valamint Prigozsin személyes testőrei. Eddig nyolc holttestet azonosítottak a hatóságok, ám nem tudni, hogy Prigozsin köztük van-e. Bár utóbbi szinte bizonyos, ám erről e sorok írásáig idejéig hivatalos megerősítés a Wagner oldaláról nem érkezett, valamint az orosz hivatalos szervek is csak az utaslistára hivatkoznak.

„Hogyan következett be a baleset?”

Elsőként érdemes már most leszögezzünk, hogy az e sorok írásáig eltelt időszakban főképp csak feltételezésekre, illetve a szemtanúk beszámolóira és az incidensről készült felvételekre alapozhatunk. Jelenleg még mindig zajlik a roncsok vizsgálata, valamint a feketedobozok felkutatása és a hivatalos verziót jelentő baleseti jegyzőkönyv kiadásáig is hetek – sőt hónapok – vannak hátra. De nem kizárt, hogy a baleset összes részlete csak évtizedekkel később kerülhet nyilvánosságra.

„Jelenleg két eshetőség tűnik valószínűnek: a gép vagy egy merénylet következtében, vagy valamiféle műszaki meghibásodás következtében zuhant le”

A becsapódás idején, annak közvetlen közelében készült felvételeken az látszik, hogy az Embraer már leszakadt szárnnyal és farokrész nélkül, pörögve zuhan a föld felé. A polgári légiforgalmat világszerte valós időben nyomon követő Flightradar24 információi szerint a RA-02795 oldalszámú gép a polgári légiirányítás számára azonosítást lehetővé tevő transzponderét Moszkvát elhagyva kapcsolta fel, és az egészen a becsapódás megelőző fél percig működött.

A lapos spirálban zuhanó Embraer

A Flightradar adatai alapján a kitűzött repülési szint 28 ezer láb – nagyjából 8500 méter – magasságában lehetett, ám már a zuhanást megelőzően is bekövetkezett egy hosszabb, eddig meg nem magyarázott 100 csomós – 185,2 km/h – sebességcsökkenéssel járó időszak. Utóbbiból bár aztán egy 150 csomós – 277 km/h – sebességnövekedéssel sikerült a gépnek kikeverednie, ám közvetlen ezt követően történt az az esemény, ami a farokrész és a szárnyak leszakadását okozhatta.

„Noha felmerültek olyan, a mainstream média által hamar felkapott híresztelések, hogy az orosz légvédelem lőtte le Prigozsin gépét, annak lehetőségét a roncsok vizsgálata alapján kizárhatjuk”

Ahogy a fenti videóban is elhangzik az azt rögzítő személy szájából, ő két robbanást hallott a zuhanást megelőzően. Ám egyrészt a felvételen megfigyelhető kondenzcsík mintázata alapján könnyen a leszakadó alkatrészek zuhanásából származhatott. Másrészt a később megtalált farokrészről teljesen hiányoznak a légvédelmi rakéta találatakor elengedhetetlen repesznyomok. Miután pedig az Embraer Legacy 600 típus mindössze 26,33 méter hosszú, így légvédelmi találat esetén a géptest szinte egészét repesznyomoknak kellene borítania.

Noha az egyik helyszíni videót kikockázva úgy tűnhetne, mintha a szárnyakon repesznyomok lennének megfigyelhetőek, egyrészt a felvétel minősége nem teszi lehetővé a pontos azonosítást, másik oldalt pedig kisebb repeszhez hasonló nyomok és repedések keletkezhetnek becsapódáskor is. Továbbá egy ilyen jellegű találat esetén nagy eséllyel gyulladhat be a tárolt üzemanyag is, amire csak a becsapódást követően került sor.

„Ellenben mivel Prigozsin egyik leggyakrabban használt magángépéről van szó – Belaruszban is feltűnt –, aligha valószínű, hogy esetlegesen a rossz vagy hiányos karbantartás okozta műszaki meghibásodás okozta a balesetet. Így viszont az esetleges merénylet tűnik a legvalószínűbb szcenáriónak”

Merényletet pedig legkönnyebben a fedélzetre/géptestbe csempészett robbanóanyaggal lehet elkövetni. Ilyen mértékű sérülések okozásához viszonylag kis mennyiségű plasztik robbanóanyag használata is elegendő. Emlékezzünk csak az 1988-ban lezuhant Pan Am 103-as járatának esetére, ahol egy kazettás magnóba rejtett bomba elég volt egy 70 méter hosszú Boeing 747 felrobbantására, amihez képest az 26 méteres Legacy 600 likvidálásához töredék mennyiség is elegendő.

Vélhetően a Pan Am járathoz hasonlóan eshetett darabjaira a levegőben Prigozsin gépe is 

Utóbbi magyarázatul is szolgálna a géptest, azon belül is a farokrész és a szárnyak leválására. Ugyanis a repülés során fellépő igénybevételek következtében épp ezek a részek képezik a repülőgép leginkább megerősített részeit, így itt pont legutoljára következhetne be bármilyen törés. Viszont a csomagtérbe, futóműaknába, üzemanyagtartályba vagy egyéb helyekre elrejtett robbanóanyaggal a felvételeken látható hatást könnyű elérni. Bombát pedig a megfelelő beszervezett segítség megléte esetén még egy olyan védettebb személy fedélzetén is el lehet helyezni, mint Prigozsin.

„Prigozsin biztonságához visszakanyarodva a Wagner vezér épp a lehetséges veszélyforrások miatt szerette az utolsó pillanatban váltogatni az általa repült gépeket”

Prigozsin flottájába ugyanis egy szinte teljesen ugyanilyen, ám megnövelt hatótávolságú RA-02748 oldalszámú Embraer Legacy 650 is beletartozott. Utóbbi használatát nem csak jobban preferálta Prigozsin, de a Telegramon megjelent – eddig nem megerősített – információk szerint a baleset idején is azon kellett volna tartózkodnia.

Nem tudni, hogy Jevgenyij Prigozsin az utolsó pillanatban végül miért nem ült át a preferált gépébe, ám ezt lehet csak a szintén a balesetben életét vesztő Valerij Csekalov tudná megmondani. A Readovka Telegram csatorna információi szerint Prigozsin közvetlen környezetében a logisztikai ügyekért – így a lőszerszállításokért is – felelős Csekalov volt az, aki minden időben pontosan tudta a Wagner vezér hollétét, és épp emiatt a belső szabályzat szerint mindig külön géppel repült.

„Sokáig nem lehetett kizárni, hogy Prigozsin az utolsó pillanatban mégis átszállt RA-02748-ra, amely a baleset idején folyamatos cikkcakkos mozgásokat hajtott végre Moszkva körül”

Viszont a szerencsétlenül járt társával szemben a RA-02748 éppen Szentpétervár felől érkezett és nem kizárt, hogy cikkcakkos repülésre a fedélzeti üzemanyagkészlet leengedése miatt volt szükség a biztonságos leszállás érdekében.

A RA-02748 repülési útvonala

„Látva a június végi Prigozsin-zendülést, annak következményeit, és azt követően a Wagner szárnyainak letörését, nem nehéz belátni, hogy Jevgenyij Viktorovics oroszországi tartózkodása az általa szervezett lázadás fényében eddig sem volt egy életbiztosítás”

Persze, ebben az esetben a rendelkezésre álló információk hiányában sem mondhatunk egyelőre biztosat, és ha valami, akkor az esetleges merénylet háttere az, ami a legkésőbb fog kiderülni. Már ha arra egyáltalán sor kerül valaha is. Minden esetre felettébb érdekes, hogy a balesetre pont a Wagnerral sokszor összefüggésbe Szergej Szurovikin tábornok hivatalból való felmentését követő napon került sor. Egyúttal Prigozsin akár az afrikai tevékenysége miatt is könnyen összeütközésekbe kerülhetett bizonyos érdekcsoportokkal, nem beszélve a jelenleg regnáló vezérkarral való nyílt szembenállásáról.

„Természetesen ahogy számos prominens orosz háborúpárti személy elleni merénylet esetében, úgy Jevgenyij Prigozsin és a Wagner vezérkarának halála kapcsán sem kizárható teljes mértékben az ukrán katonai titkosszolgálat – GUR – esetleges akciója”

Főképp, ha azt nézzük, hogy az incidensre az augusztus 24-i ukrán nemzeti ünnep előestéjén került sor, amely pont a szimbolikus dátumokkal operáló kijevi szolgálatra vallana. Egyben a Prigozsin jelentette célpont jelentőségét sem kell ecsetelni.

Ám a Prigozsin-lázadás, és azt követően a Wagner ukrajnai tevékenységének felfüggesztése fényében mindez szinte biztosan kizárható. Persze, ismerve az ukrán szakszolgálatok médiaszerepléseit, nem kizárt, hogy a későbbiekben azért a Kirilo Budanov által vezetett GUR megpróbálja majd az incidenst magára vállalni.

„Ami biztos, hogy Jevgenyij Prigozsin halála mindenképp egy korszak végét jelenti a Wagner és az orosz belpolitika esetében”

Az, hogy egyáltalán fenn fog-e maradni a Wagner a szervezetet eddig irányító Prigozsin és Utkin halálával, egyelőre a jövő zenéje.