„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A „palacsinták” hete

2026. febr. 22.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A még a pogány hagyományokban gyökerező maszlenyica csúcspontja a telet jelképező szalmaboszorkány elégetése. Elég a szalmabábu, szól a zene, fogy a palacsinta. A maszlenyica hete a szláv világban a bocsánatkérő vasárnappal zárul, s megkezdődik a nagyböjt.

A palacsinták pedig éppen a napot szimbolizálják formájukban és színükben, ezért is kötődnek annyira ehhez a hagyományhoz #moszkvater

A palacsinták pedig éppen a napot szimbolizálják formájukban és színükben, ezért is kötődnek annyira ehhez a hagyományhoz
Fotó:EUROPRESS/AFP/Alexey Nasyrov/Anadolu Agency

Aki ezen a héten Oroszországban vagy éppen Ukrajnában jár, aligha úszhatja meg palacsinta nélkül. A vendéget ugyanis a maszlenyica hetében csakis finom „blinivel” fogadják mindenütt. A palacsintát a legkülönfélébb gabonafélékből készítik, így búzából, rozsból, árpából, hajdinából, de még kukoricából is. A tölteléket – sült hagyma, összevágott főtt tojás, pirított erdei gomba, sült káposzta – sokszor belesütik magába a palacsintába. Máskor a megsült tésztára vagy éppen tésztába tejfölt, tőzegáfonyát, kaviárt, lazacot vagy sós heringet tesznek. S mivel úgy tartják, hogy a „száraz palacsinta kaparja a torkot”, a „blinik” között le-lecsúszik egy-két vodka is.

„A maszlenyica eredetileg pogány szláv ünnep volt, amelyet az egyház a húsvét előtti nagyböjthöz igazított”

A hagyomány alapja a tél búcsúztatása, és a tavasz, illetve az azt szimbolizáló nap köszöntése. A palacsinták pedig éppen a napot szimbolizálják formájukban és színükben, ezért is kötődnek annyira ehhez a hagyományhoz. Mára az ünnep télbúcsúztató, karneváli jellege összekapcsolódott a húsvét, a feltámadás várásával.

Így a húsvétot megelőző hetedik hétre esik, amikor az ortodox keresztény hívek lelkileg felkészülnek a nagy böjtölésre. Már ekkor sem szabad húst enni, ezért elsősorban vajjal átitatott palacsintát, édes zsemlét, valamint húsmentes zakuszkákat fogyasztanak. Maga a maszlenyica név valószínűleg a 16. században keletkezett, gyökerében a „vaj”, „vajas” szó áll. Régebbi neve azonban a „mjaszopuszt”, azaz „húshagyó”, ugyanúgy, mint a carne vale a karnevál esetében.

„A meszlenyica hete két részből áll, a hétfőtől szerdáig tartó <szűk maszlenyicából>, majd csütörtöktől következik a <széles maszlenyica>, amely a legnagyobb ünneplést jelentette”

A hét minden egyes napjának megvan a maga neve és sajátossága. A maszlenyica előestéjén megemlékeznek az ősökről és a sírjaiknál ünnepi étkezést tartanak. A hétfő a találkozások jegyében telik, s ilyenkor az első megsütött palacsinták mindig az elhunytaknak jártak, ezért azt vagy az ablakba tették, vagy a nincsteleneknek adták. Ezen a napon készült maszlenyica bábja, amelyet női ruhába öltöztették, és egy szánban végighordozták a városban vagy faluban. Kedden a kacérkodás és a flörtölés kerül sorra, a népi játékok, szánkózás, lovaglás ekkor kezdődött.

A szerdai nap a lakomázást nyitotta. A nyalánkságok napján a települések főterei megteltek élettel – az utcán és az otthonokban palacsintákat sütöttek, sört főztek, és különböző édességeket és mézes kalácsot árultak. A szabad ég alatt működtetett szamovárokból pedig teát lehetett inni. De ez volt az a nap is, amikor az anyósok menyeiket  és vejeiket „blinivel” kényeztették. Csütörtöktől a mulatozások a tetőfokra hágtak, és eljött a verekedés ideje. A péntek este az anyósoké, míg a szombat a sógornők találkozójának volt fenntartva. A vasárnap, amely a megbocsátás és a búcsú jegyében telik.  Ezen a napon, ha egy másik emberrel találkozott össze valaki – gyakran még ismeretlenül is – meg kellett állni és háromszoros meghajlással bocsánatot kérni mindazért, amit elkövettünk. A másik félnek pedig azt kellett rá felelnie, hogy „az Isten megbocsát, és én is megbocsátok”.

„A maszlenyica csúcspontja a szalmabábu elégetése”

S mivel a maszlenyica a természet újjáéledésének és a termékenységnek az ünnepe is, alkalmas az új élet kezdésére, így ilyenkor különleges figyelem övezi az ifjú házasokat is.

A maszlenyica csúcspontja a szalmabábu elégetése #moszkvater

A maszlenyica csúcspontja a szalmabábu elégetése
FOTÓ_EUROPRESS/Olga MALTSEVA/AFP

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A „sencseni trojka” megrémíti Európát

    2026. nov. 19.
    „Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

    Miért áll az orosz társadalom többsége Putyin mögött?

    2026. nov. 19.
    A miért tartanak ki az oroszok Vlagyimir Putyin mögött kérdésre a nyugati fősodor információs buborékban általában azt a magyarázatot kapja ...

    Peking nem Ukrajnáról akar tárgyalni Sencsenben

    2026. nov. 19.
    Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater