„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Péli Éva írása a #moszkvater.com számára
Harald Kujat
Fotó:Tilo Gräser
– Hogyan értékeli Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „győzelmi tervét”, amelyet a közelmúltban az Európai Tanácsban is bemutatott?
– Már nem lehet tagadni, hogy Ukrajna helyzete napról napra nehezebbé válik. Ukrajnának az a politikai célja, hogy katonai eszközökkel helyreállítsa az ország területi integritását az 1991-es határokon belül, elérhetetlen. Az ukrán fegyveres erők kritikus helyzetben vannak, amely napról napra tarthatatlanabbá válik. Az orosz fegyveres erők hónapok óta előre nyomulnak, és lassan, de feltartóztathatatlanul visszaszorítják az ukrán védőket. Oroszország gyorsan közeledik a céljához, hogy teljesen elfoglalja a négy elcsatolt régiót a korábbi közigazgatási határaikon belül.
„Ukrajna nyugati támogatóinak nincs stratégiája a háború befejezésére”
Továbbra is szállítanak fegyvereket, és támogatják az ukrán kormányt, annak ellenére, hogy e masszív támogatás ellenére a háború kezdete óta folyamatosan romlik a helyzet Ukrajnában. A hadi fejlemények időnyomás alá helyezik az ukrán kormányt, ahogy annak a veszélye is, hogy Donald Trump elnökké választásával november 5. után megszűnhet az amerikai támogatás. Bár a terhek nagy része az európaiakra hárítható, de a pénzen és a fegyvereken túl az európaiak sok mindent, amit egyébként az Egyesült Államok nyújt Ukrajnának a hadviseléshez, nem tudnak biztosítani.
Ebben a helyzetben ismertette az ukrán elnök a „győzelmi tervét”, amelynek célja a szavai szerint az, hogy elég erős legyen a háború lezárásához. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a NATO kulcsfontosságú Ukrajna túlélése szempontjából.
„Úgy tűnik, Zelenszkij az egyetlen kiútnak tartja a fenyegető katasztrófából a NATO közvetlen katonai beavatkozását a háborúba. Ezért követeli a feltétel nélküli NATO-tagság mellett a nagy hatótávolságú nyugati fegyverrendszerek szállítását, és annak jóváhagyását, hogy azokat Oroszország mélyén lévő célpontok ellen is bevethessék”
Olaf Scholz szövetségi kancellár jól tudja, milyen következményekkel járna, ha beleegyezne ezekbe a követelésekbe. A Joseph Bidennel, Emmanuel Macronnal és Keir Starmerrel – akik szintén nem voltak hajlandók támogatni Zelenszkij követeléseit – folytatott megbeszélése után aggodalmát fejezte ki, hogy a NATO a háború részesévé válhat, és ez sokkal nagyobb katasztrófához vezethetne.
– Mit gondol arról, hogy Zelenszkij a NATO-hoz való azonnali és feltételek nélküli csatlakozást követeli? Eddig a NATO-tagság feltételekhez volt kötve, amelyeket a jelölteknek teljesíteniük kell.
– Zelenszkij azt kéri, hogy Ukrajna még a háború vége előtt kapjon meghívást a NATO-ba, ami egyenlő lenne a NATO azonnali katonai beavatkozásával Ukrajna oldalán az Oroszország elleni háborúban. Később pontosította követelését, és legalább egy formális meghívást kért a csatlakozásra a háború alatt.
„A NATO alapszerződése azonban nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadását az összes szövetséges elleni támadásnak tekintsék, és a szövetségesek nem lehetnek érdekeltek abban sem, hogy az ukrajnai háborút egész Európára kiterjesszék. Ám ha minden szövetséges betartja a NATO alapszerződését, akkor a belátható jövőben még elvileg is kizárt Ukrajna NATO-tagsága”
Az Észak-atlanti Szövetség a kölcsönös kollektív biztonság rendszere. Ezért minden új tagnak hozzá kell járulnia az összes tagállam biztonságához. Ukrajna esetében ennek az ellenkezője igaz, mert a szövetség az Oroszországgal való konfliktus importálását kockáztatná. Ez nyilvánvaló a folyamatban lévő háború alatt, de ettől függetlenül a jövőre is vonatkozik. Ráadásul csak olyan állam válhat taggá, amelyet az összes tagállam egyöntetűen meghívott. Ez a konszenzus nem létezik, mivel több állam – köztük az Egyesült Államok – nem hajlandó erre. Biden elnök a Time magazinnak adott június 4-i interjújában kijelentette, hogy Washington ugyanúgy fogja kezelni Ukrajnával a kapcsolatait, mint más államokkal, amelyeknek fegyvereket szállít, hogy meg tudják védeni magukat. Mint fogalmazott, nem hajlandó támogatni Ukrajna ‚nátósodását’.
„A NATO legutóbbi csúcstalálkozóján valamennyi állam- és kormányfő Ukrajna tagsága mellett szólalt fel. A kért meghívás helyett azonban félreérthetetlen fenntartásukat fejeztek ki azzal, hogy megerősítették, csak akkor hívják meg Ukrajnát a szövetséghez való csatlakozásra, ha a szövetségesek egyetértenek, és a feltételek teljesülnek”
Zelenszkij a német kormányra hárította a felelősséget, amely szerinte szkeptikusan tekint a NATO-csatlakozásra. Mint fogalmazott, Kijevnek kemény munkája lesz a német féllel, de az Egyesült Államoknak is lesz beleszólása. Nem tudni, hogy a német kormány hogyan reagált erre.
– Október 17-én Brüsszelben, az Európai Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Zelenszkij arról beszélt, hogy szeptemberben megmondta Donald Trumpnak, Ukrajna azért áll háborúban, mert lemondott az atomfegyvereiről, és szerinte a megoldás az, hogy vagy lesznek atomfegyverei ismét – ami számára a védelmet jelentené –, vagy valamilyen védelmi szövetségre van szüksége, ami alatt egyértelműen a NATO-t érthette.
– Zelenszkij később az EU-csúcson ezt a követelést némileg relativizálta. Erre azonban már a 2022. február 19-i müncheni biztonsági konferencián is utalt, amikor bejelentette, hogy Ukrajna esetleg megkérdőjelezheti az 1994-es Budapesti Memorandumot, ha nem kap hatékony védelmet az orosz agresszióval szemben. A valóságban Ukrajna legfeljebb az Atomsorompó Egyezményhez, és a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló szerződéshez való csatlakozását kérdőjelezheti meg, ami ebben az összefüggésben történt, de az atomhatalmak egyoldalú szándéknyilatkozatait nem.
„Minden együttérzéssel Ukrajna kétségbeesett helyzete iránt, ez olyan fenyegetés, amely kemény választ követelt volna meg a Nyugattól. Rávilágít az ukrán elnök kiszámíthatatlanságára, és azokra a politikai korlátozásokra, amelyeket a Nyugat az <addig, amíg szükséges> politikájával magára kényszerített”
Egyébként Zelenszkij a Budapesti Memorandummal kapcsolatban most is megemlítette Ukrajna állítólagos atomfegyverekről való lemondását, azt állítva, hogy Kijev lemondott az atomfegyverekről, de nem kapott cserébe NATO-tagságot. A Nyugaton ismétlődő vita arról, hogy Ukrajna milyen nukleáris képességekkel rendelkezhetne, ha nem mondott volna le róluk, megalapozatlan spekuláció. A Szovjetunió felbomlása után atomfegyvereinek jelentős része még mindig ukrán területen volt, de Kijev nem rendelkezhetett velük. A nukleáris robbanófejek, és a hordozórendszerek is Oroszország operatív ellenőrzése alatt maradtak. Oroszország továbbra is rendelkezett a bevetéshez szükséges parancsnoki struktúrákkal, műveleti eljárásokkal és technikai eszközökkel, például a PAL-kódokkal (Permissive Action Links), amelyek ismerete nélkül a fegyverrendszerek deaktivált állapotban vannak és működésképtelenek.
„Ebben a zavaros időszakban nagy volt az aggodalom amiatt, hogy a nukleáris fegyverek, vagy a megfelelő technológiák rossz kezekbe kerülhetnek. Ennek megakadályozása volt a Budapesti Memorandum valódi célja, amely megkövetelte Ukrajna csatlakozását az atomsorompó-szerződéshez és a tesztelési tilalmi szerződéshez”
Közben tárgyalásokat folytattunk az orosz kormánnyal a nukleáris fegyverek biztonságáról, amelynek eredményeként a német kormány jelentős összegeket biztosított erre a célra. Ukrajna egyébként nem engedhette volna meg magának a nukleáris potenciál, és a hordozó rendszerek fenntartásához szükséges hatalmas pénzügyi ráfordítást és a speciális technikai kapacitásokat.
– Zelenszkij továbbá ki akarja terjeszteni a háborút orosz területekre…
– Keir Starmer brit miniszterelnök szeptember 13-i washingtoni bemutatkozó látogatásán ezt a kérdést helyezte a középpontba. Nagy-Britannia kész volt erre,míg Franciaország bizonyos feltételek mellett. Starmer azonban kifejezetten meg akarta szerezni Biden beleegyezését, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország közös stratégiát alakíthasson ki ebben a kérdésben. Biden elnök mindeddig nem volt hajlandó erre. Mégpedig azért – mint többször kijelentette -, hogy elkerüljön egy harmadik világháborút.
„Valójában a nukleáris stratégiai korai előrejelző rendszer, vagy a stratégiai bombázó erők repülőterei elleni újabb nagy teljesítményű nyugati rendszerekkel végrehajtott támadások – Ukrajna már végrehajtott ilyen támadásokat drónokkal – a háborúnak a két nukleáris szuperhatalom szintjére való eszkalálódásához, és közvetlen katonai konfrontációhoz vezethetnek. Biden elnök láthatóan el akarja kerülni ezt a kockázatot a jövőben is”
Ezért nem született megállapodás a megbeszélésen, és a brit miniszterelnök ezt követően tömören úgy nyilatkozott, hogy átfogó megbeszélést folytattak a stratégiáról. Pontosan ez az ügy lényege. Nem nemzetközi jogi kérdésről van szó, hanem döntő stratégiai kérdésről. A nemzetközi jog szerint természetesen engedélyezett Ukrajna támadása az agresszor területe ellen. Ukrajna azonban teljes mértékben függ a nyugati szakemberek támogatásától az orosz hátországban lévő stratégiai célpontok ellen nyugati nagy hatótávolságú fegyverrendszerekkel végrehajtott támadások telepítésében, és céltervezésében.
„Aki ezt a támogatást személyi és anyagi értelemben nyújtja, az nagy lépést tesz a háborúban való közvetlen részvétel felé. Az amerikai kormány nyilvánvalóan attól tart, hogy Oroszország ezt viszonozhatja, és például Iránt olyan helyzetbe hozhatja, hogy megtámadja az amerikai támaszpontokat a Közel-Keleten, de akár közvetlen katonai konfrontációhoz is vezethet Oroszország és a NATO között”
A cél és az eszköz viszonyának racionális stratégiai értékelése egyébként azt mutatja, hogy a nagy hatótávolságú nyugati fegyverrendszerek alkalmazása nem alkalmas sem az orosz siklóbomba támadások veszélyének elhárítására, sem pedig arra, hogy a stratégiai helyzetet Ukrajna javára változtassa meg.
– Mi a véleménye arról, hogy Zelenszkij javaslata szerint Ukrajna a háború után európai biztonsági hatalomként lépjen fel?
– Ukrajna helye a jövőbeni európai biztonsági struktúrában attól függ, hogyan ér véget a háború. Először is fontos, hogy Ukrajna független államként megmaradjon, és – ahogy Henry Kissinger írta egyszer – ne az egyik vagy a másik oldal előőrseként, hanem a kettőt összekötő hídként szolgáljon. Ukrajna egyébként még saját magát sem tudja megvédeni, és a jövőben is más államok biztonsági garanciáira lesz utalva.
– Tekintettel a Zelenszkij által szorgalmazott további eszkalációra, milyen kilátásokat lát a háború tárgyalások útján történő befejezésére? Vannak ilyenek jelenleg?
– Olaf Scholz szövetségi kancellár egy szeptember 8-án adott interjújában kijelentette, itt az ideje megvitatni, hogy miként lehet kilábalni ebből a háborús helyzetből, és gyorsabban békét teremteni annál, mint ahogyan az jelenleg látszik. Ez egy utalás arra, hogy Zelenszkij egy négyszemközti megbeszélésen előzőleg tájékoztatta a kancellárt a helyzet komolyságáról, és hogy kiutat keres a kritikus katonai helyzetből.
„A <most> azt jelenti, hogy nincs vesztegetni való idő”
A háború kezdete óta a „kollektív Nyugat” egyre hatékonyabb fegyverekkel látja el az ukrán fegyveres erőket, szisztematikusan kiképezi, és a legszélesebb értelemben támogatja őket. Ennek ellenére a helyzet folyamatosan romlott, és ha ezen az úton haladunk tovább, az Ukrajna számára katonai vereséggel végződhet.
„Scholz úgy látja, hogy az úgynevezett Zelenszkij-béketerv sikeres lehet, ha Oroszországot meghívják a következő csúcstalálkozóra. Aki azonban közelebbről megvizsgálja ezt a tervet, rájön, hogy az egy zsákutca, ahogyan azt a svájci konferencia mindenki számára nyilvánvalóvá tette”
Zelenszkij pedig nyilvánvalóan nem hajlandó komoly kétoldalú tárgyalásokra. Az ukrán elnök 2022. október 4-i rendeletét ugyanis, amely megtiltja a tárgyalásokat Oroszországgal, legalábbis Putyinnal, még nem vonta vissza. A kancellár azonban egyetért azzal, hogy az idő sürget. Komolytalan az a feltételezés, hogy az ukrán fegyveres erők fölénybe kerülhetnek, és így javíthatják az ukrán kiindulási helyzetet az Oroszországgal való tárgyalásokhoz, amennyiben a háború az eddigiek szerint folytatódik, akár az Egyesült Államok támogatásával, akár anélkül. Csak egy mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások előzhetnék meg a katonai vereséget. Szilárd meggyőződésem, hogy Kína javaslata, amelynek előnye, hogy mindkét fél félreteszi a tárgyalások megkezdésének előfeltételeit, és ott folytatja azokat, ahol 2022 áprilisában megszakadtak, jelenleg az egyetlen reális megközelítés. Putyin többször is elfogadta a kínai javaslatot, és felajánlotta az isztambuli tárgyalások folytatását.
– Oroszország módosította nukleáris doktrínáját. Növeli ez Ön szerint a nukleáris háború kockázatát?
– Az a benyomásom, hogy az Oroszországgal szembeni ukrán „győzelmi terv” – különösen a NATO-csatlakozás követelése és a nyugati nagy hatótávolságú fegyverrendszerek Oroszország mélyén lévő stratégiai célpontok elleni lehetséges szállítása és használatának engedélyezése – az oka annak, hogy az oroszok „nyilvánosan bejelentették a nukleáris doktrína megváltoztatását. A változtatás a katonai fenyegetések körének bővítéséből áll, amelyekkel szemben a nukleáris fegyverek elrettentő hatásúak.
„Elvileg azonban a nukleáris fegyverek alkalmazása az állami szuverenitás védelmének végső eszköze, és csak nukleáris fegyverekkel történő támadásra adott válaszként, illetve hagyományos támadásból eredő egzisztenciális fenyegetés esetén jöhet szóba”
Putyin példaként említette a vadászgépekkel végrehajtott tömeges légicsapásokat, valamint a cirkáló rakétákkal, hiperszonikus fegyverekkel és drónokkal végrehajtott támadásokat. Oroszország és az Egyesült Államok el akarja kerülni a két atomhatalom közötti háborút, beleértve az Oroszország és a NATO közötti háborút is. Mindketten tudják, hogy mit jelent egy nukleáris háború. Az orosz nukleáris doktrína bejelentett módosítása ezért elrettentő hatású, és ebben az összefüggésben kell tekinteni rá.
– Friedrich Merz, a CDU elnöke a Taurus cirkálórakéták bevetésére szólított fel, ha Oroszország nem hagyja abba a polgári objektumok lövöldözését Ukrajnában.
– Nem akarom kommentálni ezt a kijelentést, de szeretnék egy általános megjegyzést tenni. Minden hadnagy tudja, hogy a cselekvés előtt a helyzetet érzelmek nélkül, racionálisan és előítéletek nélkül kell értékelni, és hogy a döntések meghozatalakor figyelembe kell venni az ellenség lehetőségeit vagy reakcióit, képességeit és szándékait.
„Az Egyesült Államok ezt megtette, és úgy döntött, hogy nem szállít nagyobb hatótávolságú fegyver rendszereket, és nem oldja fel az Ukrajnának már biztosított fegyverek hatótávolságának a korlátozását. Ebben szerepet játszott az is, hogy a nagyobb hatótávolságú fegyverek alkalmazása nem változtatná meg a stratégiai helyzetet Ukrajna javára, míg a háború kiterjedésének kockázata növekedne”
Úgy gondolom, hogy a szövetségi kancellárnak a kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatai azt mutatják, hogy a szövetségi kormány a helyzet értékelésében ugyanerre a következtetésre jutott. Ezért a Scholz kancellár racionális, stratégiailag helyes döntést hozott, és elutasította Taurus cirkálórakéták szállítását Ukrajnának az orosz területen lévő stratégiai célpontok elleni támadásokhoz. Úgy tűnik, a közelmúltban Biden és Macron elnökökkel, valamint Starmer brit miniszterelnökkel tartott négyoldalú találkozón megállapodás született Zelenszkij követelésének elutasításáról.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
