„Trump győzelme után Ukrajna és a nyugati szövetségesei is taktikát váltottak. Az Ukrajna mellletti végsőkig kitartás helyett előtérbe került a konfliktus lezárását célzó megállapodás keresésére fókuszáló narratíva”
Fotó:EUROPRESS/MUSTAFA YALCIN/ANADOLU/AFP
Közel három évvel az orosz-ukrán háború kitörése után felcsillant fény az alagút végén, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a háború végső szakaszához közeledik. Ez persze még nem jelenti okvetlenül azt, hogy gyorsan le is zárul ez a háború, ám Trump győzelme azért kétségkívül esélyt ad erre. Ezt jelzi az is, hogy egyre több szó esik a rendezési elképzelésekről.
„Trump számára egyértelmű prioritás a konfliktus lezárása, amelyet erőből próbál végigvinni”
Egyszerre fenyeget az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek megvonásával, és az Oroszországnak a tárgyalásokra kényszerítésével. Egyelőre azonban nem mutatott be világos stratégiát a megállapodás elérésére. Az elképzelés gyengéje, hogy Trump csak befagyasztaná a konfliktust, és mind Ukrajna, mind pedig Oroszország azt gondolja, hogy ez csak a másik fél megerősödésére ad időt. A kiszivárgott tervek gyenge pontja az is, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan módon Trump megválasztott amerikai elnök annak dacára is folytatni akarja Ukrajna katonai támogatását, hogy kampányában a támogatás befejezését ígérte. A Financial Times információja szerint ennek érdekében arra szólította fel a NATO tagországait, hogy bruttó nemzeti termékük (GDP) 2 százaléka helyett a jövőben 5 százalékot fizessenek be a közös kasszába. A lap értesülése szerint Trump készen állna ugyan kompromisszumra a 3,5 százalékos szinten, de a jövő évi hágai NATO-csúcson annál lejjebb nem adná. Az eközben egyre határozottabban kirajzolódik, hogy Ukrajna biztonságának garantálása elsősorban Európa feladatává válik. Ennek kapcsán több forgatókönyv is létezik.
– Ukrajna NATO-tagsága. Ez továbbra is Kijev fő célja, de a szövetség tagjai között nehéz lesz konszenzust elérni. Jelenleg hét NATO-ország ellenzi Ukrajna csatlakozását, illetve annak elhalasztását javasolja, köztük az Egyesült Államok.
– A biztonsági garanciát vállalók koalíciója. Ez alternatív megoldás lehet, Kijev azonban ragaszkodik az Egyesült Államok részvételéhez, ami Trump politikája mellett nem valószínű.
– Fegyveres semlegesség. Ez a lehetőség azt jelenti, Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy nem támadja meg Ukrajnát, cserébe Ukrajna pedig megtagadja a NATO-hoz való csatlakozást, és a külföldi csapatok telepítését. Bár ez lehet a legreálisabb kompromisszum, de Ukrajnát sebezhetőbbé tenné.
– Európai „békefenntartók”. Néhány európai ország fontolgatja, hogy csapatait a háború utáni Ukrajnába telepíti. Franciaország és Lengyelország már tárgyalt a kérdésről, de konkrét döntések még nem születtek.
„Trump győzelme után Ukrajna és a nyugati szövetségesei is taktikát váltottak. Az Ukrajna mellletti végsőkig kitartás helyett előtérbe került a konfliktus lezárását célzó megállapodás keresésére fókuszáló narratíva”
Jellemző a holland külügyminiszter nyilatkozata, amelyben fontosnak nevezte, hogy Ukrajna rendezze a diplomáciai kapcsolatait Moszkvával. A nyugati vezetők legutóbbi brüsszeli találkozóján a háború befejezésének lehetséges formátumai és egy európai békefenntartó misszió esetleges létrehozása is kiemelt téma volt. De Zelenszkij elnök is arról beszélt, hogy 2025-ben előtérbe kerülhet a háború a diplomáciai megoldása. Persze, aztán mindenki oda lyukad ki ezen az oldalon, hogy Oroszország jelenleg nem mutat erre hajlandóságot.
„Ezzel párhuzamosan azért a Trump beiktatásáig hátra lévő időt mind a Biden-adminisztráció, mind pedig az európaiak igyekeznek kihasználni arra, hogy Ukrajnának a lehető legtöbb támogatást átadják, így legalább 2025 nagy részére biztosítsák a háború folytatását”
Joe Bien nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan arra szólította fel Trumpot, hogy Gyakoroljon nyomást Putyinra, hiszen az orosz elnökkel csak így lehet megállapodni. Úgy vélte, ha megszűnik Ukrajna támogatása, és Washington elfogadja az orosz feltételeket, az hosszú távon sérti Amerika érdekeit. De Trump környezetében is sokan vallják ezt. Jack Keane nyugalmazott amerikai tábornok például arra figyelmeztetett egy interjúban, hogy a Nyugat most éli át a legnehezebb időszakát biztonságpolitikai szempontból a második világháború óta. Vélemény szerint egyáltalán nem biztos, hogy az orosz elnök hajlandó lesz tárgyalni. Az amerikai vezérkari főnök egykori, jelenleg Trumphoz közel álló helyettese többek közt arról beszélt, hogy Kína felemelkedése, illetve az Oroszországhoz és Észak-Koreához fűződő egyre szorosabb kötelékei egzisztenciális fenyegetést jelentenek a nyugati szövetségesekre nézve, Putyin pedig „felgyorsítja a dolgokat”, mert egész Ukrajnát magáénak akarja.
„A Le Parisiennek nyilatkozva Zelenszkij is arra hívta fel Trumpot, hogy ne siessen a háború lezárásával, és annak gyors befagyasztása veszélyekkel jár. Az ukrán elnök szerint előbb Putyint a helyére kell tenni, Ukrajna pedig meg fogja védeni a függetlenségét”
Ehhez még hozzátette, a megválasztott elnök nincs minden információ birtokában, és ha elfoglalja a helyét a Fehér Házban, akkor majd megérti, hogy nem lehet elsietni a dolgot. Az ukrán hadsereg közben orosz mintára milliós fizetéssel toborozna 25 év alatti fiatalokat. A 18 és 25 év közötti fiatalok jelenleg mentesülnek a kötelező mozgósítás alól, így önkéntes szolgálat választása esetén jelentős előnyöket kapnának a bevonulásukért. A kiszivárgott információk szerint az önkénteseknek lehetőségük lesz egyéves szolgálati szerződést kötni, ami másfél hónapos katonai alapkiképzést tartalmaz. Az újoncok kezdőfizetése 500 ezer hrivnya, ami csaknem 5 millió forintnak felel meg. Emellett ingyenes felsőoktatást kapnak a szolgálat lejárta után, valamint kedvezményes hitelekhez és egyéb ösztönzőkhöz való hozzáférést.
„A 25 év alattiak besorozását egyébként a Nyugat követeli egyre hangosabban, ami egyes elemzők szerint csak egy fedőakció, és a NATO katonáival fog hirtelen megnőni az ukrán oldalon harcolók száma. A koreai katonákról szóló híresztelések pedig arra kellenek, hogy ehhez megteremtsék a jogalapot”
Az ukrán pénzügyminiszter szerint Ukrajnának van elegendő fegyvere és pénzügyi forrása ahhoz, hogy fenntartsa védelmét legalább a jövő év első felében, még akkor is, ha az Egyesült Államok megtagadja a támogatást. Szerhij Marcsenko az El Paísnak elmondta, Ukrajna most még elegendő fegyvert kap az Egyesült Államoktól. „Eszerint legalább az év első felében, de még azon túl is jól fel vagyunk fegyverkezve ahhoz, hogy ellenálljunk” − összegezte a miniszter.
„A NATO főtitkára nem ennyire optimista. Mark Rutte szerint az észak-atlanti szövetségnek jobban kéne összpontosítania az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtásra, hogy ezzel megállíthassák Oroszország lassú, de egyenletes előrenyomulását, ahelyett, hogy megvitassák, hogyan nézhet ki egy lehetséges békemegállapodás”
Rutte arra is rámutatott, hogy Oroszország sokkal gyorsabban összeszedte magát, mint arra a NATO számított, és tanulva a hibáiból nagyon gyorsan korrigál. Valahogy így gondolkodik a Biden-adminisztráció is, amikor legalább a 2025-ös év nagy részéra igyekszik biztosítani Ukrajnának a fegyvert és lőszert az ellenálláshoz. Ez a pár hét azonban több szakértő szerint erre nem lesz elég , és amennyiben Európa nem tudja kompenzálni a jó eséllyel kieső amerikai támogatást, akkor Ukrajna 2026-ra kifulladhat, és elveszítheti a háborút.
„A Kreml közben óvatos, és miközben Trump komoly ajánlatára vár, felgyorsította az előrenyomulást a Donbasszban”
Az orosz haderők idén 189 ukrajnai települést foglaltak el, így összesen 4500 négyzetkilométernyi ukrán terület van orosz ellenőrzés alatt. Moszkva számára a jelenleg a nyilvánosságban forgó rendezési tervek aligha elfogadhatók, ám azért nyitott a tárgyalásokra. Már csak azért is, mert még évekig biztosított a háború folytatása, Vlagyimir Putyin azonban a védelmi minisztérium kollégiumának évzáró ülésén jelezte, Oroszország nem növelheti a végtelenségig a katonai kiadásokat. „Oroszország a GDP 2,5 százalékával többet költ a nemzetvédelemre, mint korábban, és ezeket az eszközöket nagyon észszerűen kell felhasználni” – fogalmazott az elnök. Putyin idézte Andrej Belouszov védelmi minisztert, aki szerint Oroszország a GDP 6,3 százalékát, a költségvetés egyharmadát (32,5 százalék) költi katonai kiadásokra, védelemre, a harcképesség növelésére és megerősítésére. A szerződéses katonák nagyszámú növekedése hozzájárul ahhoz, hogy az ukrajnai háborút Oroszország előnyére fordítsák. Idén mintegy 430 ezren írtak alá szerződést a hadsereggel, a tavalyi 300 ezerrel szemben – mondta.
„Putyin az évzáró sajtóértekezletén is elmondta, hogy Moszkva kész a tárgyalásokra és a kompromisszumokra a harcok befejezése érdekében, ám ezután megismételte a még júniusban megfogalmazott, Ukrajna által azonban azonnal elutasított feltételeit”
Eszerint az ukrán hadseregnek ki kell vonulnia a Donbaszból és Novorosszijából, vagyis a részlegesen megszállt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyékből. Le kell mondania a NATO-hoz való csatlakozásról, és semleges státuszt kell elfogadnia. Ukrajnának bizonyos szintű demilitarizáláson kell keresztül mennie, és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy soha nem enged be a területére atomfegyvereket. Ezen kívül Moszkva azt is követelné, hogy a Nyugat oldja fel az Oroszország elleni szankciókat. Putyin többször hangoztatta azt is, hogy kész tárgyalni Európával a kontinens biztonságának jövőjéről, de nagyon rossz néven veszik részükről Ukrajna felfegyverzését és a befagyasztott orosz eszközök „ellopását”.
Ettől azonban messze van Trump jelenleg nyilvános ajánlata, így nem meglepő, hogy Putyin – mint fogalmazott – egy ilyen alkura biztosan nem mondana igent Oroszország. A háborús fejleményekre jó rálátással bíró szakértők is úgy látják, mivel Oroszország jelenleg fölényben van a harctéren, ezért a tárgyalások késleltetésére törekszik, és igyekszik minél több területet visszaszerezni Ukrajnától egy esetleges tűzszünet előtt.
„Moszkva kész tárgyalni a válság megoldásáról, feltéve, ha a tárgyaláson a helyzetet kiváltó alapvető okokkal foglalkoznak, és figyelembe veszik Oroszország követeléseit”
– hangsúlyozta ugyanebben a szellemben év végi sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov is. Az orosz külügyminiszter komolynak nevezte azokat a jelzéseket, amelyeket Trump megválasztott amerikai elnök csapata küld a felfüggesztett párbeszéd helyreállításáról. Azt mondta, hogy határozottan reagálni fognak rá. Mindenesetre leszögezte, mivel az Egyesült Államok függesztette fel kapcsolatát Moszkvával, az Egyesült Államoknak kell megtennie az első lépést ahhoz, hogy helyre is állítsa. Néhány nappal később egyébként a TASZSZ-nak nyilatkozva az orosz külügyminiszter élesebben fogalmazott, mikor kijelentette, hogy Moszkva elégedetlen a Donald Trump megválasztott amerikai elnök környezetéből származó Ukrajnával kapcsolatos békejavaslattal. Lavrov rámutatott, Trump köréből azt javasolják, hogy a konfliktus front vonalak mentén történő befagyasztása mellett húsz évre vegyék le a napirendről Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és telepítsenek Ukrajnába európai és brit békefenntartó kontingenst.
A külügyminiszter reményének adott hangot, hogy a Trump adminisztráció igyekszik majd megérteni a konfliktust kiváltó alapvető okokat. A minszki megállapodás nem „kudarcot vallott kísérlet” volt a megállapodásra Moszkvával – intézte szavait Keith Kellogghoz, Trump Ukrajnával foglalkozó megbízottjához -, hanem a konfliktus valódi megoldása lehetett volna, hiszen a Biztonsági Tanács is jóváhagyta. De később Ukrajna aláásta, az Egyesült Államok bűnrészességével – fűzte hozzá. Az orosz követelések teljesítése nem jelent előfeltételt a tárgyalások megkezdéséhez. Ezek a követelések arra irányulnak, hogy megvalósuljon mindaz, amit az ENSZ Alapokmányának aláírásával vállaltak – szögezte le.
„Az orosz diplomácia vezetője üresjáratnak minősítette az utóbbi időben szárnyra kapott tűzszüneti javaslatokat. Lavrov szerint végleges, jogilag kötelező érvényű megállapodásokra van szükségünk, melyek dokumentálják az Oroszország biztonságát garantáló feltételeket, és természetesen szomszédjai jogos érdekeit, de a nemzetközi jogon alapuló módon, amely lehetetlenné teszi e megállapodások megsértését”
Közben Oroszország kész a folytatásra is. Ezt tükrözi a háborús költségvetés mellett az is, hogy orosz elnök a haza védelmezőjének évévé nyilvánította 2025-ös évet. Az államfő emlékeztetett arra, hogy 2025-ben ünneplik a náci-fasizmus felett aratott győzelem 80. évfordulóját.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater