A Nyugat kezdi elfogadni Ukrajna vereségét

A 2024-es év sorsdöntő lesz a világpolitika számára. Világszerte nem kevesebb, mint 70 választás áll előttünk. Földünk lakosságának több mint fele lesz hivatott meghatározni országai jövőjét – és a világrendet. Az Egyesült Államokban, Oroszországban, Nagy-Britanniában, Kelet-Németországban és más régiókban tartott választások meghatározóak lesznek a 2020-as és 2030-as évek világpolitikai irányának alakulására.

Alexander Rahr írása a #moszkvater.com-on

„Úgy tűnik, hogy a Nyugat megváltoztatja Ukrajna-politikáját. Már nem tartják reálisnak, hogy Kijev vissza tudja foglalni a megszállt területeket. Most diplomáciai tárgyalások következnek. A területi veszteségek kompenzálásaként Ukrajnának NATO- és EU-tagságot ajánlanak fel”
Fotó:EUROPRESS/Roman PILIPEY/AFP

A berlini Chatam House Institute konferenciájának magasrangú résztvevői a globális kihívásokra kerestek stratégiai választ, s arra az elhatározásra jutottak, hogy 180 fokos fordulatra van szükség a biztonságpolitikában. Korántsem biztos, hogy a demokraták „szabad világa” meg tudja nyerni a „háborút” az egyre erősödő autokratikus rezsimekkel szemben.

„A fő problémának a Nyugat veszélyes függőségét tartják az olyan nyersanyag szállítóktól, mint Kína és Oroszország”

Az Európai Uniónak, amelyet békeprojektként, nem pedig a világpolitika pólusaként hoztak létre, az elkövetkező években bizonyítania kell a katonai fegyverkezés terén, hogy megőrizze stratégiai jelentőségét az Egyesült Államok mellett. Ahhoz azonban, hogy Európát militarizálni lehessen, a demokráciáknak először stabil többségeket kell biztosítaniuk saját társadalmukban.

Az európai elit számára a liberális értékek „nyugati domináns kultúrájának” fenntartása kulcsfontosságú. A „diktatúrákkal” a világrend alakításában kötött kompromisszumok ma a Nyugat számára teljesen elképzelhetetlenek.

„A Nyugat kezdi felismerni, hogy a kínai-orosz szövetség még nagyobb fenyegetést jelent, mint a Szovjetunió által a hidegháború idején jelentett veszély”

Az Európa biztonságáért felelős szervezetek értetlenül állnak Ukrajna nem várt veresége előtt a csatatéren. Felismerték az európai biztonsági architektúra teljes felborulásának veszélyét, ami a Nyugat számára stratégiai hátrányt jelent. Nyugati körök szerint Ukrajnát csak azáltal lehet megmenteni attól, hogy Oroszország elnyelje, ha azonnal felveszik a NATO-ba. Más szóval, ha Ukrajnát felosztják a koreai modell szerint. A Nyugat a nukleáris elrettentés koncepcióját is ki akarja terjeszteni a posztszovjet térség országaira.

Nyugaton kezdik felismerni, hogy Oroszország területi nagysága, Szibéria természeti kincsei, a Moszkva-Peking katonai szövetség, s az a tény, hogy az Európán kívüli országok nem támogatják a Nyugat szankciós politikáját Oroszországgal szembeni, valamint a Kreml határozott álláspontja döntő szerepet játszhat Ukrajna vereségében.

„A nyugati fegyverszállításoknak már nincs értelmük, mert nem fordítják meg a helyzetet, és csak további emberáldozatokat követelnek mindkét oldalon. A Nyugat nekilátott saját gyengeségeinek alapos elemzéséhez”

Igazából ennek már sokkal korábban meg kellett volna történnie. Végül is az Európai Unió országainak nincs elég pénze a fegyverkezéshez, hisz az elkövetkező években a saját országaik gazdasági válságait kell leküzdeniük. Hiányzik a többség Európában az EU és a NATO bővítése mellett.

A közelgő amerikai választásokat „hidegzuhanyként” élhetik meg, hiszen számolni kell Trump győzelmével is, aki pedig valószínűleg leállítaná Ukrajna támogatását, és közeledne Oroszországhoz.

„Az Európai Unió ebben az esetben biztonságpolitika terén magára maradna, amire Európa teljesen felkészületlen. Az sem kizárt, hogy Trump győzelme megosztaná az EU-t is”

Putyinról azt tartják az EU-ban, hogy soha nem támadta volna meg Ukrajnát Kína hallgatólagos támogatása nélkül. A Nyugatnak, amely a második világháború óta a legnehezebb időszakát éli, fel kell készülnie a világpolitika új, veszélyesen kétpólusúvá válására. A konfrontáció a „globális Déllel” katasztrofális lesz Európa számára, különösen a Nyugaton belüli potenciális törékenységet tekintve.

„Úgy tűnik, hogy a Nyugat megváltoztatja Ukrajna-politikáját. Már nem tartják reálisnak, hogy Kijev vissza tudja foglalni a megszállt területeket. Most diplomáciai tárgyalások következnek. A területi veszteségek kompenzálásaként Ukrajnának NATO- és EU-tagságot ajánlanak fel”

Jelenleg nem lehet megbízható kijelentéseket tenni arról, hogy milyen lesz Európa az évtized végén. Ennek ellenére kirajzolódnak a jövő világrendjének körvonalai. Így az Egyesült Államok és Kína az ukrajnai háború egyértelmű nyertesei, hiszen mindkettő megerősíti szuperhatalmi pozícióját. Az Európai Unió és Oroszország szenvedni fog a konfliktus gazdasági következményeitől. A Nyugat vaksága miatt nem látja a nem nyugati világban létrejövő, a Nyugat ellen irányuló integrációs folyamatokat és a szövetségeket. A konfrontáció azonban nem lenne a helyes út. Még mindig van esély a diplomáciai megoldásra, egy új globális megállapodásra a nagyhatalmak között, ehhez azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának megreformálása elkerülhetetlen.

(Alexander Rahr írása eredetileg a Russlandkontrovers német portálon jelent meg, fordította Péli Éva.)

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com