//A Nyugat keserű ébredése
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2023. november 30-án részt vesz az EBESZ 30. miniszteri értekezletén az Észak-Macedóniai Köztársaságban, Szkopjéban. #moszkvater

A Nyugat keserű ébredése

MEGOSZTÁS

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az eredeti háborús célok nagy része elérhetetlen. Ukrajna képtelen visszaszerezni elvesztett területeit, a Nyugat pedig nem tudja elszigetelni és kifektetni Oroszországot. Igaz, Moszkva sem törte meg Ukrajnát, úgy gondolja ugyanakkor, hogy az idő neki dolgozik. A háborút tehát egyelőre nem nagyon lehet leállítani.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2023. november 30-án részt vesz az EBESZ 30. miniszteri értekezletén az Észak-Macedóniai Köztársaságban, Szkopjéban. #moszkvater
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2023. november 30-án részt vesz az EBESZ 30. miniszteri értekezletén az Észak-Macedóniai Köztársaságban, Szkopjéban.
Fotó:EUROPRESS/Robert ATANASOVSKI/AFP

Még mindig nem tért magához a nyugati fősodor sajtó abból a sokkból, amelyet az ukrán ellentámadás kudarcának beismerése okozott. Az ennek nyomán hirtelen támadt realizmust egyes esetekben magyarázza az a csalódottsággal vegyülő kiábrándulás, amelyet a valósággal szembesülés váltott ki. Mások egyszerűen csak beszálltak az épp aktuális kórusba, s ahogy egy éve zengték Ukrajna győzelmét, most ugyanezzel a hévvel temetik. De ne legyünk naivak, benne van a hangnem megváltozásában az is, hogy a média tudatosabb és bekötöttebb része szép lassan készíti elő a terepet ahhoz, ha el kell engedni Ukrajnát. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Nyugat nem támogatja Kijevet, ám azért közeledik az idő, amikor majd le kell ültetni Ukrajnát tárgyalni a tűzszünetről – mert elfogy az élőerő, kifulladnak a támogatók, vagy egyszerűen csak másutt akad dolguk –, és be kell fagyasztani a konfliktust. Természetesen abban a reményben, hogy majd néhány év múlva kiolvasszák. Már ha lesz ehhez erő és akarat.

„Egyelőre azonban a B-terv felépítése mellett még inkább csak az újratervezés folyik, hiszen ebből a háborúból azért nem olyan egyszerű kiszállni”

Az ismert amerikai elemző, George Friedman ezt a helyzetet úgy fogalmazta meg, hogy a háborúnak vége, de egyelőre senki sem tudja, hogyan kell abbahagyni a harcot. A magyar származású szakértő szerint a háború lezárásáról az amerikaiaknak és az oroszoknak kell megállapodniuk, az ukránoknak pedig el kell fogadniuk egy mérsékelt területvesztést.

Friedman talán kicsit az események elé szaladt azzal a hangzatos megállapítással, hogy a háborúnak lényegében már vége, csak még lőnek, abban azonban igaza van – bár ezt így nem mondta ki –, hogy Ukrajna veresége borítékolható.

„Ezt azonban a realista külpolitikai iskola elemzői már jó ideje látják, csak most már az ukrán és a nyugati elit, valamint média is kénytelen szembenézni ezzel a szikár valósággal. S meg is teszik, mégsem mondja rájuk senki, hogy oroszbarátok. Ja, hogy ezt a vádat idáig éppen ők harsogták?”

Az ukrán katonai vezetés sem hisz már a győzelemben – állapítja meg a német Die Welt –, Kijev egyes szövetségesei pedig már azon gondolkodnak, hogy Ukrajnát az elveszített területek nélkül kellene bevenni a NATO-ba. Mások – több jelből ítélve köztük az Egyesült Államok – ezt a lépést nem kockáztatnák, ehelyett kárpótlásul Kijevet inkább betolnák az Európai Unióba. Zelenszkij azonban még kitart, égre-földre esküdözik, hogy amennyiben megkapja a megfelelő katonai és pénzügyi támogatást, akkor Ukrajna győzni fog, erre a Politicótól módon megkapta az „Év álmodozója” címet. Lám, hogy változnak az idők, egy éve ugyanezek az orgánumok még háborús hősként ünnepelték az ukrán elnököt.

„Megvilágosodása támadt a Foreign Affairsnek is. Az amerikai külpolitikai szaklap egyik legutóbbi írásában már arról értekezik, hogy meg kell győzni Zelenszkijt arról, hogy a tűzszünet életeket menthet”

S az érveket tovább sorakoztatják, így segíthet az újjáépítésben, és lehetővé teszi Ukrajnának, hogy nyugati segítséggel kiépítse hosszú távú biztonságpolitikai stratégiáját ahelyett, hogy egy állóháborúban élné fel a fegyverkészletét. A szerzők – Richard Haass, az amerikai Council of Foreign Relations (CFR) kutatóközpont emeritus elnöke és Charles Kupchan, a CFR főmunkatársa, valamint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának korábbi európai ügyekért felelős igazgatója – azzal vigasztalják Kijevet, hogy az igazi győzelem az lesz, ha majd megmutatja Oroszországnak, milyen is a demokrácia. Megállapítják, hogy Ukrajna és a Nyugat jelenleg egy fenntarthatatlan pályán próbál előrehaladni, ezért a célokat és a rendelkezésre álló eszközöket összhangba kell hozni. Azért nem rejtik véka alá azt a véleményüket sem, hogy az élőerőt azért kell megőrizni, hogy később az elvesztett területeket vissza lehessen szerezni.

„Persze, ezzel tisztában van Moszkva is, így aligha érdeke, hogy most fejezze be a háborút. Tanult a minszki megállapodásból, és aligha akar ismét éveket adni arra, hogy Ukrajna összeszedje magát. Úgy gondolkodik, hogy az idő most már neki dolgozik”

Putyin legutóbbi megnyilatkozásait hallva egyértelmű, hogy Oroszország egzisztenciális harcként fogja fel mindazt, ami ma Ukrajnában történik, ebben a háborúban pedig nem Ukrajnát tekinti az igazi ellenfelének. De ebben a szellemben nyilatkozott Szergej Lavrov is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri értekezlet Szkopjéban tartott külügyminiszteri értekezlete után. Mint fogalmazott, Oroszország nem áll készen az Ukrajnában folytatott különleges katonai hadműveletének felülvizsgálatára.„Nem látunk arra vonatkozó jeleket Kijev vagy gazdái részéről, hogy készek lennének bármilyen politikai rendezésre – mondta Lavrov újságíróknak –, hozzátéve, ezért a moszkvai vezetés sem lát okot arra, hogy felülvizsgálja a céljait.”

„S a nyugati vezetők tényleg nem a megbékélés keresésének jeleit mutatták Szkopjéban”

Antony Blinken és Josep Borrell még az orosz külügyminiszter megérkezése előtt sietve elutazott, Lavrov meghívására tiltakozásképpen Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei pedig részt sem vettek az EBESZ-konferencián. Ennyit tehát arról, hogy közeledik a háború lezárása. A Nyugat vezetői még az eredetileg a kelet-nyugati párbeszéd fenntartására létrehozott szervezet tanácskozásán sem akarnak egy légtérben lenni az orosz külügyminiszterrel.

Hiába tűnik tehát egyre értelmetlenebbnek ez a háború, ezúttal is igaz, hogy elkezdeni könnyebb volt, mint befejezni. S felek ugyanis még nagyon messze vannak az eredetileg maguk elé kitűzött céloktól. Ezzel a felismeréssel szembesült még tavaly Oroszország, míg a Nyugatnak és Ukrajnának még csak most esik ez le. S míg Moszkva már alkalmazkodott az új helyzethez, Washington és szövetségesei most élik át ezt a keserű ébredést. S bár időről időre felröppennek „jólértesült” hírek arról, hogy az orosz és az ukrán fél között a legfelső katonai szinten folynak tárgyalások, vagy Moszkva és Washington képviselői már egyeztetnek a harcok lezárásáról, kezdi megemészteni az új valóságot a fősodor média racionálisabb része is. A Der Spiegel például legutóbbi címlapján végtelen, hosszú időre elhúzódó háborúról ír. Ezt látszanak alátámasztani azok a hírek is, melyek szerint alakul az alku az amerikai kongresszusban Joe Biden 106 milliárd dolláros segélycsomagja ügyében. S abban is biztosak lehetünk, hogy azért az EU is megoldja majd valahogy Ukrajna támogatását.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.