„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

A Nyugat ideológiai vaksága

2024. jan. 12.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Német katonatisztek az ukrajnai háborúról. Az érdekek vezérelte optimizmus és a realizmus, a vágyak és a valóság között mozognak a Bundeswehr volt és aktív magas rangú tisztjeinek nyilatkozatai az ukrajnai háborúról. A sikertelen ukrán „ellentámadás” következményeit eltérően ítélik meg. Tilo Gräser írása, Péli Éva fordítása. A cikk eredetileg itt jelent meg.

Tilo Gräser írása a #moszkvater.com-on

„a háborúban egy éve patthelyzet uralkodik, amelyet rövid időre megszakított az ellentámadási kísérlet. Oroszország fölénybe került, és ismét egyre nagyobb mértékben támadja az ukrán infrastruktúrát. Ennek során civilek is áldozatul esnek, egyrészt, mert a célpontok civil területeken voltak, másrészt a téves becslések és technikai hibák miatt. Mint ahogy a légvédelmi rakéták kilövése okozta törmelékek miatt is” #moszkvater

„a háborúban egy éve patthelyzet uralkodik, amelyet rövid időre megszakított az ellentámadási kísérlet. Oroszország fölénybe került, és ismét egyre nagyobb mértékben támadja az ukrán infrastruktúrát. Ennek során civilek is áldozatul esnek, egyrészt, mert a célpontok civil területeken voltak, másrészt a téves becslések és technikai hibák miatt. Mint ahogy a légvédelmi rakéták kilövése okozta törmelékek miatt is”
Fotó:EUROPRESS/Anatolii STEPANOV/AFP

A jelenlegi helyzet Ukrajna számára „nagyon-nagyon kedvezőtlen”. Ezt a Radio Eins berlini rádióállomásnak adott interjújában jelentette ki még január elején Wolfgang Richter katonai szakértő, a Bundeswehr nyugalmazott ezredese. Ukrajnában kimerítő háború folyik – mondta -, amelyet hosszú távon az fog megnyerni, aki nagyobb emberi és anyagi erőforrásokkal rendelkezik. Az Osztrák Európai és Biztonságpolitikai Intézet (AIES) munkatársa szerint ez jelenleg nem az ukrán fél mellett szól. Richter 2009 óta a német kormány által finanszírozott Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) nevű szervezetnél dolgozott, ahol már nem szerepel a neve. A volt ezredes úgy látja, hogy

„a háborúban egy éve patthelyzet uralkodik, amelyet rövid időre megszakított az ellentámadási kísérlet. Oroszország fölénybe került, és ismét egyre nagyobb mértékben támadja az ukrán infrastruktúrát. Ennek során civilek is áldozatul esnek, egyrészt, mert a célpontok civil területeken voltak, másrészt a téves becslések és technikai hibák miatt. Mint ahogy a légvédelmi rakéták kilövése okozta törmelékek miatt is”

Richter kifejtette, hogy az európai országoknak, így Németországnak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak pótolniuk kell az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás előrelátható elmaradását. „Hogy ezt meg tudják-e tenni, az egy másik kérdés” – tette hozzá. De minden erőfeszítést meg fognak tenni ennek pótlására.

Fegyverek a béke helyett

Richter úgy látja, hogy Moszkva alábecsülte az ukránok katonai erejét, amikor 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát. A nyugalmazott ezredes  megerősíti, hogy a két fél közötti tárgyalások 2022 tavaszán kezdetben nagyon pozitívnak tűntek, és az oroszok ezzel összefüggésben ki is vonultak Kijev térségéből. Békemegállapodásra azonban nem került sor, mert a Nyugat fegyvereket ígért Kijevnek a háború folytatásához.

A fegyverszállítások azonban végül nem hozták meg a remélt ukrán győzelmet. Időközben lelassultak, és Richter szerint már nem lehet őket ugyanolyan mértékben folytatni, mint korábban. Ráadásul a Nyugat nem tudja pótolni az ukrán hadsereg személyi veszteségeit, az ugyanis háborút jelentene Oroszországgal. A katonai szakértő bírálja, hogy

„a Nyugatnak és az általa támogatott kijevi vezetésnek nincs kilépési stratégiája”

Még 2022 tavaszán lehetséges lett volna egy békés megoldás, amely megfelelt volna a korábbi minszki megállapodásoknak. Ez az egyik oldal vágyvezérelt gondolkodásának köszönhetően kudarcot vallott, most pedig ideje lenne felismerni a valóságot.

Richter attól tart, hogy az ukránok most komoly kompromisszumokra kényszerülnek a béke érdekében. A Nyugatnak tehát mindent meg kell tennie azért, hogy Ukrajna független, szuverén államként maradjon meg. De aki egyre csak több fegyvert akar szállítani, méghozzá kilépési stratégia nélkül, az nyugalmazott ezredes szerint bizonyára elveszítette már a kapcsolatot a valósággal.

Vakság a realitásérzék helyett

Az orosz hadsereg képességeit és lehetőségeit Nyugaton hosszú időn keresztül alábecsülték. Christian Freuding, a Bundeswehr tábornoka azt állítja, hogy „kezdetben nem úgy láttuk az oroszok képességét a kitartásra, ahogyan azt ma megítéljük”. Freuding a Bundeswehr ukrajnai helyzetfelmérő központjának, valamint tervező és parancsnoki állományának vezetője. A tábornok ezt egy interjúban mondta, amit a németországi Süddeutsche Zeitungnak és a Tages-Anzeiger nevű svájci lapnak adott december végén. „Nekünk, katonatiszteknek alapvetően józan a látásunk, amely a helyszíni tapasztalatokon és a megfelelő elemzéseken alapul” – állítja az interjúban.

Freuding 2022 tavaszán azonban biztos volt abban, hogy az orosz hadsereg kudarcot vall Ukrajnában, ahogyan azt egy akkori videó interjúban kifejtette. 2023 márciusában azt állította, hogy a nyugati fegyverszállítások, köztük a német Leopard 2 harckocsik lehetővé teszik az ukrán fegyveres erők számára, hogy „visszaszerezzék a kezdeményezést”, és megnyerjék a háborút. 2023 szeptemberében egy kijevi konferencián pedig kijelentette: „Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges”.

„Ukrajnának teljesen vissza kell szereznie területi integritását”

– mondta a tábornok néhány hónapja. A mostani interjúban azt közölte, hogy „jól tesszük, ha továbbra is objektíven nézzük ezt a háborút”. Ugyanakkor „katonai szempontból” sikereket lát az ukrán hadsereg számára, mert az ukrán terület 80 százaléka még mindig „szabad”, és Oroszország mélyén lévő célpontokat támadnak.

Elemzés helyett vágyálom

Az állítólag józanul gondolkodó tábornok azt nem magyarázza meg, miből következtet arra, hogy az orosz hadsereg egész Ukrajnát meg akarta hódítani. Azt viszont nem akarja utólag felülbírálni, hogy az általa megnevezett cél – az elvesztett területek teljes visszafoglalása, belértve a Krímet is – továbbra is reális-e. Ennek az elvárásnak azonban „változatlanul meg kell maradnia”.

Az interjúban Freudingot arról kérdezik, hogy az ukrajnai háborúban aratott győzelem után Oroszország megtámad-e más országokat. Egyes katonai szakértők és kormányzati tanácsadók Németországban jelenleg ezt állítják, és ezért nagyobb méretű fegyverkezést követelnek.

„A tábornok ezt a kérdést megkerüli, és azt mondja, hogy az orosz fegyveres erők a háború miatt anyagilag és személyi állományban is meggyengültek. Oroszország azonban szerinte képes lehet körülbelül öt-nyolc év alatt megújulni, és ezt komolyan kell venni. Ezt az időt Európának ki kell használni, s újra fegyverkeznie kell, hogy képes legyen az elrettentésre”

Oroszország állítólagos szándéka és jövőbeli képessége, hogy egy Ukrajna feletti katonai győzelem után megtámadja a NATO-államokat, „nyilvánvalóan nem a képzett és felelős katonai személyzetnek a helyzet komplex átfogó stratégiai értékeléséből származó felismerése”. Harald Kujat volt tábornok ezt a Zeitgeschehen im Fokus című svájci lap december 22-i számában megjelent részletes interjújában fejti ki. A német fegyveres erők volt főfelügyelője, és a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke szerint ehelyett úgynevezett katonai szakértők „feltételezéséről” van szó.

Torzítás az igazság helyett

Kujat részletesen kitér az ukrajnai helyzetre, amely szerinte zsákutcába jutott, és egyértelműen bírálja a nyugati politikusok és a média „torzított valóságábrázolását”. A sikertelen ukrán ellentámadásról csak lassan akarnak tudomást venni. Ennek ellenére a német kormány katonailag és pénzügyileg is támogatni kívánja Kijevet, „ameddig csak szükséges”.

„Sokan még mindig készek arra, hogy Ukrajna a végsőkig harcoljon, és figyelmen kívül hagyják a hatalmas emberi veszteségeket, valamint az ország pusztulását. Még mindig azt állítják, hogy Ukrajna a Nyugat szabadságát és biztonságát védi, és ezért több támogatást kell kapnia a háború folytatásához”

– vélekedik a nyugdíjas tábornok, hozzátéve, további fegyverszállításokat követelnek, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadíthassák az oroszok által megszállt területeket, és így javíthassák a tárgyalások pozitív kimenetelének feltételeit. „De minél tovább tart a háború, annál inkább Oroszország javára billen a mérleg” – magyarázza Kujat, s ez a sikertelen offenzíva következtében egyre nyilvánvalóbbá válik. Ezen a nyugati elkötelezettség sem tud változtatni.

„Két éve elhallgatják a teljes igazságot”

– állítja. És úgy véli, hogy bár a háborút támogatók nem fogják beismerni tévedésüket, a közvélemény hangulata azonban meg fog változni. A valóság torz ábrázolásának okai a dezinformáció reflexió nélküli elfogadása, és mindenekelőtt a hozzá nem értés és az ideológiai vakság.

Tisztánlátás helyett dezinformáció

A volt tábornok rámutat, hogy az ukrajnai hadműveleteket amerikai, brit és ukrán tisztek közösen tervezik a „Biztonsági Támogató Csoport-Ukrajna”, egy wiesbadeni amerikai vezérkar keretében. Cáfolja azokat a kijelentéseket, amelyek szerint Ukrajnában patthelyzet van, „mert az orosz fegyveres erők egyértelműen fölényben vannak, és már egy ideje támadnak”.

„Volodimir Zelenszkij tragikus figura” – mondja Kujat, aki a 2022 márciusában zajló béketárgyalásokra is utal. A tárgyalások során Oroszország „a jó szándék jeleként” kivonta csapatait Kijevből. Az orosz médiának annak idején adott interjújában Zelenszkij méltatta az isztambuli tárgyalások előrehaladását, és az elért eredményeket, a tárgyalások vezetőjét pedig megbízta azzal, hogy aláírja a szerződés tervezetét. Viszont azzal, hogy a Nyugat „a győzelemhez szükséges minden támogatást” megígért, megakadályozták Ukrajna elnökét abban, hogy aláírja a békeszerződést Putyinnal. Kujat szerint

„az orosz csapatok erejét sokáig alábecsülték, míg az ukrán csapatok képességeit mértéktelenül túlbecsülték”

„Egyébként a nyugati média nagymértékben felelős a dezinformációért, és annak következményeiért. Mostanra eljutottunk egy olyan pontra, ahol világossá vált, hogy Ukrajna nem tud katonai győzelmet aratni” – teszi hozzá a nyugalmazott tábornok.

Kujat szerint a következő alternatívák lehetségesek. Az első, hogy Oroszország eléri a „különleges katonai műveletének” céljait, és egy hosszú, pusztító háborút követően a tűzszünetet, amelyet béketárgyalások követnek. Ez utóbbi szerinte mindaddig lehetséges, amíg Oroszország sikerei korlátozottak maradnak, és Ukrajnának lehetősége van egy elfogadható érdekegyensúly elérésére.

Ék helyett híd

Az egykori tábornok szerint azonban a kilátás egy olyan tárgyalásos béke lehetőségére, amelynek kimenetele figyelembe veszi Ukrajna érdekeit, egyre csekélyebb. Utal az Egyesült Államok szerepére is:

„Amerika pénzügyi és anyagi támogatása nélkül Ukrajna nem tudna helytállni ebben a háborúban. De az amerikai fegyveres erők is döntő szerepet játszanak az ukrajnai háború folytatásában”

Kujat cáfolja azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország kezdettől fogva egész Ukrajnát meg akarta volna hódítani. Arra a veszélyre figyelmeztet, hogy az ukrajnai háború annál inkább eszkalálódik, minél tovább tart, és ha nem törekszenek komolyan tűzszünetre és békés megoldásra.

A tárgyalásos megoldás előtt álló akadályok azonban most sokkal nagyobbak, mint egy évvel ezelőtt. Éppen ezért az a tárgyalási javaslat, amelyet Kujat három társával együtt – Horst Teltschik volt kancellári tanácsadó, valamint a két politológus, Peter Brandt, Willy Brandt fia és Hajo Funke – 2023 augusztusában dolgozott ki, már elavult. Mint erről Kujat fogalmaz, az uralkodó vélekedéssel ellentétben meg akartuk mutatni, hogy a béke és a biztonság lehetséges Ukrajna számára. A tűzszünet, ahogyan azt javasoltuk, még ma is megvalósítható lenne.

A német fegyveres erők volt főfelügyelője Henry Kissinger egy 2014-ben írt cikkének egyik kijelentésére utal, amelyben a nemrég elhunyt amerikai politikus bírálta, hogy az ukrán kérdést túl gyakran ábrázolják a Kelet és Nyugat közötti szembenállásként. Kissinger úgy vélte,

„ahhoz, hogy Ukrajna fennmaradjon és fejlődjön, senkinek nem lehet az előőrse. Inkább hídnak kell lennie a két oldal között”

(https://www.radioeins.de/programm/sendungen/der_schoene_morgen/_/krieg-ukraine-russland-aktuell-ausblick.html)

https://www.sueddeutsche.de/projekte/artikel/politik/ukraine-russland-krieg-bundeswehr-verteidigung-e611912/?reduced=true

https://www.tagesanzeiger.ch/bundeswehr-general-die-ukrainischen-streitkraefte-haben-erfolg-599973142469

https://www.24rhein.de/welt/politik/ukraine-krieg-bundeswehr-general-russland-militaer-panzer-erklaerung-91459065.html

https://www.zeit.de/politik/ausland/2023-11/krieg-ukraine-russland-wladimir-putin-sieg-europa

https://dgap.org/system/files/article_pdfs/DGAP%20Policy%20Brief%20Nr-32_November-2023_11S_2.pdf

(https://www.zeitgeschehen-im-fokus.ch/de/newspaper-ausgabe/nr-19-vom-22-dezember-2023.html#article_1615)

(https://www.zeit.de/politik/ausland/2022-03/selenskyj-interview-medienaufsicht-warnung)

https://transition-news.org/verhandlungsvorschlag-fur-frieden-in-der-ukraine

https://www.ipg-journal.de/kommentar/artikel/henry-a-kissinger-eine-daemonisierung-putins-ist-keine-politik-298/

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Az írás, és Christian Freuding Bundeswehr tábornok által kifejtett nézeteket nem lehet “ideológia” címszó alá gyömöszölni. A filozófia a valóság valamilyen szintézisét, egy koherens világkép kialakítását célozza meg. Ezek a filozófiai tézisek átcsaphatnak ideológiába egy véglegesnek kikiáltott világképpel. Bibó István nagyon jól látta, hogy valahol mindig lezárulnak a gondolatmenetek és dogmává merevednek a nézetek.
    Az ideológia lényege -a totalitás jegyében- valamennyi kérdésre egyetlen igaznak tartott világkép alapján adott válasz.
    Ez utóbbi, kiemelt mondattal definiáltam is az ideológia fogalmát.
    Ma nyugatnak nincsen sem ideológiája, sem vallása, csak abszurd és erőszakosan hirdetett eszméi vannak. Valamint egy pragmatikusnak mondott, de a valóságtól teljesen elrugaszkodott politikája, ami a normális gondolkodású emberek számára elfogadhatatlan. A Bundeswehr tábornokai hiába hirdetik magukról, hogy „Nekünk, katonatiszteknek alapvetően józan a látásunk, amely a helyszíni tapasztalatokon és a megfelelő elemzéseken alapul”. Ez nem igaz. Ha nagyon cinikus lennék, azt mondanám a “józan a látásuk” tételre, hogy józan katonatiszt nem is létezik. Azért mégse Czinege Lajos italozási szokásaiból induljunk ki. Egyszerűen vegyük figyelembe, hogy egy katonatiszt számára a hadseregben az ember csak hadianyag.. Ezzel máris el lett vágva a lehetősége egy emberközpontú, reális világkép kialakításának.
    Sajnos az ukrán emberekből is fogyóeszközt csináltak a fegyverszállítást erőltető tábornokok, és a végtermék a hősi halott lett.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK