//A NATO esete a demokráciával
„Eljött az ideje - fogalmaz Scott Cullinane -, hogy a NATO és az Egyesült Államok vezetői nyilvánosan kimondják - amit már rég megtettek egymás között -, hogy a jelenlegi magyar kormány cselekedetei mind otthon, mind Ukrajnával kapcsolatban ellentétesek a NATO iránti elkötelezettségükkel és nem viszonozzák az Egyesült Államok elkötelezettségét Magyarország iránt” A képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 16-án #moszkvater

A NATO esete a demokráciával

MEGOSZTÁS

Egy feszültebb a világban a helyzet. Sokan már egy újabb nagy háború kirobbanását sem zárják ki. A kisebb csörtékről nem is beszélve. A NATO azonban ebben a helyzetben a demokratikus értékek miatt kezdett el aggódni. Olyannyira, hogy az Európai Unió után akár ez a szervezet is előveheti a magyar jogállamiság kérdését. Jó, de ha NATO tényleg komolyan gondolja a demokratikus kritériumokat, akkor tagjai egy részét ki is zárhatja, a további bővítést pedig – ha csak Svájc nem akar belépni – végképp elfelejtheti.

„Eljött az ideje - fogalmaz Scott Cullinane -, hogy a NATO és az Egyesült Államok vezetői nyilvánosan kimondják - amit már rég megtettek egymás között -, hogy a jelenlegi magyar kormány cselekedetei mind otthon, mind Ukrajnával kapcsolatban ellentétesek a NATO iránti elkötelezettségükkel és nem viszonozzák az Egyesült Államok elkötelezettségét Magyarország iránt” A képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 16-án #moszkvater
„Eljött az ideje – fogalmaz Scott Cullinane -, hogy a NATO és az Egyesült Államok vezetői nyilvánosan kimondják – amit már rég megtettek egymás között -, hogy a jelenlegi magyar kormány cselekedetei mind otthon, mind Ukrajnával kapcsolatban ellentétesek a NATO iránti elkötelezettségükkel és nem viszonozzák az Egyesült Államok elkötelezettségét Magyarország iránt” A képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 16-án
Fotó:MTI/Kovács Tamás

Aggódik a NATO a demokratikus és jogállami normák sérülése miatt. Ezért aztán olyan központ létrehozásán dolgozik, amely figyelemmel kíséri e normák betartását a tagállamokban. S ahogy az Európai Unióban, úgy a NATO-ban is a parlamenti közgyűlés az, amely a demokratikus értékek felett őrködik. Mert mint az ötlet megálmodói indokolnak,

„a NATO-t az különbözteti meg bármely más védelmi szövetségtől, hogy annak létrehozását a demokratikus értékekre, a jogállami normákra, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásának követelményére is alapozták”

Mindehhez a központ koncepciójának kidolgozását előkészítő munkacsoport rapportőreként Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke közleményében magyarázatként hozzáfűzte,„az elmúlt években egyre világossá vált, hogy a demokratikus működési modellt belülről az illiberalizmus hívei, kívülről pedig az autokratikus állam modellt működtetők (Kína és Oroszország) egyaránt támadjak”.

„Világos, immár nemcsak külső, hanem belső ellenségkép is kell a NATO létének megalapozására. A külső ellenségeket megnevezik, a belsőt pedig körülírják, de aligha lepődnénk meg azon, ha a központ az elsők között foglalkozna a magyar jogállamiság kérdésével. Mégpedig a jövő évi választások előtt”

Bár a magyar jogállamiság helyzetének vizsgálatát egyes hazai orgánumok kissé előreszaladva szinte már kész tényként tálalják, azért nem csodálkozhatnánk, ha így lenne. Ezt lényegében megelőlegezik egy amerikai külügyi szakértő egyik minapi cikkének a sorai is. Scott Cullinane, aki egyébként 2014-től 2018-ig az Egyesült Államok képviselőházának európai, eurázsiai és az újonnan feltűnő fenyegetéseket vizsgáló külügyi albizottságának tagja is volt, úgy véli, hogy Magyarország már nem védelmezi a jogállamiságot és a független intézményeket. Ukrajna kapcsán pedig – teszi hozzá – az is világossá vált, hogy a szervezetet képes egy nagyobb veszély esetén is a saját céljaira felhasználni, akadályozva a katonai szövetség működését.

„Eljött az ideje – fogalmaz Scott Cullinane -, hogy a NATO és az Egyesült Államok vezetői nyilvánosan kimondják – amit már rég megtettek egymás között -, hogy a jelenlegi magyar kormány cselekedetei mind otthon, mind Ukrajnával kapcsolatban ellentétesek a NATO iránti elkötelezettségükkel és nem viszonozzák az Egyesült Államok elkötelezettségét Magyarország iránt”

A magyar jogállamisággal kétségkívül vannak gondok, de aligha gondolom, hogy ezzel a NATO-nak, egy katonai szervezetnek kellene foglalkozni. Idáig úgy tudtuk, hogy a NATO azért jött létre, hogy politikai és katonai eszközökkel megvédje tagjait. Persze, egyfajta ideológiai szövetként, és a nyugati morális felsőbbrendűség deklarálásaként mindig hozzátették, hogy elősegíti a demokratikus értékek beágyazódását. Nem hiszem ugyanakkor, hogy ez egymás elszámoltatását jelentené. Arról nem is beszélve, hogy az értékek melletti kiálláson Scott Cullinane az Egyesült Államok mögötti felsorakozást érti.

„Világos, ha Washingtonnak nem tetszik, hogy Budapest blokkolja a katonai szövetség és Kijev hatékony együttműködését, vagy a közeledése Kínához és Oroszországhoz. De miért kell ezt összekeverni a jogállamiság kérdésével? Miért nem lehet egyenesen kimondani? Arra gondolni sem merek, hogy adott esetben nem erről lenne szó, hanem csak sima beavatkozásról a magyar belpolitikába”

De ha már az amerikai demokraták annyira fontosnak tartják a NATO-nak a demokratikus értékek melletti elköteleződését – a „Demokratikus Ellenállóképességgel foglalkozó Központ (Centre for Democratic Resilience)” ötlete két éve a parlamenti közgyűlés jelenlegi elnökének Gerard E. Connolly demokrata politikusnak a fejéből pattant ki -, akkor illiberális veszély alatt nem csupán Magyarországot értik, hanem a szőnyeg szélére állítják Törökországot, Lengyelországot is.

„Vagy ez esetben mégis csak a tábornokok, és nem a parlamenti közgyűlés pártpolitikusainak a szava lesz a döntő? Mint mindig, az érdekek felülírják az értékeket? Valószínűleg. Aligha fogják összezavarni a keleti szárnyon vitézkedők fejét holmi demokrácia védelemmel”

De sorolhatnánk a példákat, hiszen a szövetséget megalapozó preambulum második pontjának – a szervezet a demokrácia, az egyéni szabadság és a jogállamiság elvein alapul – szellemében a magát sokszor a NATO-val azonosító Egyesült Államok a tavaly ősszel történtek után önkritikusan akár önmagának is kioszthatna egy sárga lapot. A frissen csatlakozott balkáni országokat fel sem vehették volna, Ukrajna és Grúzia utóbbi időben oly sokat emlegetett közelítéséről pedig szó sem lehet. Vagy a demokrácia emlegetése ismét csak álca, ami mögé bújva az érdeket lehet érvényesíteni? Mint a „színes forradalmak” esetében, vagy az „arab tavasz” idején? Mert így szebben néz ki? Mert, hogy a demokrácia nevében végrehajtott akciók nem a biztonságot erősítették, az biztos.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.