A Nagy Alku és a békeesélyek

Hosszú vívódás, viták és váratlan csörték után megszületett Washington és Kijev között a Nagy Alku, az ásványkincsekre vonatkozó megállapodás. Ez ugyan nem oldja meg az Egyesült Államok költségvetésének a problémáit, ám üzleti értelemben Amerika némi küzdelem árán rátette a kezét Ukrajnára, így mégiscsak elhárult egy akadály a béketeremtés útjából. Ezt egyértelmű sikerként mutathatja fel a Fehér Ház, de Kijev is érezheti taktikai sikerként, hiszen az új helyzet közelíti Donald Trump és Ukrajna érdekeit. Most Moszkván a sor, hogy miként semlegesíti az alku hatását, és teszi érdekeltebbé az amerikai elnököt az orosz álláspont akceptálására. S bár az uniós integrációt érintő jogharmonizációra állítólag a szerződés szövegezésekor figyeltek, az Európai Uniót közben a megállapodás alapvetően kiszorítja az ukrán piac jelentette előnyökből.

„Persze, ne gondoljuk, hogy Kijev helyzete ezzel az alkuval alapvetően megváltozik. Trump egyes részletkérdésekben megértőbb lehet Ukrajnával szemben, ám nem kétséges – saját elmondása a Vatikánban is ezt hangsúlyozta Zelenszkijnek -, hogy Kijev súlyos kompromisszumokra kényszerül, cserébe békét kap”
Fotó:EUROPRESS/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE/AFP

Az Egyesült Államok és Ukrajna bejelentette egy új újjáépítési és befektetési alap létrehozását, és ezzel hivatalossá tette a két ország közötti gazdasági megállapodást, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok hozzáférjen az ukrán ritkaföldfém ásványkincsekből származó bevételekhez. A megállapodás aláírásával lezárultak a hónapok óta tartó feszült tárgyalások arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is nyújt-e gazdasági és katonai támogatást Ukrajnának, miközben megpróbál közvetíteni az Oroszországgal vívott háború befejezésében. A gazdasági megállapodás célja, hogy Ukrajnának közvetett biztonsági megállapodást nyújtson, miközben eloszlatja Donald Trump amerikai elnök azon aggályait, hogy az Egyesült Államok biankó csekket adott Kijevnek.

„A megállapodás tervezete sok tekintetben módosult az eredeti, meglehetősen maximalista amerikai elképzelésekhez képest, ám az alku továbbra sem tartalmaz konkrét amerikai biztonsági garanciákat Ukrajna számára. Ezt Kijev nagyon szerette volna elérni, azt viszont eredményként mutathatja fel, hogy a megállapodás értelmében nincsenek adósságkötelezettségei az Egyesült Államokkal szemben”

Ennél többet Kijev aligha érhetett volna el, hiszen már e megállapodás nélkül is vazallus, gyarmati szerepben van az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyában. Látva Kijev ellenállását, a legdurvább tételeken azonban enyhített Washington, így a megállapodás például a jövőben kötött üzletekre terjed ki, és kevésbé van benne az infrastruktúra amerikai kézre kerülése. Az Egyesült Államok és Kijev megállapodás értelmében megosztják az ukrán ásványkincsek és ritkaföldfémek jövőbeli értékesítéséből származó nyereséget és jogdíjakat. Ez Trump szerint gazdasági ösztönzést nyújt az Egyesült Államok számára, hogy továbbra is beruházzon Ukrajna védelmébe és újjáépítésébe, miután közvetíti az Oroszországgal kötendő békeszerződést. Az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás, amelyről hónapok óta feszült tárgyalások folytak, és amelynek aláírása még órákkal az aláírás előtt is kérdéses volt, létrehozza az amerikai-ukrán újjáépítési befektetési alapot, amely a Trump-kormányzat szerint elkezdi visszafizetni a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott, becslések szerint 175 milliárd dollár értékű támogatást.

„Ennél is fontosabb azonban, hogy az Egyesült Államok innentől közvetlenül rálát az ukrán gazdaságra – úgy is fogalmazhatunk, rátette a kezét Ukrajnára -, és így egyrészről megakadályozhatja a pénzek eltűnését, visszaszoríthatja a korrupciót, másrészt befolyásolhatja, hogy más külföldi befektetők – kínaiak, oroszok, európaiak stb. – milyen mértékben férhessenek hozzá az ukrán ásványkincsekhez. Ukrajna így kevésbé lesz vonzó más befektetők, így az EU, Oroszország vagy Kína számára”

Zelenszkij úgy kommentálta a Nagy Alkut, hogy az valójában a vatikáni találkozó első eredménye. Kiemelte, hogy ez már egy valóban egyenjogú megállapodás, amely lehetőséget teremt az Ukrajnába történő – meglehetősen jelentős – beruházásokra, emellett az ukrajnai termelés, és – ami nem kevésbé fontos – az ukrán jogi gyakorlat modernizálására. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint Donald Trump amerikai elnök az ásványkincsekre vonatkozó megállapodás aláírásával „royal flusht” osztott Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Oroszországgal szemben. „Trump elnök az Ovális Irodában Zelenszkijnek azt mondta, hogy »nincsenek jó lapjai«, ehhez képest most „ royal flusht” osztott neki” – fogalmazott az amerikai pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy ezeket a „kártyákat” most bemutathatják az orosz vezetésnek. „Úgy gondolom, hogy ez egy erős jelzés az orosz vezetésnek, és lehetőséget ad Trump elnöknek, hogy még erősebb alapokon tárgyaljon Oroszországgal” – nyilatkozta Scott Bessent a Fox Business Networknek.

„Árulkodó, hogy Moszkva érdemben eddig nem kommentálta a megállapodást, csupán Dmitrij Medvegyev jegyezte meg, végül csak megtörte Washington Kijevet”

Akárhonnan is nézzük azonban ezt az alkut, stratégiai értelemben ugyan Ukrajna kiszolgáltatottsága erősödik, taktikai megközelítésben azonban Trumpékat ösztönözheti Kijev érdekeinek hangsúlyosabb figyelembe vételéhez. Ehhez persze még Moszkvának is lesz egy-két szava, ám most a Kremlen a sor, hogy érdekeltté tegye Trumpot az orosz álláspont mellett tartásában.

„A megállapodás egyik legfőbb általános tanulsága, hogy az idáig vezető meglehetősen rögös út ráébresztette Trump csapatát arra, hogy Ukrajna ugyan kiszolgáltatott helyzetben van, ám mindent azért nem lehet azonnal lenyomni Kijev torkán sem”

Általánosságban megfogalmazható az is, hogy ezzel új szakasz nyílt a békefolyamatban, hiszen a február óta tartó alkudozás – illetve az azzal járó kommunikációs trükközés – egy része véget érhet, és a felek világosabb pozíciók mellett folytathatják a tárgyalásokat. Az is egyértelmű, hogy mostantól ha valaki Ukrajnával üzletel, akkor az Egyesült Államokkal üzletel. Az Egyesült Államok ellenőrzi ugyanis azt a két területet, amelyben az ukrán gazdaság a legnagyobb potenciállal rendelkezik.

„Az is borítékolható, hogy Ukrajna senkinek sem fogja ezután visszafizetni a felvett hiteleket”

Az ukrán miniszterelnök szerint az egyezmény a jövőre vonatkozik és Washington elállt a mostanáig nyújtott források feletti rendelkezéstől. E precedens fényében nehéz elképzelni, hogy a jövőben bármilyen más ország képes lesz érvényesíteni a követeléseit.

Ismét bebizonyosodott, hogy az Európai Unió mennyire nem érti/nem akarja érteni, hogy mi történik Ukrajna körül. Kaja Kallas külpolitikai főképviselő például a megállapodás előtt még egy lehetséges amerikai-orosz egyezményre kidolgozandó terveket emlegetett.

„Arról Brüsszel eddig egy szót sem szólt, hogy a megállapodás milyen kérdéseket vet fel Ukrajna gyorsított európai integrációjával kapcsolatban”

Az Európai Unió most könnyedén egy olyan pénzpumpában találhatja magát, amelyben az Ukrajnának nyújtott források amerikai vállalatokhoz vándorolnak. Ráadásul félő, hogy az európai vállalatok kevesebbet nyernének az alapvetően uniós pénzekből újjáépített ukrán piachoz való hozzáférésből, mint amennyit veszítenének azon, hogy amerikai vállalatok – Ukrajnán keresztül – korlátlan hozzáférést szerezhetnek az uniós piacokhoz.

Az alku – mint ahogy arra már utaltunk -, hatással lehet a békefolyamatra. Így például azzal, hogy az aláírás jó eséllyel javíthat Trump és Zelenszkij meglehetősen megromlott viszonyán. Sőt, az amerikai elnök ezután nem nagyon fogadhatja el az ukrán elnök legitimációját megkérdőjelező kijelentéseket, hiszen ezzel megkérdőjelezné a mostani alku érvényességét is.

„Emellett az Egyesült Államok egyre inkább Tulajdonosnak érezheti magát Ukrajnában, és ez a helyzet logikusan a proukrán álláspont felé lökheti Trumpot”

Washington most a korábbiaknál is jobban érdekelt a béketeremtésben, hiszen az a bizonyos közös alap akkor kezd el működni és nyereséget hozni, ha már nem szólnak a fegyverek. De Trump ezzel az alkuval igazolhatja azt is, hogy miért költ további pénzeket Ukrajna megsegítésére. Az amerikai elnök második ciklusa alatt egyébként a friss hírek szerint először egyezett bele abba, hogy 50 millió dollárért vagy annál nagyobb összegért fegyvereket adjon el Ukrajnának. A Trump-adminisztráció állítólag arról tájékoztatta a kongresszust, hogy szándékában áll jóváhagyni 50 millió dollár értékű katonai termékek exportját Ukrajnába. Trump immár a támogatás úgy indokolhatja, hogy az nem egy fekete lyukba öntött pénz, hanem busás nyereséggel kecsegtető befektetés. Ez a helyzet megkönnyítheti akár Keir Starmer brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök dolgát is, akik hónapokon át azon dolgoznak, hogy negatív irányba befolyásolják az amerikai elnök Putyinról alkotott képét.

„A megállapodás aláírása, a Nagy Alku tehát mindenképpen megnehezítheti Oroszország számára azt, hogy a béketárgyalásokon érje el a céljait. Moszkvának így engednie kell az elképzeléseiből, vagy folytatni a háborút. De az országon belül is erősödhet a kényelmetlen béke és a háború folytatása közötti álláspont közötti vita”

A belső viták ugyanis Moszkvát sem kímélik meg. A május 9-re hirdetett tűzszünet körül is megoszlottak egyes források szerint a vélemények. Az ötlet állítólag az egyik tárgyalótól, Kirill Dmitrijevtől és Putyin kisebbik lányától, Katyerina Tyihonovától származik, támogatta az elnök külpolitikai tanácsadója, Usakov és Belouszov védelmi miniszter, míg nem igazán talált pozitív fogadtatásra Szergej Lavrov külügyminiszternél és a vezérkarnál. Szerintük ezt a tűzszünetet nem értékeli sem Washington, sem pedig az EU, így nincs sok értelme, Putyin azonban nem fogadta el ezt az érvelést. Dmitrijev célja éppen az volt ezzel is csökkentse a Moszkva és Washington között érezhetően növekvő feszültséget. Az orosz eliten belül erősödik a meggyőződés, miszerint Amerika a közeljövőben taktikát vált, így felesleges sok gesztust tenni akkor, amikor a fronton egyértelműen a javára billen a mérleg.

„Persze, ne gondoljuk, hogy Kijev helyzete ezzel az alkuval alapvetően megváltozik. Trump egyes részletkérdésekben megértőbb lehet Ukrajnával szemben, ám nem kétséges – saját elmondása a Vatikánban is ezt hangsúlyozta Zelenszkijnek -, hogy Kijev súlyos kompromisszumokra kényszerül, cserébe – ha kér belőle, ha nem – békét kap”

De az Egyesült Államok sincs egyszerű helyzetben. Az már nyilvánvalóvá vált Trump előtt is, hogy gyors eredményre nem számíthat. Jelzés értékű, hogy legutóbb már J. D. Vance alelnök is arról beszélt, hogy „hatalmas szakadék” van Ukrajna és Oroszország között abban a tekintetben, ahogyan a háború befejezését elképzelik. A Trump-kormányzat most azon dolgozik, hogy egymás felé terelje a két oldalt. Az alelnök az interjúban kijelentette, hogy a konfliktus megoldásának első lépésén már túl vagyunk, hiszen az ukránok és az oroszok is kimondták, hogy békét akarnak. Vance szerint Donald Trump elnökségének következő száz napja alatt a kormány nagyon keményen fog dolgozni, hogy megpróbálja összehozni az ukrán és az orosz oldalt.

„Az alelnök megfogalmazása arra enged következtetni, hogy a Fehér Ház tudomásul vette a realitásokat, és Trumpot ismerve folyamatosan lesznek sürgető, zsaroló kirohanások minden oldal irányában, az események azonban a jelenlegi, nem túl gyors tempóban haladnak tovább”

Ez persze mutatja Washington tanácstalanságát, de a mostani alkuhoz hasonló részeredményeket fel tud majd mutatni. Ennél rosszabb lenne, ha most a gyorsítás érdekében mindenben engedne Moszkvának. Ezt Trump nem engedheti meg magának. Mint ahogy azt sem, hogy kiszáll a tárgyalásokból, és teljesen magára hagyja Ukrajnát. Így aztán egy hosszabb folyamat végén fognak eljutni jó eséllyel egy olyan kompromisszumig, amely nem adható el Moszkva fényes győzelmeként, ám a legtöbb orosz követelésnek a realitásokat követve engedni kell. Kijev persze majd ezt a vereséget is megpróbálja olyan „történelmi sikerként” eladni – ehhez kap kiskaput -, mint a mostani Nagy Alkut, Trump pedig mehet a Nobel-békedíjért. S amennyiben tényleg lesz tartós béke, és nem csupán befagyasztják a konfliktust, akkor meg is érdemli. Ettől azonban még messze vagyunk.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com