„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A moszkvai pestis járvány

2024. ápr. 11.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

1771. április 8-án II. Katalin sürgős intézkedéseket rendelt el, hogy megmentsék Moszkvát a szörnyű bubópestis járványtól, amely két éven belül a város lakosságának csaknem felét pusztította el.

Orlov egyik legfontosabb döntése az volt, hogy betiltotta a pestisben elhunytak temetését a város határain belül - addig a halottakat közvetlenül a kertekben földelték el, vagy a holttesteket folyókba dobták -, s ekkor jelent meg számos moszkvai temető, köztük a Vaganykovszkoje, a Rogozsszkoje vagy a Preobrazsenszkoje #moszkvater

Orlov egyik legfontosabb döntése az volt, hogy betiltotta a pestisben elhunytak temetését a város határain belül – addig a halottakat közvetlenül a kertekben földelték el, vagy a holttesteket folyókba dobták -, s ekkor jelent meg számos moszkvai temető, köztük a Vaganykovszkoje, a Rogozsszkoje vagy a Preobrazsenszkoje
Fotó:EUROPRESS/Natalia KOLESNIKOVA/AFP

A fertőzést az orosz hadsereg Moldovában a Törökországgal vívott háborúban harcoló katonái kezdték el terjeszteni. A járvány kitörését regisztrálták a hazafelé tartó útvonalukon – legelőször Brjanszkban -, majd 1771-ben Moszkvában is megjelentek e szörnyű betegség első esetei. A járvány terjedését a moszkvaiak hanyagsága és a vállalkozók kapzsisága is elősegítette.

„Az első betegeket egy nagy gyárban azonosították a szófiai rakparton, a tulajdonosok azonban a bezárástól és a nyereség elmaradásától tartva úgy döntöttek, hogy eltitkolják ezt a tényt”

A halottakat titokban, éjszaka temették el, de amikor az elhunytak száma már riasztó méreteket öltött, a pestis híre II. Katalin is eljutott. A cárnő elrendelte a vállalkozás orvosi felügyeletét, ennek eredményeként beigazolódtak a járvány kitörésével kapcsolatos félelmek, a gyárat bezárták, de a fertőzött alkalmazottak közül sokan egyszerűen a hazamentek, így a betegség a város számos pontjára kiterjedt.

„Pánik ütötte fel a fejét, minden boltot, kocsmát, oktatási és közintézményt bezártak”

Elhatározták, hogy a járvány következményeinek felszámolásába bevonják a kényszermunkára ítélteket. Közülük azonban a legtöbben azonban úgy döntöttek, hogy szétszóródnak az ország különböző részein, vagy Moszkvában maradnak, de azért, hogy raboljanak és fosztogassanak. A helyzetet az is bonyolította, hogy a város különböző pontjain folyamatosan lobbantak fel tüzek. Moszkva főkormányzója, a rendőrfőkapitány és a polgármesterek elhagyták a várost, miután nem tudtak megbirkózni a járvánnyal és a fosztogatókkal.

„Mindez 1771. szeptemberében a hírhedt pestis lázadáshoz vezetett”

A járványtól, a fosztogatásoktól sújtott, a hatóságok tehetetlenségétől szenvedő tömeg megtámadta a Csudov- és a Donszkoj-kolostort, amelyben Ambroszij érseket darabokra szaggatták. Méghozzá azért, mert bűnösnek tartották abban, hogy a pestis terjedéséhez hozzájáruló tömeges összejövetelek megakadályozásának részeként megtiltotta az imádság megtartását a Varvarszkij-kapunál található ikonnál. A kolostorok elleni támadás mellett a tömeg kirabolta a gazdag moszkvaiak üzleteit és házait, elpusztította a kórházakat és más intézményeket. Erre válaszul II. Katalin elrendelte fegyveres csapatok vezénylését a fővárosba, és brutálisan leverték a zavargásokat. A puskákkal és ágyúkkal felfegyverzett katonák tüzet nyitottak a zavargó tömegre, több mint 100 ember halt meg a Vörös téren.

„Ezt követően Katalin Moszkva megmentésére és a pestis visszaszorítására korábbi ágyasát, Grigorij Orlovot nevezte ki”

Orlov sikeresen megbirkózott a rábízott nehéz küldetéssel. Szektorokra osztotta a várost, amelyek mindegyikének saját orvosi szolgálata volt, a város költségvetéséből élelmiszert és ruházatot juttattak pénz a rászorulóknak, és bevezették a halálbüntetést. A fosztogatókat és a rablókat a helyszínen agyonlőtték.

Orlov egyik legfontosabb döntése az volt, hogy betiltotta a pestisben elhunytak temetését a város határain belül – addig a halottakat közvetlenül a kertekben földelték el, vagy a holttesteket folyókba dobták -, s ekkor jelent meg számos moszkvai temető, köztük a Vaganykovszkoje, a Rogozsszkoje vagy a Preobrazsenszkoje. Mindezen intézkedések eredményeként 1771 végére a pestis járványt szinte teljesen megfékezték. A Moszkvát a pestistől és a rablásoktól megszabadító Orlovnak Katalin cárnő különleges érmet adományozott.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Moszkva új gázvezetéke próbára teheti az uniós tilalmat

    2026. júl. 16.
    Oroszország évi 55 milliárd köbméter kapacitású gázvezetéket készít elő Iránnal, méghozzá annak ellenére, hogy még az orosz szakértők sem lá...

    Hol lehet tankolni?

    2026. júl. 13.
    A benzinhiány és az áremelkedés foglalkoztatja manapság a legjobban az orosz társadalmat. Ez azt jelenti, hogy az eddig csupán a tévén keres...

    Visszatérhetnek az orosz sportolók

    2026. júl. 12.
    A Nemzetközi Olimpiai Bizottság enyhíti az Oroszországgal szembeni korlátozásokat, visszafogadja az Orosz Olimpiai Bizottságot, így az orosz...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater