„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Orlov egyik legfontosabb döntése az volt, hogy betiltotta a pestisben elhunytak temetését a város határain belül – addig a halottakat közvetlenül a kertekben földelték el, vagy a holttesteket folyókba dobták -, s ekkor jelent meg számos moszkvai temető, köztük a Vaganykovszkoje, a Rogozsszkoje vagy a Preobrazsenszkoje
Fotó:EUROPRESS/Natalia KOLESNIKOVA/AFP
A fertőzést az orosz hadsereg Moldovában a Törökországgal vívott háborúban harcoló katonái kezdték el terjeszteni. A járvány kitörését regisztrálták a hazafelé tartó útvonalukon – legelőször Brjanszkban -, majd 1771-ben Moszkvában is megjelentek e szörnyű betegség első esetei. A járvány terjedését a moszkvaiak hanyagsága és a vállalkozók kapzsisága is elősegítette.
„Az első betegeket egy nagy gyárban azonosították a szófiai rakparton, a tulajdonosok azonban a bezárástól és a nyereség elmaradásától tartva úgy döntöttek, hogy eltitkolják ezt a tényt”
A halottakat titokban, éjszaka temették el, de amikor az elhunytak száma már riasztó méreteket öltött, a pestis híre II. Katalin is eljutott. A cárnő elrendelte a vállalkozás orvosi felügyeletét, ennek eredményeként beigazolódtak a járvány kitörésével kapcsolatos félelmek, a gyárat bezárták, de a fertőzött alkalmazottak közül sokan egyszerűen a hazamentek, így a betegség a város számos pontjára kiterjedt.
„Pánik ütötte fel a fejét, minden boltot, kocsmát, oktatási és közintézményt bezártak”
Elhatározták, hogy a járvány következményeinek felszámolásába bevonják a kényszermunkára ítélteket. Közülük azonban a legtöbben azonban úgy döntöttek, hogy szétszóródnak az ország különböző részein, vagy Moszkvában maradnak, de azért, hogy raboljanak és fosztogassanak. A helyzetet az is bonyolította, hogy a város különböző pontjain folyamatosan lobbantak fel tüzek. Moszkva főkormányzója, a rendőrfőkapitány és a polgármesterek elhagyták a várost, miután nem tudtak megbirkózni a járvánnyal és a fosztogatókkal.
„Mindez 1771. szeptemberében a hírhedt pestis lázadáshoz vezetett”
A járványtól, a fosztogatásoktól sújtott, a hatóságok tehetetlenségétől szenvedő tömeg megtámadta a Csudov- és a Donszkoj-kolostort, amelyben Ambroszij érseket darabokra szaggatták. Méghozzá azért, mert bűnösnek tartották abban, hogy a pestis terjedéséhez hozzájáruló tömeges összejövetelek megakadályozásának részeként megtiltotta az imádság megtartását a Varvarszkij-kapunál található ikonnál. A kolostorok elleni támadás mellett a tömeg kirabolta a gazdag moszkvaiak üzleteit és házait, elpusztította a kórházakat és más intézményeket. Erre válaszul II. Katalin elrendelte fegyveres csapatok vezénylését a fővárosba, és brutálisan leverték a zavargásokat. A puskákkal és ágyúkkal felfegyverzett katonák tüzet nyitottak a zavargó tömegre, több mint 100 ember halt meg a Vörös téren.
„Ezt követően Katalin Moszkva megmentésére és a pestis visszaszorítására korábbi ágyasát, Grigorij Orlovot nevezte ki”
Orlov sikeresen megbirkózott a rábízott nehéz küldetéssel. Szektorokra osztotta a várost, amelyek mindegyikének saját orvosi szolgálata volt, a város költségvetéséből élelmiszert és ruházatot juttattak pénz a rászorulóknak, és bevezették a halálbüntetést. A fosztogatókat és a rablókat a helyszínen agyonlőtték.
Orlov egyik legfontosabb döntése az volt, hogy betiltotta a pestisben elhunytak temetését a város határain belül – addig a halottakat közvetlenül a kertekben földelték el, vagy a holttesteket folyókba dobták -, s ekkor jelent meg számos moszkvai temető, köztük a Vaganykovszkoje, a Rogozsszkoje vagy a Preobrazsenszkoje. Mindezen intézkedések eredményeként 1771 végére a pestis járványt szinte teljesen megfékezték. A Moszkvát a pestistől és a rablásoktól megszabadító Orlovnak Katalin cárnő különleges érmet adományozott.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
