„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Jelenleg mintegy 130 millió hordó orosz nyersolaj vesztegel a tengeren – több, mint amennyit Kína és India együttvéve egy hét alatt importál. Bár egy részét már megvásárolták, jelentős mennyiség még mindig vevőre vár”
Fotó:EUROPRESS/CN-STR/AFP
Egy hónapja Oroszország energiaipara még régen látott mélyponton volt. Az olajárak alacsonyak voltak, a szankciók miatt pedig a gazdaság pénzhiánnyal küzdött. Milliónyi hordó orosz olaj vesztegelt a tengeren, sokszor vevő nélkül.
„A Perzsa-öbölben kirobbant háború azonban teljesen felforgatta ezt a helyzetet”
Az Irán körüli katonai konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása globális energiaválsággal fenyeget, ami drasztikus áremelkedést idézett elő a világpiacon. Az európai gázárak rövid idő alatt 60 százalékkal emelkedtek a Hormuzi-szoros blokádja miatt, mivel a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányok jelentős része ezen az útvonalon haladna át. Csak március elején egyetlen hullámban 20 százalékos drágulást mértek. Az olajárak „kilőttek”, a globális ellátási láncok bedugulása miatt a piacok a kínálat tartós kiesésétől tartanak, ami inflációs sokkot okozhat világszerte. A Hormuzi-szoros kritikus szűkületi pont; lezárása miatt az energia exportőrök alternatív, de jóval drágább útvonalakra vagy módszerekre kényszerülnek. Európa ismét kénytelen felülvizsgálni energiastratégiáját, mivel a közel-keleti kiesés miatt felértékelődhet az orosz energia szerepe. Az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztetése szerint a tartósan magas energiaárak gyenge gazdasági növekedéshez és elszálló inflációhoz vezethetnek 2026-ban.
„Ebben a helyzetben az orosz olaj, amely még a múlt héten is nehezen talált vásárlót, most keresett árucikké vált”
Az Egyesült Államok több szankciót is enyhített, lehetővé téve, hogy Oroszország kulcsfontosságú vásárlói ismét nyersolajat vegyenek. Az olaj- és gázárak emelkedése pedig közvetlenül növeli az orosz termelők profitját. Moszkva és Washington tárgyalásokat folytat az orosz olajra vonatkozó szankciók enyhítéséről. Korábban Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy az átmeneti globális olajhiány miatt az Egyesült Államok feloldhatja a szankciókat. Washington már ki is adott egy 30 napos mentességet, amely lehetővé teszi India számára, hogy korábban blokkolt, tengeren veszteglő orosz olajat vásároljon. Emellett általános engedélyt adott a Rosznyefty német leányvállalatával folytatott tranzakciókra, ami lehetővé teszi egy Berlin melletti kulcsfontosságú finomító működését. Aligha meglepő, hogy Vlagyimir Putyin éppen most lebegtette meg, hogy Moszkva végképp leáll az európai energia exporttal, mielőtt még ezt Brüsszel tenné meg.
„Ami az olajat illeti, különösen nehéz helyzetben van India, amely a szükségleteinek nagyjából 90 százalékát importból fedezi. Ennek körülbelül fele – napi 2,5–2,7 millió hordó – a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik, főként Irakból, Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből és Kuvaitból”
Már most látszik, hogy az indiai vásárlók által korábban követelt jelentős árkedvezmények csökkennek. Egyes kereskedők már egyenesen a globális referenciaár fölött próbálják értékesíteni az orosz olajat. „Minél tovább tart ez a konfliktus, a világ annál inkább az orosz nyersolajra és finomított termékekre támaszkodik” – mondta Naveen Das, a Kpler hajózási adatszolgáltató vezető nyersolaj-elemzője.
„Oroszország a világ egyik legnagyobb olaj exportőre”
Mielőtt 2022-ben megtámadta Ukrajnát, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után a világ harmadik legnagyobb termelője volt, és a szankciók ellenére továbbra is a három legnagyobb exportőr között maradt. Az orosz olajat azonban rekordméretű kedvezményekkel kellett eladni, ami megviselte az ország olajiparát és csökkentette a Kreml bevételeit. Januárban az orosz olaj- és gáz bevételek 2020 júliusa óta nem látott mélypontra estek.
„A magasabb olajárak enyhíthetik a költségvetési nyomást, és akár kimozdíthatják a gazdaságot a stagnálásból is”
A Perzsa-öbölben zajló konfliktus az olaj- és gázárakat meredeken megemelte. A Brent nyersolaj ára közel 30 százalékkal nőtt a támadások kezdete óta. Ezek a magasabb árak általában minden termelőnek kedveznének, de a térségben kialakult zavarok miatt Oroszország fő versenytársai nem tudnak élni a lehetőséggel.
A piacokon a helyzet egyelőre nem csillapodik, az árakat felfelé hajtja a félelem attól, hogy a Perzsa-öböl lezárása súlyos globális ellátási hiányt okozhat. India, Japán és Dél-Korea – a térség legnagyobb energia importőrei – igyekeznek alternatív forrásokat találni, ami új befolyást ad Oroszországnak. Európa pedig, amelynek most Ázsiával kell versenyeznie az LNG-ért, szintén áremelkedéssel szembesül. Egyes indiai finomítók már hordónként 1–5 dolláros prémiumot fizetnek az orosz olajért a Brenthez képest – szemben a februári, hordónkénti 10 dolláros kedvezménnyel. Az olaj- és LNG-tankerek szinte teljesen megbénultak a Perzsa-öbölben, ahol a világ nyersolajának mintegy 20 százaléka halad át naponta. A QatarEnergy – amely a világ LNG-termelésének körülbelül ötödét adja – leállította a termelést, miután iráni drón támadások érték létesítményeit.
„Jelenleg mintegy 130 millió hordó orosz nyersolaj vesztegel a tengeren – több, mint amennyit Kína és India együttvéve egy hét alatt importál. Bár egy részét már megvásárolták, jelentős mennyiség még mindig vevőre vár”
A Perzsa-öbölben történtek újraélesztették Európa energiabiztonsági félelmeit. Bár az EU az LNG kevesebb mint 10 százalékát szerzi be Katarból, a termelés kiesése árversenyt indított az európai és ázsiai vásárlók között, akik hajlandók jóval magasabb árakat fizetni. Az ázsiai árak emelkedése miatt több LNG-tanker az elmúlt napokban elfordult Európától, és Ázsia felé vette az irányt.
„A közel-keleti háború súlyos sokkot okozhat a világgazdaságban”
Katar energiaügyi minisztere szerint, ha a konfliktus hetekig elhúzódik, a Perzsa-öböl menti energiahordozó-exportőrök tömegesen leállíthatják a termelést, a Hormuzi-szoros forgalmának akadozása pedig akár hordónként 150 dollárig emelheti az olaj árát. Főképp úgy, hogy itt már messze nem csak a tengeri útvonalról van szó. S egyébként is, Hormuzi-szoros lezárása – még ha ez nem is fizikailag történik – a végtelenségig nem tartható. Irán kezében ez politikai eszköz, gazdaságilag azonban egyre kevésbé tudja ezt magának megengedni. Így vagy visszavonul, vagy az amerikaiak egy idő után erővel nyitják ki a szorost. A háború célkeresztjébe azonban maga az energiarendszer egésze került. Finomítók, exportterminálok, LNG-üzemek, tárolók, vezérlőrendszerek. A Közel-Kelet olaj- és gázszíve. Ez az olaj és ez a gáz most nagyon hiányzik Európából, amelyik egyébként épp elmarta magától az olcsó orosz olaj utána a maradék olcsó orosz LNG-t is. A világpiaci árak pedig emelkednek. A földgáz ára a négyszeresére nőhet és globális energiahiány is kialakulhat. Jobb esetben csak iszonyatosan megdrágul az energia az európaiaknak, rosszabb esetben pedig akár anélkül is maradhatnak.
„Európa helyzete tehát ebben a játszmában tragikus”
Az orosz energia importtól való szankciós elzárkózás után az európai gazdaságok a közel-keleti és amerikai forrásokra támaszkodtak a túlélés érdekében. Miközben Európa új megállapodások révén – például Katarral, az Egyesült Arab Emírségekkel és Szaúd-Arábiával – megpróbálja áthidalni ezt a szakadékot, maga a régió került a konfliktus középpontjába. Ez veszélyezteti ezeket az új ellátási láncokat – ez a helyzet tovább destabilizálhatja Európa már így is feszült energiaellátását.
„Trump iráni kalandorpolitikája most ezt az utolsó mentőövet vágja el”
Ha a közel-keleti import leáll, Európa maradék ipari versenyképessége is összeomolhat. Különösen fájdalmas látni, hogy miközben Washington a saját érdekeit követi, a szövetségesei gazdasági kivégzését kockáztatja egy olyan háborúval, amelynek nincs pozitív végkifejlete. Közben Európa mindennek passzív szereplője, ezért földrajzi és geopolitikai okokból elkerülhetetlenül magas árat fizet, miközben az Egyesült Államok költségei és kockázatai viszonylag alacsonyak.
„Európa ismét kénytelen felülvizsgálni energia stratégiáját, mivel a közel-keleti kiesés miatt felértékelődhet az orosz energia szerepe”
Az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztetése szerint a tartósan magas energiaárak gyenge gazdasági növekedéshez és elszálló inflációhoz vezethetnek 2026-ban. Ebben a helyzetben érkezett Putyin fenyegetése, miszerint Moszkva elvághatja Európa megmaradt gázellátását – amely jelenleg az EU gáz- és LNG-importjának 13 százalékát teszi ki. Ebből a perspektívából maga a közel-keleti konfliktus is más megvilágításban jelenik meg. Ez nem csupán egy háború Irán ellen. Ez egy konfliktus két globális hatalmi struktúra között.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
HandaBandy says:
Egy csoda, hogy a “véres olaj” szerű lelki-morális húrpengetés még nem került terítékre.
Ha a kínaiak is kapnak belőle akkor véres olaj, ha nem akkor meg szabadságmolekula.
Nincs új a nap alatt.