„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
A Svéd Légierő által 2025. szeptember 19-én közzétett képen egy orosz MIG-31-es vadászgép látható, amely a Balti-tenger felett repül, miután állítólag megsértette az észt légteret Fotó:EUROPRESS/Forsvarsmakten/HANDOUT/AFP
Még el sem ültek a Lengyelországba berepült orosz drónok kavarta hullámok, a kimondottan hisztérikussá vált hangulatban előbb az észt köztévé számolt be arról, hogy a kis balti ország légterében orosz vadászgépeket észleltek. Állítólag három orosz MiG–31-es harci gép engedély nélkül nagyjából 12 percet töltött Észtország légterében a Finn-öböl felett, amíg a finn légierő gépeitől átvéve a műveletet, a NATO balti légvédelmi missziójában részt vevő olasz F–35-ös vadászgépek ki nem kísérték őket Észtország légteréből egészen Kalinyingrádig. Az orosz gépeknek repülési tervük nem volt, és a jeladóik is ki voltak kapcsolva. Aztán az a hír röppent fel, hogy két orosz harci repülőgép a Petrobaltic olajfúró torony biztonsági övezetébe behatolva sértette meg a lengyel légteret a Balti-tengernél.
„Annak a Balti-tengernek a térségében, amelyet a NATO nagyon szeretne a szövetésg teljes ellenőrzése alá vonni. S azt a légteret, amelynek nemzetközi része mindössze nagyjából hat kilométer széles”
Az orosz védelmi minisztérium a történtekre reagálva elmagyarázta, hogy szeptember 19-én három MiG-31-es vadászgép valóban – menetrend szerint – Karéliából egy kalinyingrádi repülőtérre tartott. Megerősítették, hogy a repülés a tervek szerint zajlott, a repülőgépek nem tértek el az útvonaluktól, és nem sértették meg más országok légterét, amit az objektív megfigyelés is megerősített. A repülési útvonal a Balti-tenger semleges vizei felett haladt el, több mint három kilométerre Vaindloo szigetétől. Moszkva egyébként korábban a még szeptember 10-én Lengyelországba berepült drónokkal kapcsolatban is lakonikusan csak annyit közölt, hogy nem támadták Lengyelországot. Ez a típusú, már megszokott módon sok mindent homályban és lehetőségek sorát tudatosan nyitva hagyó orosz kommunikáció végül is azt üzeni, hogy nem történt itt semmi, vagy ami mégis, azzal nem Moszkvának a dolga foglalkozni.
„S egyáltalán nem kizárt, hogy tényleg nem történt semmi. Legalábbis nem szándékos lépésekről, a hibrid háború turbózásáról van szó, sokkal inkább a másik oldal hisztériakeltéséről, ami könnyen a háború eszkalációjához vezethet”
Nem voltak ilyen szűkszavúak – de ezzel ők sem a tisztán látást segítették – az észtek, valamint a NATO és az EU képviselői, akik azonnali reagálásról beszéltek, és hangsúlyozták, hogy a három gépet a szövetség vadászgépei kísérték ki az észt légtérből. A NATO-szóvivő szerint az incidens újabb példa Oroszország felelőtlen viselkedésére és a NATO reagálási képességére. Mark Rutte főtitkár arról posztolt, hogy a NATO gyors és határozott választ adott az incidensre. Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az észt légtér megsértése rendkívül veszélyes provokáció volt. Mint fogalmazott, Putyin folyamatosan próbára teszi a Nyugat elszántságát, de az EU és a NATO nem mutathat gyengeséget. Az észt külügyminiszter „példátlanul arcátlan provokációnak” nevezte a történteket. Margus Tsakhna megjegyezte, hogy Oroszország egyre gyakrabban teszi próbára a határellenőrzést, idén már négyszer sértette meg Észtország légterét, és erre a növekvő agresszivitásra gyors politikai és gazdasági nyomásgyakorlással kell válaszolni. Az észt kormány a lengyelhez hasonlóan konzultációt kért a NATO-tól a szövetség 4. cikke alapján. Mindezekre reagálva a litván védelmi miniszter még messzebb ment, és az ilyen esetekre azt ajánlotta, amit vagy tíz éve a törökök tettek egy orosz harci géppel, a lelövést. Óvatosabb volt a NATO, amely egyik esetet sem értelmezte ellene irányuló támadásnak, de Donald Trumpból sem tudta kihúzni a sajtó, hogy a történtek kapcsán elítélje Oroszországot.
„Közben a drónok lengyelországi megjelenése óta egymást érik a hasonló bejelentések, és ez akkor is furcsa, ha azért tudjuk, hogy az elmúlt három és fél év során berepültek drónok a szomszédos országokba, és a légtér megsértése sem szokatlan”
A lengyelek hirtelen drónt találtak az elnöki palota felett – kiderült, hogy egy ukrán és egy belarusz fiatal filmezett -, letartóztattak egy „kémet”, és a Zapad-2025 hadgyakorlatra hivatkozva már az incidens előtt bejelentették, hogy lezárják a belarusz határt. De a román hatóságok is azt állították, hogy egy orosz drón repült egy órán át Románia légterében, majd Lettország partjainál állítólag szintén orosz gyártmányú drón roncsait találták meg.
„Drónoktól retteg a lakosság Dániában, Svédországban és Németországban. Sőt, már Kijev is magyar drónokat lát Kárpátalján. Félő, hogy amennyiben ilyen tempóban feszítik egyesek a húrt, akkor az könnyen elpattanhat, és amikor Amerika éppen hátrébb húzódik ettől a konfliktustól, az eddigiekkel ellentétben kontrollálatlanná válik a háború”
A franciák, a britek és a németek néhány vadászgépet küldtek Lengyelországba, a folyamatos légtérsértésekre válaszul a NATO pedig bejelentette, hogy a Szövetséges Műveleti Parancsnokság (ACO) a NATO keleti szárnya mentén végrehajtja a Keleti Őrszem hadműveletet. A több területet érintő tevékenység ismeretlen ideig tart. S miközben Washingtont próbálta az európai fősodor Moszkvával szemben keményebb fellépésre bírni, elkezdődött az Ukrajna feletti legalább részleges légtérzár bevezetésének a sulykolása. Ursula von der Leyen drónfal felhúzásáról beszélt, az Ukrajnával szomszédos országok pedig megragadták az alkalmat arra, hogy az incidensekre hivatkozva támogatásokat kérjenek a védelmi képességek megerősítésére. Mert bizony, az megint egyértelműen kiderült, hogy a NATO keleti szárnya meglehetősen lyukas, és a védelmi képességek megteremtése helyett inkább a szájkarate folyik.
„Ezzel persze a Kreml egy ideje már tisztában van, így aligha van szüksége ilyen típusú harci felderítésre. Az persze egyáltalán nem kizárható, hogy Moszkva tudatosan kóstolgatja a NATO-t, és így figyelmezteti a baltiakat és a lengyeleket, hogy nincs értelme a keménykedésnek”
De azért történtek megfejtésére tett kísérletek közül azt se hagyjuk ki, hogy az ukránok is megtesznek mindent a NATO berántásáért a konfliktusba. A hamis zászlós művelet ellen szól ugyanakkor, hogy azokat azért végig szokták vinni, míg ez igazi következmények nélkül maradt. Az a 19 drón tehát inkább véletlenül, a rádióelektronikai hadviselés következtében keveredhetett át az ukrán határon. S hogy a MiG-ek tényleg megsértették-e az észt légteret, és ha igen, miért, nem tudjuk. De az biztos, hogy ilyen esetek voltak eddig is, és lesznek ezután is. Emlékeztetnék arra, hogy augusztus elején éppen a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegysége fogott el a nemzetközi légi közlekedési előírásokat be nem tartó orosz gépeket a Balti-tenger felett. Ne felejtsük el, háború van. Ráadásul rendszeresen kóstolgatta egymást a Nyugat és Oroszország, vagy éppen az Egyesült Államok és Kína már ezt megelőzően is.
„A feszültséget azonban ezek a lépések csak fokozták. Főképp úgy, hogy a sajtó is csak kavarta a vihart”
De a történtek demonstrálták azt is, hogy a Balti-tenger térségében egyre gyűlik a feszültség. A NATO teljesen ellenőrzése alá vonná a tengert – az amerikaiak már tavaly gyakorolták Typhon rakétakilövő rendszereket telepítésével a dániai Bornholm szigetére, miként zárnák el az oroszok elől a Balti-tengert -, de az oroszok ezt nem engedik és a most véget ért Zapad-2025 hadgyakorlat középpontjában is Kalinyingrád védelme állt. Közben a gázvezetékek felrobbantásától a távközlési kábelek elszakításáig egymást érik a térségben a diverzáns akciók.
„De az elmúlt hetek arra is rámutattak, hogy ez a háború amúgy sem mindig tartható az ukrán határok mögött”
Még úgy sem, hogy európai vagy világháborúvá szélesedne. Egyrészről azért, mert mindkét oldalról, tehát Oroszország és a Nyugat oldaláról is folyik egy hibrid háború, másrészről megváltozott a háborúk jellege, és mind az ukránok, mind pedig az oroszok olyan tömegben vetnek be drónokat, hogy az sokszor már kezelhetetetlen és balesetekhez, akaratlanul is civil áldozatokhoz, határsértésekhez vezet.
Az ukrán csapások miatt az utóbbi hónapokban például az orosz finomítói kapacitások mintegy 20 százaléka időlegesen kiesett. S hogy ez a trend folytatódni fog, azt jelzi, hogy Ukrajna csak az év végéig 33 ezer mesterséges intelligenciával működő támadó drón készletet kap az Egyesült Államoktól, a technológia lehetővé teszi, hogy az UAV-ok rajokat alkossanak. Ez a technológia a drónok egy csoportját egyetlen összehangolt erővé alakítja, amely képes túlterhelni az ellenséges védelmet.
„Közben Oroszország, ha lehet még jelentősebb mértékben fokozta az Ukrajna elleni légicsapásokat”
Csak 2025 júliusában szemben az előző júliusi 426-tal az orosz erők közel 6300 támadó drónt vetettek be. A The New York Times a 2025-ös évben eddig több mint 34 ezerre becsüli az orosz drónok bevetését, ami közel kilencszerese a tavalyi év azonos időszakának. Oroszország jelenleg évente körülbelül 30 ezer iráni mintára készült támadó drónt képes gyártani, és egyesek úgy vélik, hogy az ország ezt 2026-ra megduplázhatja.
„Nagyon vigyázni kell tehát minden félnek arra, hogy ne szakadjon el az a bizonyos cérna”
Mert ez a háború eddig minden szörnyűsége ellenére azért kontrollált keretek között zajlott. Azonban minél inkább elhúzódik, annál inkább becsúszhatnak véletlenek. S könnyen úgy járhatunk, mint az a Széchenyi Zsigmond által megfigyelt afrikai törzs, amelynek egyik tagja le akart nyilazni egy madarat. A madarat nem találta el, a nyílvessző azonban a szomszédos törzs területén esett le, amely aztán felbőszülve azonnal háborút indított.
(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
“S hogy a MiG-ek tényleg megsértették-e az észt légteret, és ha igen, miért, nem tudjuk.”
A kérdés első felére egyszerű válaszolni: tudjuk. A radar feltalálása óta ez nem jelent technikai kihívást. A miértre már nehezebb válaszolni, a legegyszerűbb a navigációs hiba lenne, de az ilyesfajta útvonalrepüléseket a robotpilóta végzi, előre beprogramozott útvonal alapján, műholdas helymeghatározó rendszer segítségével. Ha ez nem működne, akkor a földi irányítás veszi át a feladatot.
” De az biztos, hogy ilyen esetek voltak eddig is, és lesznek ezután is. Emlékeztetnék arra, hogy augusztus elején éppen a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegysége fogott el a nemzetközi légi közlekedési előírásokat be nem tartó orosz gépeket a Balti-tenger felett. Ne felejtsük el, háború van.”
Valóban. Csak nem a NATO és Oroszország között és nem a Balti térségben.
brüsszelita says:
Honnan tudjuk? A kép akárhol készühetett, de a mesterséges intelligencia is gyárt ilyet.
A kép alá meg azt írták, hogy az a légtérsértés UTÁN készült. Mint mikor Pistikét lefotózzák a COOP előtt, amint a csokit majszoja, és a képet elfogadják bizonyítéknak, hogy azt onnan lopta.
Mert az lehet, hogy száz éve feltalálták a radart és a fényképezőgépet, viszont az emberek azóta hazudnak, hogy tízezer éve az első szó elhagyta a szájukat.
Tuco says:
Radaros helymeghatározásról beszéltem, nem fotóról. Légtérfelderítő radarokból szinte biztosan jó néhány van abban a térségben, katonai és polgári egyaránt, ezek adatai megerősítik egymást. Ez technikai kérdés, nem hitbéli.
brüsszelita says:
Az viszont hitbéli, amit a helymeghatározás eredményéről hazudnak a légierő vagy a kormány szóvivői. Már csak azért is, mert például a NATO főtitkár se az igazmondásáról híres, ráadásul a radarjeleket is meg lehet bütykölni, hát még azokat a koordinátákat, amiket belemondanak a sajtótájékoztatón a mikrofonba. Vagy te vagy az a bit, amelyik a lokátor és a repülő között szaladgál oda-vissza?
brüsszelita says:
“A Svéd Légierő által 2025. szeptember 19-én közzétett képen egy orosz MIG-31-es vadászgép látható, amely a Balti-tenger felett repül, miután megsértette az észt légteret.”
Az általam 2025. szeptember 29-én nem közzétett képen pedig egy feltehetően magyar Suzuki típusú személygépkocsi látható, de az is lehet, hogy japán, és Toyota, amely épp a Kiskundorozsmai úton haladt, amikor a KRESZ-t áthágva a kétirányú utca szaggatottan felfestett záróvonalán keresztül balra kis ívben kanyarodva megijesztett egy, az út közepén vele szemben gyalog közlekedő, maga után kerekes szatyrot húzó idős hölgyet, akinek félre nem érthető kézjelzéssel degradálta le a szellemi képességeit, amivel emberi méltóságában sértette meg, ezért a luxemburgi Európai Bíróság tárgyalja majd az ügyet.
Különösen súlyos az eset, mert a sértett elmondása szerint a sofőr azt követően kiszállt az autóból feltartva mögötte a forgalmat, majd a hölgyet karon fogta, hogy a járdára kísérje, de ő nem hagyta. Ezután a férfi erőszakoskodott vele, ugyanis a szatyrot elvette tőle, miután a sértett hozzávágta, és amikor a sofőr elhajolt előle az a kocsijának csapódva a szélvédő üvegét kitörte. Az eset nem látszik a képen, tanú nincs, a kamerák se vették fel, de képzeljék bele a közeli Suzuki szalontól kapott katalógusba, ahol orosz vadászgépet sajnos nem árulnak, így arról fotót nem hozhattam.
A rendőrség mindezt a kiskundorozsmai COOP áruház pénztárosának elbeszéléséből tudja, aki a 107-es hívószámot azonnal tárcsázta, ugyanis a sértett az incidens után betért oda és mindenkinek elmondta, majd tíz deka párizsival és egy üveg pálinkával távozott utána. A rendőrség eljárást indított a feltehetően ittas sofőr ellen, akit ugyan nem sikerült azonosítani, de ha megtalálják a közeli hetekben megszondáztatják feltétlen.
Szintén keresik azt a feltehetően kisnyugdíjas vásárlót, aki a pénztárosnak az esetről beszámolt, feltűnő ismertető jegye, hogy női cipőt viselt, és a bal kezével – szaknyelvi elnevezéssel – banyatankot húzott, hátha megjegyezte a rendszámot. A gépkocsit addig az elülső tolatólámpa mellé ragasztott nagymagyarország matrica alapján keresik, ami lehet, hogy nagyrománia, mert a nagy része lekopott, ráadásul rosszul tehették oda, mert az I love felirat tisztán olvasható rajta csak jobbról balra.
Ugyanakkor lehet, hogy a sértett vásárló tette fel a szemüvegét fordítva, mert fehér botot is láttak nála, ezért az eset különösen súlyos emberi jogi probléma, és felvetődhet a hátrányos megkülönböztetés tényállása nem szólva arról, hogy lekicsinyelték a nyugdíjasokat, ami rasszista problémát is felvet. Viszont többek szerint a fehér bot csupán egy COOP-ban árult söprűnyél volt, és hölgy a pult alá gurult ötforintost akarta kipiszkálni vele, ami nem sikerült neki, ezért rendőrposztot állítottak a bolt bejáratához, hátha visszatér érte.
Köszönöm a svéd légierőnek, hogy a valóságnak megfelelően hírt adott az esetről, nem színezte ki, és nem torzította el, mert a magyar cenzúra csúnyán elhallgatta, én is csak a komment szekcióban írhatok róla a tudósítást ily módon közzétéve. A svéd pilótáknak azt javaslom cserébe, hogy fordítsák meg a sisakjukat, mert olyan magasan már veszélyes, ha kitörik egy MIG üvege, baj is lehet belőle.