„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A Lobanovszkij-titok nyomában

2020. dec. 09.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Múltidéző. Nem a mákos tészta miatt futották szét a szovjetek 1986-ban a magyarokat, figyelmeztetett Valerij Lobanovszkij egykori segítője, az egykor a Dinamo Kijevnél különböző vezető pozícióit betöltő Olekszandr Csubarov, akivel még 2012-ben beszélgettünk az ukrán futball felemelkedéséről.

Valerij Lobanovszkij 1986-ban #moszkvater

Valerij Lobanovszkij 1986-ban
Fotó:EUROPRESS/Utkin / Sputnik

– Nincs még egy sportág, amelyre ennyi ember figyelne. S hogy miért? Mert kiszámíthatatlan. Hiába játszik otthon a Barcelona, egy meccsen azért mindig kikaphat. Mondjuk, egy Eb vagy egy Vb végére persze általában kijön a papírforma, de közben senki nem mehet biztosra. Aztán azért is, mert lábbal játsszák! Az egyik legügyetlenebb testrészünkkel. Így aztán mindenki azt hiszi, hogy képes lenne gólt rúgni. De minden gól »fejjel« születik – áradozik a futball szépségéről.

Nem véletlen, hogy Olekszandr Csubarov ily elragadtatottan beszél a fociról. Hiszen mindent ennek a gyönyörű játéknak köszönhet. A folyamatos munka közben pedig szinte észre sem vette, amint az a csúcsok felé röpíti. Mert nem ez, hanem a játék érdekelte.

„Futballistaként a második ligáig vitte, majd harmincon nem sokkal túl gyerekekkel kezdett foglalkozni”

Oly sikeresen, hogy a Bőrfoci nevű „udvarok” közt zajló bajnokságban is felfigyelt rá a Dinamo Kijev egyik akkori vezetője, s rögtön a nagyhírű klubhoz hívta utánpótlásedzőnek.

– Ez volt az első fontos momentum az életemben – vallja be Csubarov.

Aztán e fiatalokkal is gyorsan eredményes lett. Ez már Ukrajnában is feltűnt, s hamar a Dinamóra épülő, szovjet bajnokságig érő korosztályos köztársasági válogatott élén találta magát. Közben a keze alatt Belanovtól Zavarovig megfordult a későbbi „aranycsapat”.

– Nehéz választani, mert Gyemjanyenkótól Besszonovig mindannyian jó fiúk voltak. Nemcsak futballistaként, de emberként is – állítja határozottan.

„Életének második nagy pillanata, amikor Valerij Lobanovszkij maga mellé vette, először játékos megfigyelőként”

– A mester meglepődött, amikor pillanatok alatt elhoztam Igor Dobrovolszkijt a Dinamóba. Persze nem volt nehéz dolgom, mert még ifistaként hozzánk akart csatlakozni, amikor Moldovában játszottunk. Tetszett neki az akkor még szokatlan, játékos edzés, amit vezényeltem, de mondtam neki, várjon két-három évet, s visszajövök. Úgy is lett – emlékezik.

„Lobanovszkijt kiváló, iskolát teremtő edzőnek tartja, kiemelve egyik fő erényét, hogy kiváló pszichológus volt”

– Olyan hangulatot alakított ki a csapaton belül, amilyet korábban nem láttunk. Mert egy játékos hajt a pénzért, a saját hírnevéért, a klubért. Ha egy együttesben akad legalább öt olyan ember, aki az edzőért is képes küzdeni, az már csapat. S a miénk ilyen volt! – mondja büszkén az ősdinamós.

Úgy tartja, a siker titka nem is az éppen pályán lévő 11 ember, hanem az, hogy a 25-ös keretből a meccsre nem nevezettek is mindig együtt húztak az éppen ünnepeitekkel.

– Bármikor szükség lehet rájuk, s akkor nem gyűlölködve, hanem egyenértékűként kell belépniük – figyelmeztet.

„A Lobanovszkij-titok azonban itt nem ér véget. Csubarov csak nevet azokon a feltételezéseken, hogy a mákos tészta, s egyebek miatt maradt alul anno a magyar válogatott”

– Lobanovszkij nem testnevelési főiskolán, hanem műszaki egyetemen végzett, s már 29 évesen – amikor még játszhatott volna – edzőként dolgozott – mondja.

Beszélgetünk a szovjet fociról, amelynek a lényege az ideológiához hasonlóan a rombolás volt. A pályán ez persze nem ilyen konkrétan, de alapvetően abban nyilvánult meg, hogy nem engedték az ellenfelet kibontakozni. Lobanovszkij ezzel a korántsem eredménytelen stílussal szakítva, a funkcionális képességek tudományosan kidolgozott, maximális kihasználására épített.

„Tudta, hogy a brazilos játék itt nem fog menni, de a fizikai felkészültség a technikával kombinálva reális cél. S ez a labdás gyorsaság gyorsan meghozta az eredményeket”

Ehhez még jól kombinálva váltogatta az edzéseken a terhelést. Csubarov szerint emiatt futották szét egyebek mellett 1986-ban a magyarokat.

Ez az iskola hozta fel a csúcsra a leginkább a Dinamo Kijev sikereiben megnyilvánuló ukrán focit is, amelynek a kereteit a Szovjetunió széthullásával nem volt könnyű megteremteni. Olekszandr Csuba-rovnak ebben is meghatározó szerepe volt. A Dinamónál egy idő után technikai vezető lett, s amikor jött a rendszerváltás, komoly terhek hárultak rá. Ütközött hozzá nem értő oligarchákkal, küzdött, majd egy időre a Dinamo Kijev elnöke lett, hogy megteremtse a feltételeket egy jól működő részvénytársaság megalakításához.

„Komoly szerepe volt abban is, hogy a ’90-es évek közepén visszahozta a csapathoz az akkor éppen Kuvaitban dolgozó Lobanovszkijt”

– Ez volt életem harmadik nagy pillanata, amikor Hrihorij Szurkisszal találkoztam, aki a Dinamóból modern klubot faragott – vallja büszkén, megjegyezve, hogy Lobanovszkij inspirálására Szurkisz az ukrán futballt is profivá tette, míg aztán az Eb-vel Európát is elhozta. Hogy miképp, azon csak mosolyog.

Hogy Olekszandr Csubarovnak mit köszönhet az ukrán futball, azt még részletezhetnénk. Azonban arról, hogy ő mit köszönhet e csodás sportágnak, még egy szót kell ejteni. A rendszerváltás utáni zavaros években, kezdetben büntetésként, majd a sikerek révén feljebb lépve az ukrán női válogatottat is vezette. Itt ismerte meg 27 évvel fiatalabb feleségét…

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Ki tervezhetett gleiwitzi típusú provokációt Kalinyingrádban?

    2026. nov. 22.
    Ha feltételezzük, hogy Lengyelország valóban olyan hírszerzési információkhoz jutott, amelyek szerint ukránok beszivárgást terveztek Kalinyi...

    Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

    2026. nov. 22.
    A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

    Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

    2026. nov. 21.
    A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater