„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

A legenda keresi a helyét

2024. dec. 14.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Szergej Lavrov barátja, José Mourinho egykori játékosa, Dmitrij Alejnyicsev korábban az Egységes Oroszország színeiben politizált, a nyári futball Európa-bajnokság idején pedig a Szport Expressz szakértőjeként publikálta gondolatait. A legutolsó szovjet Aranylabdáshoz, Oleg Blohinhoz hasonlóan ő is idegengyűlölő botrányba keveredett. Alejnyicsev húsz éve, 2004-ben ért a csúcsra a Portóval, mikor is megnyerték a Bajnokok Ligáját. Jelenleg szeretett klubján, a Szpartak Moszkván akar segíteni. De hogy jön ide a korábban Fradit edző Dejan Sztankovics?

Szilágyi László írása a #moszkvater.com számára

„Alejnyicsev a jó játékosból rossz edzők népes táborát (Lothar Matthäus, Hriszto Sztojcskov, Diego Maradona, Détári Lajos...) erősíti” #moszkvater

„Alejnyicsev a jó játékosból rossz edzők népes táborát (Lothar Matthäus, Hriszto Sztojcskov, Diego Maradona, Détári Lajos…) erősíti”
Fotó:EUROPRESS/JAVIER SORIANO/AFP

Az esetek többségére érvényes, hogy minél izgalmasabb az illető életpályája, annál nagyobb lendülettel igyekszünk kibogozni a kapcsolati hálóját. Az egyetlen orosz Bajnokok Ligája-győztes labdarúgó, Dmitrij Alejnyicsev a pályán és a pályán kívül is magára irányította a figyelmet.

Nem tudni, miért nem a kedvenc csapatában, hanem a városi riválisnál kezd el focizni. Dmitrij Alejnyicsev gyerekként feltehetően nem hangoztatta a Lokomotiv Moszkva öltözőjében, hogy Szpartak-drukker, később viszont annál hevesebben döngette a mellét, amikor a Szpartak edzőjeként a klubkötődés került szóba.

Az orosz közvélemény nem csak a Szport Expressz napilapból ismerheti Alejnyicsev preferenciáit. Szergej Lavrov külügyminiszter 2021. szeptember 10-én a Szocsiban rendezett újságírói panelbeszélgetésen kijelentette, hogy

„nemrég olvastam egy terjedelmes interjút Dmitrij Alejnyicsevvel, aki jó barátom, a Szpartak és az orosz futball legendája”

Mellékesen jegyezzük meg, hogy a Szpartak edzőkérdését kívánta nyilvánosan megvitatni egy érdeklődő újságíró a külügyminiszterrel, miután a moszkvai csapat váratlanul megvált Valerij Karpintól, aki azóta az orosz válogatott szövetségi kapitányaként dolgozik.

Lavrov legendának nevezte Alejnyicsevet, és igaza volt, hiszen a Bajnokok Ligája 1992-es indulása óta ő az egyedüli orosz győztes. 2004-ben a José Mourinho vezette Portóval nyert, a Monaco elleni 3-0-ás sikerből egy góllal vette ki a részét. Egy évvel korábban, 2003-ban a Celtic elleni UEFA-kupa döntőn is szerzett gólt. A kettő együtt nem akármilyen fegyvertény. Alejnyicseven kívül ugyanis csak Ronald Koeman és a brazil Ronaldo mondhatja el magáról, hogy két egymást követő európai kupadöntőben is eredményes volt. Ha így vesszük, valóban legenda. S mint a legtöbb legenda, ő is hajlamos bolondot csinálni magából a csapnivaló jóslataival. Peléi magasságokba ugyan nem emelkedett, de kétségkívül leírta, hogy az idei Európa-bajnokság után Didier Deschamps francia szövetségi kapitánynak nem lesz maradása, Zinedine Zidane veszi át a válogatottat. Nos, Zidane azóta is rápihen a következő feladatra, Deschamps-ot ugyanis elfelejtette kirúgni a Francia Labdarúgó-szövetség.

„A jóslás nem Alejnyicsev erőssége, a lojalitás annál inkább. Nem véletlenül hozta őt szóba Szergej Lavrov. A BL,- és UEFA-kupa-győztes középpályás 2007-tól 2010-ig az Egységes Oroszország színeiben az Orosz Szövetségi Tanács képviselőjeként politizált”

A külföldi sajtó kicsit csámcsogott ezen, de ez igazán semmiség volt ahhoz képest, amit Alejnyicsev 2015-ben kapott. Idegengyűlölettel vádolták a politikusi pályáról akkor már lelépett, edzőnek állt korábbi klasszist. Az akkoriban a Szpartak trénereként állítólag ráförmedt örmény játékosára, Jura Movsziszjanra, hogy oroszul beszéljen, ne angolul adjon interjút. Az esetet felkapták, az örmény labdarúgónak nem volt maradása.

„Alejnyicsev a jó játékosból rossz edzők népes táborát (Lothar Matthäus, Hriszto Sztojcskov, Diego Maradona, Détári Lajos…) erősíti”

Az Arszenal Tula és a Jenyiszej Krasznojarszk kispadján sem tündökölt, mégis megadatott neki a lehetőség, hogy szeretett csapatát, a Szpartak Moszkvát irányítsa. Bő egy év után, a 2016-17-es szezon elején az AEK Larnacával szembeni Európa-liga selejtezős blama után lemondott tisztségéről.

Azóta a Szport Expressz számít a szakvéleményére, de a Szovjetszkij Szport és a Championat.ru is rendszeresen megkérdezi aktuális kérdésekről.

„Idén májusban a Szpartak Moszkva Ferencvárostól igazolt új edzőjéről, Dejan Sztankovicsról nyilatkozott”

„A klub sportigazgatója, a portugál Amaral hívhatott volna dél-európai edzőt, de ő mégis Sztankovicsban bízik. Sztankovics a futball jelentős alakja. Mindent megnyert játékosként, de edzőként nem tudok sokat mondani róla. Bajnokságokat nyert a Ferencvárossal és a Crvena Zvezdával, de úgy gondolom, hogy ezekben az országokban különösebb erőfeszítés nélkül lehet nyerni. Sztankovicsnak viszonylag könnyű dolga volt Magyarországon és Szerbiában. Nehéz megmondani, hogyan alakulnak a dolgok a Szpartaknál. Nem tudok és nem is akarok jósolni, remélem, hogy Sztankovics kitölti a szerződését, mert a szurkolók belefáradtak az edzők sorozatos lemondásába.”

Amaral helyében Alejnyicsev másképp döntött volna, de egyelőre nincs döntéshelyzetben. Az orosz futball legendája ötvenkét évesen még keresi a helyét.

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK