A #moszkvatér és az Ultrahang legfrissebb, még Ópusztaszeren a Magyarok Országos Gyűlésén felvett adásában Stier Gábor, a moszkvater.com főszerkesztője és Hidegkuti Konstantin, nemzetközi kapcsolatok szakértő, a moszkvater.com állandó szerzője elemezte az orosz-ukrán konfliktus fejleményeit. Hogyan alakult át a világ 2022 óta? Mi jellemzi hadászati szempontból az orosz-ukrán háború eddigi két és fél évét? Milyenek a tűzszünet, majd ezt követően a béketárgyalások esélyei? Rontott-e a helyzeten ilyen szempontból a kurszki ukrán betörés?

Ahhoz, hogy megértsük az elmúlt két és fél évben történteket, mindenek előtt a megfelelő értelmezési keretet kell megtalálni. Nem lehet leszűkíteni a háborút az Oroszország és Ukrajna közötti szembenállásra. Mint ahogy a helyzet jóval bonyolultabb annál is, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A nyugati narratívával ellentétben igenis kikényszerített háborúról kell beszélnünk.

„Az alapvetően az Egyesült Államok irányította Nyugat és Oroszország áll szemben egymással, így egy félig proxy háborúról van szó, amelynek csupán terepe Ukrajna, az igazi tét pedig az, hogy ki milyen pozíciót foglal majd el az új világrendben. Ennek a globális átalakulásnak Ukrajna azonban mindössze az egyik terepe”

A háború eddigi legnagyobb nyertese az alapvetően közvetetten érintett Egyesült Államok, míg a legnagyobb vesztese az Oroszország gyengítésére felhasznált Ukrajna. Egyértelmű vesztesnek tekinthető Európa is, míg Oroszország ugyan a fronton jól áll, ám kezdve azzal, hogy egyáltalán nem háborúval akarta visszaszerezni a befolyását Ukrajna felett, messze nem az ő elképzelései szerint alakul a forgatókönyv.

„A háborúban katonai értelemben Moszkva áll közelebb a győzelemhez, ám nem elég közel ahhoz, hogy leülhessen tárgyalni a tűzszünetről”

Ráadásul a kurszki betörés csak rontott a helyzeten, és csak kitolja az egyébként egyre többet emlegetett tárgyalásokat. Az információs fronton egyértelműen a Nyugat áll jobban, míg a gazdasági fronton Amerika kaszál, Európa kivérzik, Ukrajna az összeomlás szélén egyensúlyoz, Oroszország pedig jobban áll, mint arra bárki is számított. A háború túlságos elhúzódása azonban már nem lehet az érdeke, hiszen azzal csak gyengül.

„Hadászati szempontból talán az elmúlt két és fél év legnagyobb tanulsága, hogy az elmúlt jó 30 éveben orosz és nyugati oldalon írt kézikönyveket ki lehet dobni”

Ezek nem közvetlen tapasztalatokon alapultak, ezt ez a háború adja meg, és ilyen értelemben segít újra értelmezni a hadászati alapelveket. Míg sok tekintetben nincs új a nap alatt, a drónok tömeges megjelenésével új korszak kezdődött a hadászatban, amelynek új kihívásaira ebben a háborúban születik meg a válasz.

„De beszéltünk még arról, hogy miért kell az orosz hadseregnek mindig egy pofon ahhoz, hogy összekapja magát. Kurszk ilyen értelemben ismét egy kijózanító pofon volt, amely politikai és imázs szempontból csapást mért Oroszországra, katonai értelemben ugyanakkor stratégiailag visszaüthet Ukrajnára”

Jelzi ezt az is, hogy a Donbasszban az orosz előre nyomulás felgyorsult. Szóba jött ezen kívül, hogy milyen esély van a taktikai atomfegyver bevetésére, miért tekinthető az Egyesült Államok előre tolt védvonalának, puffer zónájának Európa, és milyen értelemben tekinthető a mai világban a normalitás szigetének Oroszország. De beszéltünk arról is, hogy ez a háború nem területszerzőnek indult, ám ma már enélkül Oroszország nem érheti el a céljait. Ennek a kontextusában megpróbáltuk meghatározni, hogy hol húzódhatnak majd Ukrajna jövőbeli határai, és lehet-e a NATO tagja Ukrajna.

A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten kétszer, általában hétfőn és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.