„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára
„Andrej Plenković miniszterelnökre sem kis feladat hárul. Döntenie kell, betarthatja-e korábbi megállapodását Penavával, és a gyenge választási eredmény dacára beveszi-e tárca nélküli miniszterként a kormányba”
Fotó:EUÍROPÍRESS/Oleksandr GIMANOV/AFP
Andrej Plenković, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a kormány elnöke teljes joggal jelentette ki már a választás estéjén, hogy Horvátország kék színbe borult, vagyis az ő pártjának színébe öltözött. Ez többszörös siker. Először is jelöltjeinek szereplése rácáfolt arra az elsősorban a túlnyomórészt a baloldal és a liberálisok, továbbá a feléjük hajló sajtó által terjesztett tévhitre, hogy a HDZ a vidék pártja.
„A mostani választáson a fővároson, Zágrábon kívül a HDZ több nagyvárosban győzött. A legnagyobbat az ország második legnépesebb városában, Splitben elért győzelme <szólt>”
Valamivel kisebb fegyvertény, mert nem kimondottan az ő jelöltje utasította maga mögé az évtizedeken át egyeduralkodó nagy rivális, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjét, de számára mindenképpen kedvező, hogy megtört a baloldal hegemóniája. A győztes ugyan függetlenként indult, de az a hír járja, hogy nem ellenséges a HDZ-vel szemben.
A fővárost a nagyfokú lakossági elégedetlenség dacára megtartotta az – Obama után „szabadon” – Tudjuk! (Možemo!) nevű politikai formáció, és az SDP által alkotott baloldali-zöld koalíció. Bár az újra induló polgármester, Tomislav Tomašević (Tudjuk!) behozhatatlan előnnyel vágott neki a második fordulónak, annyiban mégis lett némi meglepetés, hogy a második helyezett a jobboldalinak mondott Híd (Most) elnevezésű pártból kivált Raspudić házaspár hölgy tagja, Marija Selak Raspudić lett. Tanácsnokainak száma mindössze eggyel marad el a HDZ által delegált városatyáké mögött.
„A Tudjuk! Zágrábon kívül gyakorlatilag nem létezik. Az újabb mandátum azonban most megnövelheti az étvágyát, hogy nagyobb teret követeljen magának az országos politikában”
Az SDP elnöke, Siniša Hajdaš Dončić próbálja pozitívan beállítani pártja választási szereplését, jóllehet az éles ellentétben áll túlzottan magabiztos kijelentéseivel, amelyet a biztos siker reményében tett a párt volt elnökének, Zoran Milanovićnak a fölényes győzelme után a téli elnökválasztáson. Úgy véli, három alapvető célt mégis sikerült elérni, ezek közül az egyik a győzelem a zágrábi választáson. Ez igaz, de van egy szépséghibája, amit Hajdaš Dončić természetesen nem emleget, hogy az SDP növekvő mértékben junior partner ebben a szövetségben, és a befolyása országos szinten vészesen csökken. Ez nem csupán a horvát SDP-re jellemző.
„A szociáldemokrácia válságban van szerte Európában. Ebben, részben szerepet játszik a hagyományos értelemben vett nagyipari munkásság fokozatos felmorzsolódása, részben pedig az, hogy olyan ideák mellé álltak, amelyek egyre irrelevánsabbak a szavazó bázisuknak tekintett társadalmi csoportokban”
A horvát SDP már jó ideje válságban van. Zágrábi szervezetét az utóbbi években többször feloszlatta, most továbbiak feloszlatásáról döntött a vezetőség, mert a fiatalítástól remél új lendületet venni.
Attól, hogy ez bekövetkezik, még jó ideig nem kell tartania a HDZ-nek. Attól viszont igen, hogy a kormányba három minisztert delegáló DP is megszűnik országos szinten politikai tényező lenni. Az hogy jelöltje, ha szoros küzdelemben is, de alulmaradt Vukováron a Horvát Szuverenisták elnökével és polgármester jelöltjével, Marijan Pavličekkel szemben, akár a DP eltűnéséhez is vezethet. A hosszan tartó szerb ostrom, ami védők és civilek válogatás nélküli meggyilkolásával és a II. világháborúhoz mérhető pusztítással ért véget, a haza függetlenségéért hozott áldozat jelképévé emelte a várost, és legitimációt adott a DP és elnöke, Ivan Penava nevével fémjelzett nemzeti konzervatív politikának. Hanyatlása azonban már jóval a mostani választás előtt elkezdődött, Mario Radić és híveinek 2024 szeptemberi kiválásával, majd az általuk DOMiNO betűszóval illetett Haza és Nemzeti Összefogás párt megalapításával.
„A DP kevés helyen tudott saját jelöltet állítani, többnyire csak ott szerzett tanácsnoki mandátumot, ahol a HDZ helyet szorított neki a jelöltlistáján”
A választás második körében elszenvedett vereséget a szerb kisebbség és pártja, a Független Demokrata Szerb Párt (SDSS), valamint Radić közös bosszújának tudja be. Az SDSS a neki juttatott állami támogatások megnyirbálásáért vett most elégtételt, Radić pedig azért, mert tavaly nem őt választották meg a DP elnökévé. A gyanú alátámasztására az egyes szavazó körzetek eredményeire hivatkoznak.
„Van-e ebben valami vagy sem, az egész történetben visszaköszön a horvát jobboldalt a 19. századtól kísérő megosztottság átka”
Egyesek Pavličekben látják az egyesítő erőt, aki képes lesz egy jobboldali alternatívát kínálni a HDZ helyett. Eddigi politikai szereplése ehhez nem sok támpontot adott. A DP-től jobbra álló Horvát Jogpárt Ante Starčević (HSP AS)-ból igazolt át a Szuverenistákhoz, és lett nemrégiben több nála sokkal többre tartott politikus helyett a párt elnöke. Ahhoz, hogy a kampányban tett ígéreteit beváltsa, az első feladata, hogy többségre tegyen szert a városi képviselő testületben. Nem lesz könnyű, mert a DP mindent megtesz ennek megakadályozására.
„Andrej Plenković miniszterelnökre sem kis feladat hárul. Döntenie kell, betarthatja-e korábbi megállapodását Penavával, és a gyenge választási eredmény dacára beveszi-e tárca nélküli miniszterként a kormányba”
Egyelőre úgy nyilatkozik, hogy erről tárgyalások folynak. Egyébként pedig miért is ne. Választási eredmény ide vagy oda, minden megy tovább „business as usual”.
A választók szemében nem létező pártok továbbra is korrupcióval vádolják a kormányt a Száborban. Radić rágalmazás miatt pereli Penavát. Mint mondja, legszívesebben az egész DP-vezetést bíróság elé citálná, de mégsem lehet mindenkit. Kézenfekvő, hogy az elnök legyen az, aki elviszi a „balhét”. Radić egyébként reálisnak tartja, hogy ő kerüljön be a kormányba. A „conditio sine qua non” a Plenković-kormány mérsékelten keresztény és konzervatív kultúrpolitikájának megváltoztatása. Meggyőződése, hogy Vukováron a HDZ-s városatyák 95 százaléka koalícióra lépne vele, akárhogy fenyegetőzik is a DP. Mintha Khuen-Héderváry Károly horvát báni ténykedése óta semmi sem változott volna!? Neve az „oszd meg és uralkodj” módszerének alkalmazása miatt, mondhatni, szitokszó lett Horvátországban. Úgy látszik, megy ez nélküle is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater