//Az átmenet és a Kreml bástyái
„Putyinnak az utódot is úgy kell megtalálnia, hogy az egyensúlyozni tudjon a 21. század egyik legnagyobb, Oroszország szempontjából még inkább meghatározó kihívása körül csoportosuló két nagy és erős blokk között” #moszkvater

Az átmenet és a Kreml bástyái

MEGOSZTÁS

A parlamenti választások egy időre jegelték az orosz hatalom körein belül dúló harcokat. A politikai átmenet azonban most új szakaszba lép, és ez magával hozza az erőcsoportok közötti versengés kiéleződését is. Bekukkantva a kulisszák mögé azonnal láthatjuk, hogy a stabil és csendes felszín alatt azért már folyik a helyezkedés, ütköznek az érdekek, forrnak az indulatok. A felettük álló döntőbírónak így egyre nehezebb lesz az egyensúly fenntartása.

„Putyinnak az utódot is úgy kell megtalálnia, hogy az egyensúlyozni tudjon a 21. század egyik legnagyobb, Oroszország szempontjából még inkább meghatározó kihívása körül csoportosuló két nagy és erős blokk között” #moszkvater
„Putyinnak az utódot is úgy kell megtalálnia, hogy az egyensúlyozni tudjon a 21. század egyik legnagyobb, Oroszország szempontjából még inkább meghatározó kihívása körül csoportosuló két nagy és erős blokk között”
Fotó:EUROPRESS/Alexey DRUZHININ/SPUTNIK/AFP

A parlamenti választások után a nyugati demokráciákban általában minden szem a kormányalakításra szegeződik. Nos, a politikai berendezkedésből fakadóan Oroszországban ez nem így van. Sem a parlamentnek, sem a kormánynak nincs olyan jelentősége megközelítően sem, mint Európa nyugati felében.

„Itt inkább annak van tétje, hogy miként alakulnak az erőviszonyok a Kreml körüli bástyák, erőcsoportok között. Ebből a szempontból figyeli a sajtó elsősorban a kormányon belül várható változásokat is. A másik szempont az utódlás, így egy esetleges váltás a kormányfői poszton mindenképpen azt jelentené, hogy az új miniszterelnök a jelöltek között van, mégpedig előkelő helyen. De ezt üzenheti, ha Misusztyin még 2024 előtt is ebben a székben ül”

Mert a jól értesültek tudni vélik, hogy a közeljövőben komoly, négy minisztert érintő kádermozgás várható a kormányban. A kabinethez közel álló körökben azt rebesgetik, hogy változás várható az ipari és kereskedelmi tárca élén. A minisztérium berkeiben legalábbis az a hír járja, hogy az egyébként Szergej Csemezov csapatához sorolt Gyenyisz Manturov rövidesen feláll a miniszteri székből. Azt még találgatják, hogy az üzleti szféra felé veszi az irányt, avagy feljebb lép a ranglétrán.

„Manturov kapcsán azt is emlegetik, hogy Anna Popovával, a Roszpotrebnadzor, a fogyasztói felügyelet vezetőjével együtt ő viheti el a balhét az oltási kampány kudarcáért. Mások ehhez hozzáteszik, hogy Manturov olyan projekteket irányít, így az elnöki autó, az Aurus gyártását is, hogy ez szinte kizárt”

Ahogy mondani szokták, majd meglátjuk. A járvány helyzet is egyre rosszabb, de Manturov beágyazottsága sem rossz.

A kormányon belüli rotáció nyertesei, a lehetséges miniszter jelöltek között három kormányzót emlegetnek. A Szverdlovszk megyét vezető Jevgenyij Kujvasevet, Alekszej Tekszlert Cseljabinszkból, és Andrej Nyikityint, Novgorod megye éléről. Kujvasev kapcsán sokat sejtetően megemlítik, hogy a járvány tombolása közepette november 11-ig szabadságon van, és Vlagyimir Putyinhoz készül, ezért már karanténban van. Kujvasev Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármester embere, aki állítólag nemrég utasította vissza, hogy belépjen a kormányba, és újra indul a főpolgármesteri posztért. S minden bizonnyal meg is nyeri, hiszen nehézsúlyú politikusról van szó. Tekszler az energetikai stférát felügyelő miniszterelnök-helyetteshez, Alekszandr Novakhoz kötődik, míg Nyikityin pedig a Kreml belpolitikai blokkjához.

 „A kormányt is érinthetik, hogy Putyin elnök közben újraépíti bizalmi embere, a balesetben nemrég elhunyt Jevgenyij Zinyicsev kiesésével megszakadt láncolatot”

Az 55 éves Zinyicsev a rendkívüli helyzetek minisztériumát vezette, idáig pedig állambiztonsági vonalon emelkedett. A tárcaközi miniszter székébe a Szövetséági Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatóhelyettesi posztjáról került, de ami talán még ennél is fontosabb, 2015-2016 között tagja volt a Putyin személyes biztonságáért felelős csapatnak is. Putyin említett törekvéséről árulkodik, hogy az államfő nemrégiben fogadta Andrej Vorobjovot, Moszkva megye kormányzóját, akit Tulai kollégájával, a szintén Putyin testőrségéből régióvezetővé avanzsáló Alekszej Gyjuminnal és a jaroszlavli exkormányzóval, Dmitrij Mironovval együtt a Zinyicsevhez köthetők között tartanak számon. A nemrég felmentett Mironovot esélyesként emlegették a nemzeti gárda élére, de felvetődött a neve a lehetséges belügyminiszter jelöltek között is.

„Mironov végül elnöki tanácsadó lett, és jól értesült források nem tartják kizártnak, hogy a közeljövőben Vorobjev is feljebb, föderális szintre lép”

De elengedhetetlen, az élet által kikényszerített változások várhatók a választások után a parlamenti ellenzék soraiban is. E mozgások előfutáraként lemondott a kommunisták (KPRF) ügyvezetője, a 79 éves Alekszej Ponomarjov, akihez tartozott 2005-től a párt ingatlanjainak felügyelete. Ponomarjov hat cikluson át volt képviselő is, míg most egyfajta gesztusként Gennagyij Zjuganov tanácsadója lett. A következő években minden bizonnyal a 77 éves pártvezető is visszavonul, ugyanígy aligha vezeti a végtelenségig pártját Vlagyimir Zsirinovszkij.

„Eközben erősödik a rendszeren belüli liberálisok és az úgynevezett szilovikok közötti szembenállás is. Ennek a harcnak legújabb jele Oroszország és Kelet-Európa legnagyobb bankja, a Szberbank egyik alelnökének, Marina Rakovának, és az angol alapítójáról csak Saninkaként ismert, a szociális és gazdaság tudományok moszkvai főiskolája rektorának, Szergej Zujevnek a letartóztatása”

Rakova 2020 óta volt a bank digitális oktatási platformjaiért felelős alelnöke. A vád szerint 2019-ben miniszterhelyettesként jogellenesen rendelkezett az Új Típusú Oktatásfejlesztési Alapnak nyújtandó állami támogatásról, és társaival együtt több mint 50 millió rubelt (jelenlegi árfolyamon csaknem 215 millió forintot) tulajdonítottak el.

„A Rakova-ügyet eleinte az oktatási biznisz „cápáinak” leszámolásaként kezelte mindenki, aztán szép lassan a rendszer mérsékelt politikai szárnya elleni támadássá alakul át. A szilovikok ugyanis nem számoltak a média által kavart viharral”

A Rakovánál jóval ismertebb Zujevvel szembeni látványosan erőszakos fellépés esetében már borítékolható volt a botrány. A józan ész  támaszaként a rendszeren belül fennmaradt Saninkát a baráti média az intézmény brit gyökereire – a brit szociológus Teodor Shanin alapította – utalva azonnal a nyugatos befolyás fészkeként kezdte el emlegetni.

„Zujev letartóztatása azonban egy régi ügy záróakkordja, és felsorakoztatta maga mögött mindazokat, akiknek elegük van az erőszak szervezetek gátlástalanságából”

Az intézmény ellen még 2018-ban indult támadás az apparátus részéről, amelyet az oktatási felügyelet (Roszobrnadzor) akkori vezetője, a jelenlegi oktatási miniszter Szergej Kravcov vezetett. Ekkor visszavonták a Saninka akkreditációját, aztán jött Misusztyin, és az intézmény működhetett tovább. Ráadásul Zujev mellett most azonnal felszólalt többek között a rektor barátja Pjotr Scsedrovickij politikai tanácsadó, aki nem más, mint az az elnöki adminisztráció belpolitikát irányító köreiben népszerű,  úgynevezett metodológiai iskolát megalapozó filozófus, Georgij Scsedrovickij fia. így talán az sem véletlen, hogy Zujev börtönbe csukását a bíróság házi őrizetre változtatta.

„A helyzetet tovább bonyolítja az elnöki adminisztráció helyettes vezetője, a belpolitikai ügyeket vivő Szergej Kirijenko, és a Szberbank elnökének, German Grefnek állítólagos tandemje”

Az erőszak szervezetek blokkja az ő érdekeikre mért csapást, és joggal feltételezhetik, hogy az említett két ügy lényegében ellenük irányul. Nem lehetnénk meglepődve, ha Kirijenko és Gref némi kivárás után támadásba lendülne. Ennek fényében már jobban érthető az is, hogy a Kirijenko által gründolt, most a dumába jutott Új emberek párt miért lépett fel olyan határozottan Zujev és Rakova védelmében. A rendszeren belüli liberálisok elleni ügyek többsége azért végződik börtönnel, mert nekik gyengébbek a pártfogóik. Ezúttal azonban láthatóan nem így áll a helyzet. Kirijenko és Gref számára Rakova és Zujev nem igazán fontos figurák, ám mivel úgy érzik, rajtuk keresztül őket támadják, így nem mellékesen megvédhetik e két személyt.

„A politikai átmenet a választások végeztével nagyobb fokozatba kapcsol. Ez a helyzet érezhetően mind jobban destabilizálja az enélkül is törékennyé váló, megújításra, dinamizálásra szoruló rendszert is”

S a forrásokért mind keményebbé váló harc a Kreml bástyái közötti szembenállást is kiélezi. Ebben a harcban az erőszakos nyomásgyakorlás az egyik legfőbb eszköz. Ezzel szemben azonban válasz lehet a közvélemény mozgósítása, a politikai visszacsapás. Putyin ezekben a harcokban eddig mindig az erőcsoportok közötti egyensúlyt szem előtt tartva döntőbíróként lépett fel. A szembenállás természetes kiéleződésével azonban neki is nehezebb dolga lesz.

„Mint ahogy az utódot is úgy kell megtalálnia, hogy az egyensúlyozni tudjon a 21. század egyik legnagyobb, Oroszország szempontjából még inkább meghatározó kihívása körül csoportosuló két nagy és erős blokk között”

Az új zöld energiára, ezen belül is a hidrogénre a tétjeiket tevő, Belouszov, Csubajsz vagy Gref nevével fémjelzett erőcsoport, és a szénhidrogéneken ülő, és abból minél többet kihozni szándékozó, így nem a változtatásban érdekelt Szecsinnel, Millerrel és társaival körülírható kör között.   A politikai átmenet tehát összekapcsolódik a technológiai és energetikai paradigmaváltással, és ez tovább bonyolítja a dolgot. S el is húzza, így aztán akár még jól is jöhet, hogy Putyinnak alkotmányosan 2036-ig van ideje hatalmon maradni és elhúzni a tranzitot.  Aligha ez a szándéka, de…

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.