//A háború nyáron sem csitul

A háború nyáron sem csitul

MEGOSZTÁS

Immár átlépte a 100. napját is az ukrajnai háború. A harcok középpontjában továbbra is Szeverodonyeck térsége áll, és egyre biztosabbnak tűnik mintegy 11 ezer ukrán katona bekerítése. Eközben a minimális harctéri siker érdekében indított herszoni támadás sorozat kudarcát még az ukrán védelmi minisztérium sem említi inkább, Harkovról nem is beszélve. Ráadásul Délnyugat-Ukrajna sem biztos, hogy annyira hű Kijevhez, mint amit a felszínen mutat. A fegyverszállítások terén pedig miközben Berlin merészet lépett, Varsó áttételesen saját profitját fölözi le.

Helyi lakosok orosz harckocsik roncsait vizsgálják Kijev térségében 2022. május 31-én #moszkvater
Helyi lakosok orosz harckocsik roncsait vizsgálják Kijev térségében 2022. május 31-én
Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP

A korábbiakhoz képest úgy tűnt, hogy a hét elején átmeneti rövid szünet állt be az ukrajnai stratégiai fontosságú létesítmények elleni orosz támadásokban. Szerda estig bezárólag nem érkezett jelentés nagyobb objektumok elleni újabb csapásokról. Viszont ekkor több, egymástól független ukrán és orosz forrás információi alapján a Fekete-tengeri Flotta közel tucatnyi Kalibr cirkáló rakétát indított Közép- és Nyugat-Ukrajna térségébe. Bár e sorok írásáig nem érkezett pontos lista a rakéták lehetséges célpontjairól és eredményességükről, meg nem erősített jelentések szerint ismét a beszkidi alagút környéke lehetett Moszkva célkeresztjében. Utóbbi célpontnak vélhetően köze lehet a nemrég bejelentett amerikai rakéta-sorozatvetők, illetve egyéb fegyverzet szállításához. Akárcsak a kárpátaljai Volóc transzformátor alállomását ért támadás során, most is a cél a legforgalmasabb és legnagyobb jelentőségű teherforgalmat folytató nyugat-ukrajnai vasútvonal ideiglenes vagy hosszabb távú bénításával megzavarni az ukrán logisztikát.

Az említett indítás

„A frontok tekintetében továbbra is Donbassz számít elsőrangúnak, míg Herszon esetében a korábban beharangozott ellentámadásról az ukrán hadvezetés kínosan hallgat. A harkoviról nem is beszélve”

Alapvetően a front többségét tüzérségi párbajok jellemzik, bár az ukrán haderő újabb hullámokban folytatja átkelési kísérleteit Davidov Brod térségében az Ingulec folyón. Ám a korábbiakhoz hasonlóan eddig mindegyik sikertelenül zárult. Vélhetően az ukrán támadások megnehezítése érdekében az orosz csapatok felrobbantották az érintett közúti hidat, így az átkelés csakis pontonhídon keresztül lehetséges. A front középső térségében található Sznyigirevka település térségében szintén megemelkedett ukrán katonai aktivitás tapasztalható, ám hasonlóan csekély eredménnyel. Ukrán oldalon mind a személyi, mind a technikai veszteségek magasak, és egyelőre az orosz védelemnek sikerül az érintkezési vonalat tartani más frontokról történő átcsoportosítás nélkül. Viszont a donbasszi helyzet romlásával, illetve az orosz fél által megfordított harkovi ellentámadással Kijevnek mindenképpen szüksége lenne legalább egy minimálisan eladható győzelemre. Így a támadások folytatódni fognak.

„Bár kérdés, hogy mindezt a lakosság és a helyi elit hogyan viseli”

Helyi jelentések szerint ugyanis az Ukrán Biztonsági Szolgálat – SzBU – a napokban őrizetbe vett egy orvost Novij Bug térségében. Őt azzal vádolják, hogy az orosz haderő részére adott át a „Déli” parancsnokság vezetési pontja elleni támadáshoz a közvetlen koordinátákat és egyéb kritikus információkat. Még a folyamatosan dúló háború ellenére is Dél-Délnyugat-Ukrajnában nem elhanyagolható a ki nem mutatott oroszpárti szimpátia. Elég csak Herszonra vagy Melitopolra gondoljunk, ahol a kezdeti tüntetések után a kedélyek viszonylag hamar lenyugodtak. Helyi információk szerint pedig Odesszában is jelentős számú alvó oroszbarát csoportosulás aktív, amelyek csak a kellő lehetőségre várnak. Persze mindez jelenleg csak a felszín alatt mutatkozhat meg, de nem kizárt, hogy a hadi helyzet drasztikus változásával együtt ezek az erők is felerősödnek. Avagy akár már most aktívan zajlhat bizonyos helyi erők és az orosz csapatok közti együttműködés keresése. Felettébb érdekes az a tény is, hogy az Odesszában felállított barikádokat Gennagyij Truhanov polgármester utasítására elkezdték elbontani. Míg a hivatalos közlés szerint erre a helyi vállalkozások működése szempontjából volt szükség, sokan már egy melitopolihoz hasonló békés átadás előképét látják benne.

A délnyugati front állása 2022. június 1-jén #moszkvater
A délnyugati front állása 2022. június 1-jén
Forrás:Telegram

„Az orosz ellenőrzésű területek viszont  a korábbi ütemtervnél hamarabb lehetnek immár hivatalosan is Oroszország részei”

Ugyanis a Herszoni terület helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov még korábban 2022-23 telére tette a csatlakozás időpontját. Viszont a Duma nemzetközi ügyekért felelős bizottságának elnöke, Leonyid Szluckij úgy véli, megvannak a kapacitások arra, hogy minderre már júliusban sor kerüljön. Hasonlót fogalmazott meg a kormányzó Egységes Oroszország titkára, Andrej Turcsak is, aki szerint a donbasszi népköztársaságokkal együtt Herszon és Zaporozsje „biztosan visszatérnek Oroszországba”, amire még az idén sor kerülhet. Bár az Egyesült Államok újabb szankciókkal fenyegette meg Moszkvát, ha ez bekövetkezik, miután Oroszország már így is a világ leginkább szankcionált országa, aligha érdekelheti ez a Kremlt.

„Donbassz esetében folyamatosan zajlik a szeverodonyecki ukrán védelem felőrlése, miközben az orosz csapatok már a következő etapra készülnek”

Liman és a környező területek megtisztítását követően a helyi orosz csapatok Szvjatogorszk ellen indultak meg. A település jelentősége kettős, egyrészt Szeverodonyecken kívül az utolsó, még ukrán kézen lévő város a Donyec bal partján. Másrészt magaslaton helyezkedik el, így Popasznaja példájához hasonlóan lehetővé teszi egy nagyobb terület belövését, amelybe immár Szlavjanszk is beletartozik. A harcok jelenleg már a városon belül zajlanak, és a Donyec folyó hídjának felrobbantásával az ukrán védők gyakorlatilag katlanba kerültek.

Hallható a tüzérség munkája Szvjatogorszkban

„Szeverodonyeckről pedig nem érdemes Liszicsanszk nélkül beszéljünk”

Még az orosz információs térben is egymással ellentmondó információk jelennek meg arról, pontosan Szeverodonyeck hány százalékát tisztították meg az orosz csapatok. Ami biztosnak tűnik, hogy a lakónegyedek már nagyrészt orosz kézen vannak, míg a főbb harcok az ipari övezetekben – így például az Azot vegyiüzem területén – zajlanak jelenleg. Az ukrán csapatok fokozatosan szorulnak vissza a Donyec partjára, ám az orosz tüzérségi tűz, illetve lerombolt hidak következtében az átkelés kifejezetten nehéznek ígérkezik.

„Még ha sikerül is az ukrán védőknek végül visszavonulni Liszicsanszkba, egyre több jel utal arra, hogy Szeverszk térségében az utolsó menekülési utat is elvágja az orosz haderő”

Ezzel pedig jelen becslések szerint egy 11 ezer fős katlan alakul ki, akiknek felmentése Mariupolhoz hasonlóan gyakorlatilag esélytelen. És ne feledjük, ha Zelenszkij Zaluzsnij vezérkari főnökre hallgatva még időben átvezényli csapatait a Szlavjanszk-Kramatorszk agglomerációba, most sokkal nagyobb egységekkel tudná ezeket a városokat védeni. Mert következő ütemben utóbbiak ostroma is elkerülhetetlen. Viszont orosz szempontból is Szeverodonyeck elfoglalása csakis Liszicsanszkkal együtt értelmezhető. Révén az ukrán erők többsége épp a magaslati településen tartózkodik, ahonnan be lehet lőni egész Szeverodonyecket.

A szeverodonyecki harcok viszonylagos állása 2022. június 1-jén #moszkvater
A szeverodonyecki harcok viszonylagos állása 2022. június 1-jén
Forrás:Telegram

A donbasszi fronthoz kapcsolódóan a Donyecki Népköztársaság védelmi minisztériumának közlése szerint fokozatosan zajlik Donyeck elővárosainak is a megtisztítása, ám a nyolc éves kelet-ukrajnai háborús előkészítések miatt többrétegű mélységi védelmen kell a szakadár csapatoknak áttörni. Az ukrán védelem egyik leginkább megerősített pontja Avgyejevka, amelynek egyik ellátási útvonalát az Avgyejevka-Konsztantyinovka autóút részleges elfoglalásával sikerült blokkolni. Bár előzetes nyilatkozatok alapján a város ostromára nem kerül sor – főképp Európa legnagyobb kokszüzemének jelenléte miatt – ám a kontroll megszerzése azért is lenne fontos, mert az ukrán haderő Avgyejevkából tudja folyamatosan tüzérségi tűz alatt tartani Donyecket.

A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. június 1-jén #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. június 1-jén
Forrás:Telegram

„Harkov térségében az orosz csapatok tovább folytatják visszatérésüket korábbi pozícióikba”

Az ukrán ellentámadás lendülete egyértelműen kimerült, mára nagyjából a május eleji állapotok kezdenek el visszaállni. Erős tüzérségi párbajok zajlanak a harcoló felek közt, Gyementyijevka térségében sikerült az orosz erőknek a meglévő hídfőjüket tovább bővíteni. Egyes jelentések szerint az ukrán haderő Hotomlja térségében próbálkozik újabb átkeléssel a Donyec folyón, amelyre válaszul az orosz erők tüzérségi tűzzel válaszolnak.

A szürke színezés a lényegében egyik oldal által sem ellenőrzött területeket jelöli, míg a sötétkék vonal az ukrán csapatok hozzávetőleges helyzetét #moszkvater
A szürke színezés a lényegében egyik oldal által sem ellenőrzött területeket jelöli, míg a sötétkék vonal az ukrán csapatok hozzávetőleges helyzetét
Forrás:Twitter

„Legutóbbi jelentésünk folytatásaként érdemes ismét újabb pillantást vetni az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányokra”

Továbbra sem épp a tervezett módon zajlik ugyanis azok kézbesítése. Révén ahogy a német Gepard légvédelmi gépágyú lőszerei esetében, úgy a Dánia által felajánlott 20 darab MOWAG Piranha III csapatszállítónál is élt vétójogával Svájc. Ám míg 35 milliméteres gépágyúlőszert könnyen tud Németország más országokból – így például Brazíliából – szerezni, addig a Piranha svájci fejlesztés. Azaz nincs is lehetőség az eszközöket Bern engedélye nélkül Ukrajnába exportálni.

„Németország viszont meglepő módon a legfejlettebb légvédelmi rendszerét kívánja Ukrajnának adni”

Ez nem más, mint az IRIS-T légiharc rakéta alapjaira épülő IRIS-T SL rendszer. Gyakorlatilag a működési alapelv ugyanaz, mint a Magyarország által is beszerzett NASAMS esetében, azaz földi telepítésű, nagyobb gyorsító fokozattal ellátott légiharc rakétákkal lehet egy nagyjából 40 kilométer sugarú területet lefedni. Ukrajna már korábban is érdeklődött a rendszer iránt a szovjet Buk típus leváltására, vélhetően az akkor felmerülő 10 üteget kaphatja meg most így. Amennyiben megjelenik az IRIS-T SL ukrán állományban, drasztikusan megnövekedhet Kijev légvédelmi potenciálja.

„Ám vannak nehezítő faktorok is”

Ugyanis a szükséges indítóállványok és radarok egyszerűen nincsenek német hadrendben. Mint azt Olaf Scholz kancellár elmondta, azok beszerzéséhez közvetlen a gyártó Diehl vállalathoz kell fordulni és csak azok elkészülte után történhet meg a szállítás. Nagy valószínűséggel egy lehetséges exportmegrendelő példányai kerülhetnek Ukrajnába. Ám így nem meglepő, hogy az első ütegek a tervezett ütemterv szerint csupán novemberben érkezhetnek meg Ukrajnába. Bár immár mindenki elhúzódó háborúra számít, még így is kérdéses vajon egyáltalán tudunk-e háborúról beszélni több, mint öt hónap múlva.

Egy indítójármű összesen nyolc rakétát képes hordozni #moszkvater
Egy indítójármű összesen nyolc rakétát képes hordozni
Forrás:Wikipedia

„A lengyel tüzérség esetében pedig még érdekesebb a helyzet”

Varsó összesen 18 Krab önjáró tüzérségi löveg szállítását ígérte meg Ukrajna részére. Az IRIS-T SL-hez hasonlóan a Krab szintén egy kifejezetten modern eszköznek számít, mindössze 2015-ben állt hadrendbe Lengyelországban. Varsó jelenlegi készletének nagyjából negyedét bocsátotta rendelkezésre Kijev számára, ám nem ingyen. A lövegek egy hitelszerződés keretében érkeznek meg, ahol egyes jelentések szerint Varsó az előállítási költséghez képest mintegy háromszoros árat kér. Ennek pedig nem más az oka, minthogy lényegében egy „összelegózott” termékről van szó. Az alváz a dél-koreai K9 Thunderből, míg a torony az 52 kaliberre meghosszabbított csőhosszúságú brit AS-90M Braveheart típusból származik. A szállítások esetében pedig mind London, mind Szöul megkési a saját termékére vonatkozó felárát.

Az első Krab ukrán hadrendben #moszkvater
Az első Krab ukrán hadrendben
Forrás:Telegram

A jövőbeli szállítások esetében a legfontosabb kérdést az adja vajon Európa meddig fogja, de inkább meddig akarja finanszírozni az ukrán haderőt. Mert ne feledjük, a fent említett eszközökkel is több milliárd dollár értékű eszközökről van szó, amelyek csupán a segély egy szeletét adják. Ezeket pedig jórészt hitelbe kapja Kijev és kérdés egyáltalán tudja-e majd mindezt visszafizetni. Ráadásul az Egyesült Államokkal szemben Európa kapacitásai jóval korlátozottabbak. Az elkövetkező hónapokban jelentős dilemmaként fog magasodni a kérdés, hogy a prioritást jelentő saját haderő fejlesztése mellett lesz-e elegendő kapacitás Ukrajna számára.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.